Amit tudní kell a Magyar gazdaságról!

Gyurcsány szerint: ,,A kormány 2010-óta alkalmatlan fráterekből áll és teljesen romokban van az ország".

Hülye úr, ha a te vezetésed alatt csak fele ilyen állapotban lett volna az országunk, mint most van és nem vereted volna össze a fél országot!
Akkor lehet, hogy még most is te vezetnéd!
Ismét az Európai Unió élén áll a magyar gazdaság növekedése, később legfeljebb Írország előzhet még meg, vagyis majdnem biztos, hogy beigazolódik Varga Mihály optimista várakozása, és a dobogón leszünk.
Egyébként egész Európából kedvező hírek érkeztek, sehol nem zsugorodott a gazdaság a harmadik negyedévben, így talán enyhülnek a recessziós félelmek.

https://www.portfolio.hu/gazdasag/20191114/mindenkit-lepipal-a-magyar-gazdasag-egesz-europa-a-hatunkat-nezi-407077?utm_source=hirkereso_es_kapu&fbclid=IwAR1zanKRDpIYwSNTqvyDOkXfG-crsn-af1HKxoJamY_pStpa7xYsssnpoJY

Nem ok nélkül tartanak országok az IMF-től – mondja a Nemzetközi Valutaalap (IMF) magyar igazgatóhelyettese, aki szerint jól tette Magyarország, hogy az IMF javaslatai helyett a saját útját követve a növekedést akarta beindítani 2010 után és ma már az IMF jellemzően támogatja az olyan ösztönző jellegű gazdaságpolitikát, amiért hazánkat kritizálta. Benk Szilárd szerint mára általánosan elfogadottá vált az az irány, amerre elindult a magyar gazdaságpolitika 2010-ben, de akkor még nem tűnt annyira annak, mert a nemzetközi közgazdasági gondolkodást dominálták a korábbi praktikák, az IMF-en belül pedig a csoportgondolkodás, a csordaszellem, ami miatt a másként gondolkodó közgazdászok nem mertek véleményt mondani. Az unortodox kifejezést az IMF-igazgatóhelyettes nem is szereti, hiszen ma „ez az új főáram”. Magyar gazdaságról, a 1994-1998 és a 2002-2010 évek ámokfutásáról, hibás megszorító politikákról és az euró, mint politikai termék oltárán feláldozott Görögországról is beszélgettünk az erdélyi származású, a CEU-n végzett közgazdásszal.

https://makronom.mandiner.hu/cikk/20200224_a_valsagot_az_imf_is_benezte?fbclid=IwAR38lPbPydOxHaq249eBOI3jG2piDpFCrTdrqB-_WSECg4YaMyz_HpvNF34

2010-után a liberális-demokraták tudták hogy a nemzeti kormány közgazdászai csak ,,trükk-köznek" és bedöntik gazdaságilag Magyarországot, ezért ,,hazafias érzelmüktől" vezérelve a globalista-liberális-demokraták két legtehetségesebb liberális közgazdásza szellemi és módszertani segítséget akartak nyújtani hogy 2010-után ,,elkerülje" a nemzeti kormány az állam csődöt.
Tegyünk egy kis gazdasági visszatekintést:
Mellár Tamás, közgazdász, a Központi Statisztikai Hivatal volt elnöke és a Századvég Gazdaságkutató Zrt. volt kutatási igazgatója szerint 2011-ben Magyarországgal szemben várható volt az IMF lépései.
Mellár:
,,Szembe kell nézni azzal a ténnyel, hogy a magyar kormány szembe szegült a globális pénzhatalommal.
A 2010-es választások után a liberális-demokrata közgazdászok szerint jelentős megszorításokra volna szükség:
Mellár szerint.
2010-után 1400 milliárd forintot kell megtakarítani.
Ami a bérek és nyugdíjak drasztikus
(min. 25%-os ) csökkentésére lenne szükség!
Annak ellenére hogy a Bajnai kormány a következő megszorításokat megtette":
https://mkovacshaza.hungarianforum.net/t46-az-imf-kerte-a...
Ezen ,,jövőbelátás" figyelmen kívül hagyás ellenére a Nemzeti kormány Magyarországot példátlan sikerrel állította helyre az állam pénzügyi egyensúlyát mindössze 36 hónap alatt.
Békessi László
A Horn-kormány egykori pénzügy-minisztere
2011-es nyilatkozata szerint:
Békessi:
„semmi meglepő nincs abban, hogy a folyamatok ennyire eszkalálódnak.”
Békessi László szerint:
,, Jól látszik, hogy milyen kockázatot jelent a globális pénzhatalmat nem kiszolgálni.
Az államadósság-csökkentés pedig a globális pénzhatalomnak nem kedvére való"!
Békessi László szerint:
:,, Ahhoz, hogy 2011 után ne következzen be egy gazdasági összeomlás, nélkülözhetetlen megállapodni az IMF-fel, egy komoly hitelbe megszorításokba. (bér és nyugdíj csökkentésbe)
Békessi szerint:
„Magyarország 1994-1998, 2002-2010-ben ott billegett a bóvli határán”.
Mi jöhet?
Békessi szerint az összeomlás
,
Békessi:
,, Ezért nélkülözhetetlen 2010-után is megállapodni az IMF-fel, egy komoly hitelbe, megszorításokba. (bér és nyugdíj) csökkentésben.
2024-ben ettől a Békessi, Mellári gondolatmenettől a mai napig az ellenzék nem tud szabadulni.
Ezért a magyar ellenzék 2024-ban is csak ebben az idejét múlt kudarcos, elavult liberális
gazdálkodásban tudnak gondolkodni.
Nem véletlen hogy 2010-után évente legalább háromszor közzétették hogy NINCS TOVÁBB, mert államcsőd következik.
2019-ben is nagy ,,biztonsággal" kijelentették hogy a Covid járvány maga alá temeti a magyar gazdaságot, a nemzeti kormány megbukik Orbán lemond.
Ezután Magyarországnak egyetlen út marad 2024-után Magyar Péter írányításával beolvadni az Európa Egyesült Államba.
Mivel 2024-ben az élet nem ezt mutatja ettől nem véletlen hogy a globalista-liberális-demokraták egyre idegesebbek. 2023 utáni tüntetésen már egy közös cél lebegett a globalista-liberális-demokrata tüntetők szeme előtt.
,,Az Orbán kormányt akár erőszakkal de meg kell buktatni"


2024-ben nem ok nélkül tartanak országok az IMF-től

– mondja a Nemzetközi Valutaalap (IMF) magyar igazgatóhelyettese, aki szerint jól tette Magyarország, hogy az IMF javaslatai helyett a saját útját követve amivel a növekedést beindította 2010 után.

2020-ban már az IMF jellemzően támogatja az olyan ösztönző jellegű gazdaságpolitikát, amiért Magyarországot 2010-ben kritizálta.

Benk Szilárd szerint mára általánosan elfogadottá vált az az irány, amerre elindult a magyar gazdaságpolitika 2010-ben.

Igaz 2010-ben még nem tűnt annyira jónak.

2010-ben a nemzetközi közgazdasági gondolkodást dominálták a korábbi liberális praktikák.

Az IMF-en belül pedig a csoportgondolkodás, a csordaszellem, ami miatt a másként gondolkodó közgazdászok nem mertek véleményt mondani.

Az unortodox kifejezést az IMF-igazgatóhelyettes nem is szereti, hiszen ma „ez az új főáram”.

Magyar gazdaságról, az 1994-1998 és a 2002-2010 évek ámokfutásáról, hibás megszorító politikákról mára már az IMF-nek is lesújtó a véleménye. Sajnos a magyar liberális közgazdászok a saját kudarcaikból nem tanultak még mindig a sehova nem vezető liberális gazdasági politikához ragaszkodnának.

2020 április 24 aláírták a szerződést.

Befejezéshez közeledik Magyarország  az 1990-utáni legnagyobb gazdasági beruházása.

- Magyarország a tervek szerint a térség logisztikai központjává válhat a Budapest-Belgrád vasút felépítésével, melyről 2020 április 24-én írta alá a megállapodást.
...Az akár 750 méter hosszú tehervonatoknak közlekedését is lehetővé tevő projekt a kínai befektetésekkel kedvező helyzetbe hozott görög Píreusz kikötőjéhez jelent távlati kapcsolatot a magyar fővároson keresztül Európának

https://magyarepitok.hu/vasutfejlesztes/2020/04/alairtak-a-szerzodest-megkezdodik-a-budapest-belgrad-vasutvonal-epitkezese?fbclid=IwAR3CPIwgTd03mTv5yemoEl3Rpr0fwCntqJG_IkafLJLIOwjqcERpcKc5JxA#.Xqh9c2SPJYw.facebook

Európai Bizottság  jelentése szerit: Magyarországgal kapcsolatban a legnagyobb problémát még mindig a 2007 és 2010 között fennálló rendszerszintű korrupció jelenti.


Az Európai Parlament videó-konferencia formájában megtartott ülésén a 2018-as pénzügyi évre vonatkozó zárszámadási jelentésekről szavaztak Brüsszelben.

„Az Európai Bizottság elfogadott zárszámadási jelentése fordulatot jelent az Orbán-kormánnyal szemben folyamatosan hangoztatott korrupciós vádaskodásokat illetően.

A jelentés egyértelműen kimondja, hogy Magyarországgal kapcsolatban a 2010 előtti időszakban gyökerező rendszerszintű pénzügyi visszaélések és korrupciós ügyek jelentik a legfőbb problémát.
A jelentésből megállapítja, hogy a 2010 előtti szocialista-liberális kormányzás idejére vezethető vissza a rendszerszintű problémák megjelenése.
A szabálytalanságok, visszaélések kiugró növekedése is 2007-től erősödött, a közbeszerzési eljárásokban az összeférhetetlenség ellenőrzésének rendszerszintű hiányát állapította meg a jelentés, mind a strukturális, mind a mezőgazdasági alapok esetében”

https://888.hu/ketharmad/a-korrupt-gyurcsany-kormany-miatt-tamadja-magyarorszagot-brusszel-4249272/?fbclid=IwAR1Ix4IDdAGLzpu2GvDj-LnY0a1L0MjhWHCx7ZUJp96PAaaw4k-Oc5lk7kA

2020 szeptemberében A Moody’s értékelése szerint a magyar gazdaság megítélésén javított.
A javításának elsődleges oka a múltbeli és a lehetséges jövőbeli gazdasági teljesítmény, ami meghaladja a hasonló országok átlagát. Elismerik, hogy az erős gazdasági növekedést és az adósságcsökkenést a járvány megakasztotta, ugyanakkor

SZERINTÜK A VÁLSÁG HATÁSA A MAGYAR BESOROLÁSRA KISEBB LESZ, MINT MÁSHOL.

A hitelminősítő azzal számol, hogy a kedvező költségvetési és adósságcsökkenési folyamatok 2021-től visszatérnek, így folytatódik a külső sérülékenységünk csökkenése.

A MAGYAR ÁLLAM KILÁTÁSÁNAK JAVÍTÁSÁVAL PÁRHUZAMOSAN AZ MNB BESOROLÁSÁNAK KILÁTÁSÁT IS STABILRÓL POZITÍVRA JAVÍTOTTA A CÉG.

A válság következtében a Moody’s szerint 5,5%-kal eshet vissza idén a magyar gazdaság, ezt 2021-ben 4% körüli visszapattanás követheti.
A GDP-arányos adósságrátánk 76%-ig emelkedhet idén a tavalyi 69%-ról.

A LÁTSZÓLAG MEGLEPŐ DÖNTÉST EGYÉBKÉNT A CÉG AZZAL INDOKOLTA ELSŐSORBAN, HOGY A LEGUTÓBBI, 2018 NOVEMBERÉBEN VÉGREHAJTOTT FELÜLVIZSGÁLAT ÓTA TOVÁBBI ERŐTELJES GAZDASÁGI NÖVEKEDÉST PRODUKÁLT MAGYARORSZÁG 2018-19-BEN, EZT PEDIG CSAK ÁTMENETILEG AKASZTJA MEG AZ IDEI VÁLSÁG.

A cég szakemberei azzal számolnak, hogy 2022-től térhet vissza potenciális szintjére a magyar növekedés, 2022-24 között átlagosan 3,5% lehet a bővülés évente. Ezt az utóbbi évek beruházásai és a további működő tőke beáramlás alapozhatja meg.

A költségvetési hiány 2020-ban a válság miatt a GDP 7,3%-ára ugorhat, viszont legkésőbb 2024-re újra elérhető lesz a 3%-os kritikus deficit, azt követően pedig Magyarország ismét a Baa2-Baa3 besorolású országokon belül a legnagyobb ütemű adósságcsökkentést hajthatja végre.

További pozitív irányú döntést, felminősítést az okozhatna a Moody's szerint, ha a magyar gazdaság a vártnál is gyorsabban térne vissza a növekedési pályára a válságot követően.
Emellett a gyorsabb adósságcsökkentést, illetve a versenyképességet javító strukturális reformokat emelték ki lehetséges pozitívumok között.  

Bár a Moody’s mai döntésével az államadósság besorolását nem változtatta, de a kilátást meglepetésre stabilról pozitívra változtatta. Ez arra utal, hogy 1-2 éven belül felminősítés következhet.

A pozitív kilátás megadása a koronavírus okozta gazdasági helyzetben mindenképpen váratlan meglepetés

A pozitív kilátás mindenképpen biztatást jelent a gazdaságpolitika számára  a jelen helyzetben és jelzi, hogy a hitelminősítő képe Magyarországról az elmúlt évek eredményei nyomán javult, ami azt eredményezi, hogy a vírusválság ellenére sem leminősítésben gondolkodik.

https://www.facebook.com/szamokadatok/photos/a.109141310563011/319437482866725/

A járványhelyzet nehézségei ellenére aranykor küszöbén áll a magyar gazdaság, mivel az éves hazai GDP összegének csaknem a fele juthat uniós források formájában 2021-2027 között a versenyszférába!

2014-2020-as uniós ciklus békés lezárását, csakhogy jött márciusban a koronavírus-járvány elementáris erővel indultak el a vállalati beruházások a pandémia ellenére, amint megjelentek a kilábalást segítő, állami, illetve uniós társ-finanszírozású eszközök.
Több százmilliárd forint értékben jöttek lehetőségek egyrészt a magyar költségvetés terhére, másrészt a még rendelkezésre álló EU-s összegek átcsoportosításával. A szaktárcák közül az előbbiekért elsősorban a KKM felelt, az utóbbiakért pedig az ITM és a PM.

Aki ebben az évben messzebbre mert tekinteni az „itt és most”-nál, bízott saját magában, és abban, hogy az üzleti környezet helyre billen, biztosan talált állami vagy uniós forrású ösztönzőt a hatékonyságnövelő beruházása mellé.

ÉS HA 2020 FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEKBEN BŐVELKEDŐ ÉV VOLT, AKKOR 2021 VALÓSÁGGAL PÁLYÁZATI CUNAMIT HOZ MAGÁVAL,

A termelő-gyártó vállalatok által régóta ismert és alkalmazott külkereskedelmi modellek is új irányt vettek: ma már nemcsak az kerül lépéselőnybe a versenytársaihoz képest, aki a belföldi kereslet kielégítésén túl az exportpiacok felé is képes nyitni, hanem az is, aki a szükségszerűen rövidülő ellátási láncok hullámát meglovagolva importhelyettesítő termék előállítására rendelkezik be, legyen szó fém- vagy műanyagalkatrészről, orvostechnikai eszközről, esetleg élelmiszerről.

Nem holnap vagy holnapután jön el az idő, hanem ma, sőt, most!

Aki bátor, és lát a piacon, annak meg kell ragadnia a pályázati portfólió bőséges kínálatában rejlő lehetőségeket.

A 2014-2020-as ciklus legfőbb vállalati felhívásait tömörítő GINOP-ot 2021 és 2027 között a VINOP követi, a hét év azonban csak elvi lehetőség, a gyakorlat várhatóan azt mutatja majd, hogy az első két évben elérhetővé válik a pályázati pénzek java.
Több mint 400 milliárd forintnyi forrás már januárban megjelenik, 1800-2000 milliárd pedig akár 2021 nyaráig. A társadalmi egyeztetés szakaszában azt látni, hogy a bőség jó lehetőségekkel párosul, hiszen a többség a saját jól felfogott érdekében egyébként is beruházásokra, kutatás-fejlesztésre és innovációra, valamint képzésre költene – a VINOP mindenhez mankót ad a reálgazdaság szereplőinek.
Fontos változás az is, hogy eddig áldás és átok volt egyben a központi régió átlagon felüli fejlettsége, de a Pest megyei vállalkozásoknak többé nem kell emiatt bűnhődni, a konvergenciarégiók valamelyikében működő társaikhoz hasonlóan az új pályázatoknál ugyanúgy felsorakozhatnak a startvonal mögé.

A következő hét év pénzügyi kereteit meghatározó MFF (Multiannual Financial Framework) mentén érkező kohéziós és strukturális forrásokkal párhuzamosan jövőre jönnek a helyreállítási alap, az RRF (Recovery and Resilience Facility) támogatásai is.
Míg a kohéziós pénzeket egyértelműen a hatékonyságnövelés és a versenyképesség javításának szolgálatába kell állítani az utolsó fillérig, avagy az utolsó eurócentig, addig az RRF teret ad az olyan életminőségjavító nagy projekteknek is, mint a szennyvízberuházások, környezetvédelmi fejlesztések, utak, iskolák, kórházak építése. Mivel szükségszerűen ezeket a közjót szolgáló beruházásokat is vállalkozók valósítják meg, nem túlzás azt várni, hogy ha a 2014-2020-as ciklusban a támogatások 60 százaléka áramlott közvetlenül a versenyszférába, akkor 2021 és 2027 között ez a mutató érje el a 80 százalékot is. Érdemes mindezt figyelembe véve mérleget vonni: a 2021–2027-es időszakban több mint 50 milliárd euró, azaz mintegy 18 ezer milliárd forint áll Magyarország rendelkezésére, ami az ország éves GDP-jének csaknem a fele. Mivel a kormányzati szándék az, hogy kifejezetten orrnehéz legyen a fejlesztési ciklus,

A NAGY MENNYISÉGŰ PÁLYÁZATI PÉNZ NEM HÉT, HANEM JÓFORMÁN KÉT ÉV ALATT ÖMLIK A GAZDASÁGBA.

Ha a 2014-2020-as fejlesztési ciklus 12 ezer milliárd forintja Marshall-segéllyel ért fel, akkor ennek az összegnek a hozzávetőleg másfélszeresére már nehéz jelzőt találni. Egy biztos: az újkori Magyar Köztársaság három évtizedes történetében nem volt még olyan időszak a rendszerváltás óta, mint ami most kezdődik:

a 2021-ben és 2022-ben indított beruházások hozadékára remélhetőleg aranykorként tekinthetünk majd vissza,

mondván, sikerült hatékonyan, a versenyképesség növelését szem előtt tartva elkölteni a támogatásokat. Ilyen lehetőségek mellett ugyanis nem kilábalni kell, hanem kitűnni, és nemcsak Magyarországon, hanem egész Európában.

A magyar globalista-liberális ellenzék 2022 januárban is teljes gazdasági összeomlásáról beszél ugyanakkor.


A 1995-ben a globalista-liberális kormánynak a rossz gazdaságpolitika miatt az MNB akkori vezetésének döntése nyomán Magyarország aranytartaléka több lépcsőben 46 tonnáról 3,1 tonnára csökkent, és a készlet egészen 2018-ig változatlan maradt.


2018-ban döntött a aranytartalék jelentős növeléséről, amelynek keretében 2018 októberében az aranytartalék szintje a korábbi állomány tízszeresére (3,1 tonnáról 31,5 tonnára) növelték.


A Magyar Nemzeti Bank 2021 március 31,5 tonnáról 94,5 tonnára növelte Magyarország aranytartalékát –


Ez pedig azt jelenti hogy Magyarország pénzügyileg igen stabil.


Az aranytartalék nagysága alapján 2021 márciusára Magyarország a nemzetközi rangsor középmezőnyéből annak felső harmadába lépett.


Az MNB kiemelte: az aranytartalék növeléséről meghozott döntésben fontos szerepet játszott a koronavírus-járvány időszakában kibontakozó új kockázatok kezelése is.


Az MNB 1924-es alapítása óta tart aranytartalékot, amelynek állománya a második világháborúig emelkedett.


– A háború végén a jegybank a legendás “Aranyvonatán” mintegy 30 tonna súlyú aranytömböt és aranypénzt menekített ki az ausztriai Spital am Pyhrn-be, ahonnan a tartalék teljes mértékben visszakerült az ország tulajdonába.


Az ország egy főre jutó aranytartaléka 0,1 unciáról 0,31 unciára emelkedett, így a kelet-közép-európai régióban mostantól Magyarország rendelkezik a legmagasabb egy főre jutó aranytartalékkal

https://www.facebook.com/photo/?fbid=987613942133874&set=g.759203851232647

https://www.facebook.com/photo/?fbid=135860938919494&set=g.759203851232647

2016. április 6-án törlesztette Magyarország az EU-nak 2008-as IMF-EU hitelmegállapodás keretében, a Gyurcsány-kormány által felvett mintegy 14,3 milliárd eurós kölcsön utolsó, 1,5 milliárd eurós részletét.
Bajnai Gordon 2012-ben azt mondta: az IMF alternatívája az államcsőd.

A 2008-as gazdasági világválságnak Magyarország már legyengült állapotban futott neki, hiszen a Gyurcsány-kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt már eleve 2006-ba magas volt a munkanélküliség, magas volt az államadósság és az országnak gyakorlatilag semmilyen tartaléka nem volt.
Tehát a szükséges hitelekre nem volt fedezet
Emiatt hazánknak az elsők között kellett az IMF-hez fordulnia, akik a hitelekért cserébe súlyos megszorításokat vártak el Magyarországtól.
Ezt a politikát folytatta a Bajnai-kormány is.

A 2010-es kormányváltás után Orbán Viktor szakított az IMF és az EU gyarmatosító politikájával és szuverén gazdaságpolitikába kezdett, elkezdte növelni Magyarország gazdasági mozgásterét.
Ez nagyon nem tetszett a nemzetközi pénzügyi köröknek, mindenképpen el akarták érni, hogy Magyarország újabb hitelt vegyen fel az IMF-től.
Orbán Viktor ügyes taktikával 2011-ben és 2012-ben azzal hitegette az IMF-et, hogy meg akar velük állapodni, azonban erre sosem került sor, hazánk gazdasága az úgynevezett unortodox gazdaságpolitikának köszönhetően, nemzeti alapon 2014-re stabilizálni tudta magát.

A globalista-liberális körök a nemzetközi pénzügyi érdekek kiszolgálójaként támadták ezt a szuverén magyar gazdaságpolitikát, a felvételen látható Bajnai Gordon például azzal riogatott 2012 januárjában, hogy az IMF-megállapodás nélkül államcsőd lesz Magyarországon.

Ez ugyanakkor nem következett be, a magyar gazdaság rég nem látott növekedésbe kezdett és a mostani koronavírus-járvány során is válságállónak bizonyult.
Orbán Viktornak ez volt az első komolyabb lépése a bankadó és a multik megadóztatása mellett, amikor szem beszállt a globalista-liberális elit elvárásaival és szuverén politikát folytatva iránymutató lett Európában.
Ugyanez volt a helyzet később a 2015-ös migrációs válságnál és most a keleti vakcinabeszerzés kapcsán is

https://www.youtube.com/watch?v=d5PvyJ_Z7AA

.  ·
:Valóság a magyar államadósságról

Ugyanolyan rossz-e a 80%, mint a 10 évvel ezelőtt?

Magyarország GDP-arányos államadóssága 2021-re 80% -ra emelkedett a koronavírus járvány és annak kezelésére fordított ráfordítások hatására.
A balliberális kormányok által 2010-re 85%-ra feltornászott államadósságot a polgári kormányzás 2019-re 65%-ra mérsékelte 2021 végére, azonban eltűnt a 10 év eredménye.
Zárhatnánk így a mondatot, azonban a kérdés ennél bonyolultabb.

Nézzünk a dolgok mélyére!
EUs szinten (EU-27) vizsgálva a kérdést azt látjuk, hogy 77%-ról 90%-ra emelkedett a GDP-arányos államadósság.
Tehát az EU tagállamai összességében már a járvány előtt nagyobb arányú államadóssággal rendelkeztek, mint Magyarország, továbbá 23%-os növekedés hatására közel 10%-kal a magyar ráta fölé került az átlag EUs adósságráta.
Tehát az első megállapításunk az, hogy ebben is jobban állunk, mint az EU-átlag.

Az adósság összetételét tekintve míg 2010 januárjában az államadósság :
45,8%-át a devizaadósság tette ki,
53,9% forintadósság
0,2% egyéb kötelezettség mellett,

2021 végére:
18,53% devizaadósságot látunk
81,1% forintadósság
0,36% egyéb kötelezettség mellett.

A külső adósság, a devizaadósság kamata, hozama külföldön realizálódik. Ide tartoznak a devizahitelek (lásd IMF), továbbá a deviza alapú állampapírok, amelyek nagy részét külföldön bocsátják ki.
Ezzel szemben a belső adósság, a forintadósság kamata, hozama belföldön realizálódik.
Ide tartoznak a forinthitelek, piaci értékesítésű állampapírok, valamint a lakossági állampapírok is (pl. MÁP+).
Azaz a belső adósság lejárata után/közben az Állam által fizetett kamat és hozam a magyar gazdaságban keletkezik, amely hajtja a befektetéseket, gazdaságot valamint a lakossági fogyasztást.

Külön kiemelendő, hogy a 2020. év végi 19,9%-ról 18,53%-ra a válság során is csökkenteni tudtuk a devizaadósság arányát.
Tehát a második megállapításunk az, hogy az adósság szerkezete sokkal nagyobb biztonságot ad, mint a balliberálisok által 2010-re kialakított szerkezet.
Minden jóérzésű és gondolkodó magyar ember megértheti ennek jelentőségét.

Ha számszakilag akarjuk szemléltetni a 2002-2010-közti balliberális rombolást az államadósság témakörében,
akkor látszik, hogy:
2003 és 2010 között a forintadósságot mindössze 25%-kal növelték,
A devizaadósság majdnem négyszeresére emelkedett ebben az időszakban.
Ez az egyik indikátora a külföldnek behódoló, a nemzeti vagyont eltékozló globalista-liberális gondolkodásnak.

A polgári kormányzás időszakában a devizahitelek nemcsak százalékosan, hanem nominálisan is csökkentek 8800 milliárd forintnak megfelelő devizáról 6900 milliárdra.

Visszatekintve a 2008-ban felvett IMF-hitelt bankmentő-csomagként használták leginkább,
továbbá folyó fizetési kiadásokat teljesítettek vele.
Ennek nagy ára volt.
Megszorításokat (pl. 13. havi nyugdíj elvétele és még sok minden mást elvettek vagy csökkentettek) vezettek be és még inkább romba döntötték a gazdaságot, nem sikerült kezelniük a 12% os
munkanélküliséget.

Ne csodálkozzunk, hogy 2021-ben mint az IMF, a Moody’s, az S&P, a Fitch és a Global Capital is befektetésre ajánlott, illetve kivételesen jó adósságkezelőnek tartja Magyarországot!
Forrás:
1. https://azuzlet.hu/eurostat-90-szazalek-fole-nott-az...
2. https://akk.hu/download?path=l67X8B7Z.pdf
3. https://akk.hu/download...
4. https://akk.hu/content/path=havi-jelentesek
5. https://polgariszemle.hu/.../1024-az-allamadossag-kezeles...
6. https://magyarnemzet.hu/.../a-bankok-miatt-kellett-a.../
7. https://szamokadatok.hu/Post/3415/Nem_mi_mondtuk

Emlékezzünk hogy ne felejtsünk!!!

Még hosszú évtizedekig (2043) velünk élő 2002-2010-es globalista-liberális kormányzati ciklus 3000 milliárd öröksége.


A globalista-liberálisok a jelenben is fölhánytorgatják, hogy 14 év után minek még mindig a 2002-2010-ig kormányzó globalista-liberális örökséget emlegetni.


Hadd hívjam föl a figyelmét, hogy a 2002-2010-közti katasztrofális gazdaságpolitika árát (évente több mint 100-milliárdot) még hosszú évtizedekig (2043-ig) fizetjük a bérleti díjat.


2043-ig megkötött katasztrofális autópálya-szerződések évi több mint százmilliárd forintba kerülnek ma is a költségvetésnek.
2043-után nyílik lehetősége a magyar államnak hogy ezeket a létesítményeket az akkori piaci áron megvásárolja a Nyugat Európai tulajdonosoktól.


És nem ez az egyetlen.

Sok egyéb mellett fizetjük az egyetemi kollégiumok úgynevezett PPP konstrukcióból való kiváltását (most éppen 48 milliárdot), fizettük az oroszoknak eladott MOL részvények visszavásárlását, és remélhetőleg 2022-es választás után a nemzeti kormánynak sikerül visszavásárolnunk a 2010-előtt eladott Liszt Ferenc repülőteret is.


A 2002-2010-közti globalista-liberális kormányfők úgy tettek, mintha kormányoztak volna, ehelyett hazudtak reggel, éjjel meg este.


A trükkök százaival 2002-2010-közt tartották meg a hatalmat, annak azóta is, ma is, jövőre is, azután is több évtizeden keresztül egészen konkrét módon, évi 100 milliárdokban fizetjük az árát.


Az autósztráda ügyekről itt egy jó összefoglaló.


[https://www.facebook.com/photo/?fbid=5684037188349109&set=gm.1171069817128773&idorvanity=953214215581002](https://www.facebook.com/photo/?fbid=5684037188349109&set=gm.1171069817128773&idorvanity=953214215581002)

A 2018-as miniszterelnöki beiktatási, majd tusványosi beszédével – nem szólt arról, hogy milyen nagy célokat, s hogyan igyekszik elérni kormányával a 2030-ig ívelő, összességében két évtizedes időszakban. Viszont részletesen beszélt az ország újra nyitásának feltételeiről, a hamarosan induló új nemzeti konzultáció eredményétől is függő menetrendjéről, továbbá a gazdaság újraindításának akciótervéről, annak január elsejétől az őszig tartó három üteméről.
A következő napokban, hetekben gazdasági elemzők, szakújságírók és publicisták garmadája vizsgálja, értelmezi, magyarázza majd az újraindítási akciótervet (nyilván lapunkban is), én azonban itt és most a miniszterelnök beszédének csupán egyik elemére szeretnék rávilágítani, amiről elég – vagy inkább túl – kevés szó esik a médiában. Ez pedig az Orbán-kormány(ok) gazdaságpolitikájának nem közgazdasági, hanem emberi, erkölcsi, ha úgy tetszik morálfilozófiai dimenziója. Arra gondolok, amikor Orbán Viktor feltette azt a kérdést: min múlik a magyar gazdaság sikere? És azt válaszolta: szerinte három kategória sikerességén – a magyar munkások és alkalmazottak, a vállalkozók és a gazdaságpolitikusok minőségén. Vagyis lényegében az emberi minőségen.

,,Amikor megjelenik a földön egy intelligens ember,
arról lehet felismerni,hogy az összes hülye ellene szövetkezik".
/ Jonathan Swift /

https://www.facebook.com/.../a.109141310.../353676232776183/

Mert amelyik politikai csapat a múltban hűtlenül kezelte, elherdálta, a közvagyont az a jövőben is azt fogja tenni

TÉTELEK RÉSZLETESEN :  

1980-1990-közt a  ,,spontán" privatizáció leple alatt az 1990-es nyilvántartás szerint az állami vagyon közel 40%-át eladták.

Ezért Magyarországon a reprivatizációt az 1949-es állapot visszaállítása 1990 után nem volt lehetséges.
Ezért Magyarországon a kárpótlás történt.

1990-re megmaradt állami vagyon eladása a következőképp oszlott meg

Bal oldal   12-év  1994-1998  és 2002-2010 alatt 1 605 304 001 162 Ft - 84,27%

Jobb oldal 18-év alatt  299 629 100 962 Ft - 15,73%

Ebből 1990-1994-közt az MDF  169 872 630 146 Ft 9,13%

Ebből 1988-2002-közt a Fidesz 130 776 470 816 Ft  6,6%  
2010-2020-közt a Fidesz 7 000 000 000 Ft al gyarapította az állami vagyont.

Amíg a liberális demokraták a 46-tonna aranytartalékot eladták.  
A nemzeti kormány  100 tonna tömb befektetési aranyat vásárolt.
A  befektetési  arany 2021-es ára 20 millió  forint/kg.  

A magyar globalista-liberális-bolsevik pártszövetség  2021-be immáron harmadszorra is a magyar gazdaság csődjéről vizionál.
Aközben a nemzetközi hitel minősítők, a magyar gazdaság sikereiről beszélnek.

2021 09. 24-én miért minősítette fel a magyar gazdaságot a Moody's nevű hitel minősítő cég?:
Nagyon gyorsan kiheverte a magyar gazdaság a válságot, Európában az elsők között dolgozta le a járvány miatti veszteséget;
2020-ba is kisebb zuhanással vészelte át a járványt a magyar gazdaság, mint az EU átlaga;
Hatékony a magyar nemzeti kormány gazdaságpolitikája, jól dolgozott a nemzeti bank;
A következő években is maradhat a gyors növekedés;
Hosszútávon kiszámítható a magyar gazdaságpolitika, jól működnek a kulcsfontosságú intézmények;
Mérsékelt politikai kockázat (megjegyzés: ez sokat elárul a külföldi várakozásokról bő fél évvel a parlamenti választás előtt…)
Magyarország a következő években is vonzó célpont marad a külföldi befektetők számára, ezt segíti, hogy alacsonyok a vállalkozások adóterhei;
Magyarország a járvány alatt sem állítottak le egyetlen nagy beruházást sem Magyarországon, folyamatosan fejlesztenek az autóipari cégek is;
Ezt gondolja tehát 2021  szeptember 24-én a magyar gazdaságról a világ egyik nagy hitelminősítője.  
Bizony ez már több mint biztató .    

https://www.facebook.com/photo/?fbid=146944837715224&set=a.104023452007363

Cseh Katalin annak az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) nyáron bemutatott 2020-as éves jelentésére vonatkozó EP dokumentumnak a felelőse, amely a 2016-2020 közötti időszakban feltárt és kivizsgált csalási eseteket foglalja össze.
Az OLAF jelentés világosan mutatja, hogy a Magyarországra vonatkozó adatok sokat javultak, annak ellenére, hogy a Gyurcsány-korszakban elkövetett gigászi korrupciós ügyek még mindig súlyosan lerontják a statisztikát.

Az olyan hatalmas és kiterjedt korrupciós ügyeknél, mint amilyen a 4-es metró-beruházás súlyos korrupciós botránya, amely visszaéléseket a magyar  globalista-liberális-bolsevik képviselői a Gyurcsány-kormány idején követték el, a nyomozás hosszú éveken át tart. A 2016-ban zárult nyomozás eredménye az volt, hogy az 500 milliárd forint értékű beruházásból a csalásban érintett összeg legkevesebb 167 milliárd forint.

A magyar globalista-liberális-bolsevikok évek óta európai politikai hisztériát kelt Magyarország ellen, hazug módon mantrázva, hogy Magyarországon szabálytalanul használják fel az uniós forrásokat.

A Fidesz európai parlamenti képviselőcsoportja levélben fordult David Sassoli EP-elnökhöz a magyar diákokat ért sértő elbánás kapcsán.

Az Európai Parlament szervezésében 2021. október 8-9-én került megrendezésre az Európai Ifjúsági Rendezvény

Jogon kívüli zsarolás a „jogállamiság” nevében – Intézményközi háborúskodást akar indítani az Európai Parlament a Bizottság ellen

Bíróság előtt mérkőzik meg egymással az Európai Parlament és a Bizottság a Parlament jogi ügyekért felelős szakbizottságának (JURI) tegnapi döntése […]

A valóságban viszont a magyar hatóságok és az OLAF szakembereinek kemény és eredményes munkájának köszönhetően az előző évekhez képest 2020-ra jelentősen csökkentek a csalási esetek, javultak a magyarországi mutatók.
Az OLAF által feltárt ügyekben a magyar hatóságok vádemelési aránya például messze a 37%-os uniós átlag felett van, a negyedik legjobb érték a maga 67%-ával.
Magyarország 2010 óta zéró toleranciát alkalmaz a korrupciós ügyekben, de hazánk uniós mutatószámait még mindig a Gyurcsány-korszak súlyos korrupciós ügyei rontják le.

https://www.facebook.com/photo/?fbid=166889235319074&set=g.351483794894401

2010-től a globalista-liberálisok évente minimum háromszor állítják hogy nincs tovább, államcsőd elkerülhetetlen.

Akkor most tekintsük át hogy valójában napjainkban, hogy is áll a magyar állam pénzügyileg.

Egy ország adósságát akkor minősítik magasak ha a hitelre nincs fedezet.
Ekkor a bankok és a nemzetközi hitel minősítők, az országot hitel képtelennek minősítik.
.
2009-ben a nemzetközi hitelminősítők Magyarországot nem találta hitelképesnek.
Ha számszakilag akarjuk szemléltetni a balliberális rombolást az államadósság témakörében,
akkor látszik, hogy:
2003 és 2010 között a forintadósságot mindössze 25%-kal növelték,
a devizaadósság majdnem négyszeresére emelkedett ebben az időszakban.

Ez az egyik indikátora a külföldnek behódoló, a nemzeti vagyont eltékozló globalista-liberális gondolkodásnak.
Ezért a magyar gazdaságot a nemzetközi hitelminősítő gyengének minősítette.
Mivel 2009-ben  a magyar állami vagyon igen csekély volt ezért a hitelnek nem volt fedezete.

2009-ben ezért a magyar államnak csak igen kemény lakossági megszorítások mellett adtak hitelt.

2021; 2022- ben is a nemzetközi hitelminősítők szerint Magyarország gazdasága stabil és hitelképes.

2021-re a magyar állam jelentős állami vagyona van ezért a hitelnek van fedezete.

Külön kiemelendő, hogy a 2020. év végi 19,9%-ról 18,53%-ra a válság során is csökkenteni tudtuk a devizaadósság arányát.
A polgári kormányzás időszakában a devizahitelek nemcsak százalékosan, hanem nominálisan is csökkentek 8800 milliárd forintnak megfelelő devizáról 6900 milliárdra.

Ezért a magyar állam 2021; 2022-ben is szabadon nagy ősszegre megszorítás nélkül kaphat hitelt.
A kibocsájtott államkötvényeket szívesen vásárolják a befektetők.

Nézzünk a dolgok mélyére!

EU-s szinten (EU-27) vizsgálva a kérdést azt látjuk, hogy 2019-es 77%-ról 2022-re 90%-ra emelkedett a GDP-arányos államadósság.
Tehát az EU tagállamai összességében már a járvány előtt nagyobb % arányú államadóssággal rendelkeztek, mint Magyarország,

Továbbá 23%-os növekedés hatására közel 10%-kal a magyar ráta fölé került az átlag EU adósságráta.
Tehát az első megállapításunk az, hogy ebben is jobban állunk, mint az EU-átlag.

Az adósság összetételét tekintve míg 2010 januárjában az államadósság :
45,8%-át a devizaadósság tette ki,
53,9% forintadósság.
0,2% egyéb kötelezettség mellett,

2021 végén:
18,53% devizaadósságot látunk
81,1% forintadósság.
0,36% egyéb kötelezettség mellett.

2021-ben mint az IMF, a Moody’s, az S&P, a Fitch és a Global Capital is befektetésre ajánlott, illetve kivételesen jó adósságkezelőnek tartja Magyarországot!

Csak egy kérdésem lenne globalista-liberális honfitársaim!!!
2008-ban megkérdeztétek az embereket az IMF hitelről???
Tartottatok róla népszavazást???
Az ugye 20 milliárd EUR volt, nem Ft. !!!! Euró volt.

Viszont a lakosságnak arról fogalma sem lehetett, hogy a globalista-liberális kormány mire költöttétek  ezt az óriási  összeget.

Utólag már kiderült, a felvett hitel 50%-ával a külföldi tulajdonú bankok lettek feltőkésítve.
A többi ment a lecsóba azaz a folyó kiadásokra, tehát nem beruházásra, nem fejlesztésre.
Ugye emlékeztek?

https://www.facebook.com/jobboldalimedia/photos/a.126624468863717/480104230182404

1980-2010-közti időszakban Magyarország kirablása.

KUTATÁSOK SZERINT 1980 ÉS 2010 KÖZÖTT MINTEGY 242 MILLIÁRD DOLLÁR TŰNT EL AZ ORSZÁGBÓL. - Vajon hogyan működtek a gazdasági szervezetek és milyen visszaélései voltak a kommunizmusban? Ezekről beszélgetett Horváth Szilárd a vendégeivel az M5 TV Ez itt a kérdés műsorában
Borvendég Zsuzsanna – történész, Magyarságkutató Intézet
Csizmadia László – kuratóriumi elnök, Civil Összefogás Fórum
Prof. Dr. LENTNER CSABA – közgazdász-professzor, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Károli Gáspár Református Egyetem
#kommunizmus #Borvendég
Ha tetszett tartalmunk, kérjük ossza meg

https://www.facebook.com/magyarsagkutato/videos/621498762243998

2010-óta nem volt olyan év amikor a globalista-liberális csapat évente legalább háromszor biztosan tudni vélték hogy államcsőd következik.

2019-be az ellenzék biztosan tudta hogy a Covid 19-járváy maga alá temeti a nemzeti kormányt.
2022 a nemzeti kormány gazdaságilag megerősödve jött ki a járványból.

Magyarországon az államadósság és a hitelfelvétel 2008-ban jelentett problémát, azért mert nem volt a hitelre fedezet, és nem volt kellő forrás ami biztosította a visszafizetést.
Ezért az IMF csak igen kemény lakossági megszorítások bevezetése után biztosított hitelt.

2014-után hitelfelvétel termelő beruházásokra történt.
Közbe pedig erőteljes állami vagyon növekedés törtét tehát a felvett hitelekre van fedezet.
Magyarországot a nemzetközi hitel-minősítők JÓ ADÓSNAK tekintik.

A magyar államadósság összetételét tekintve:

2010 januárjában az államadósság :

45,8%-át a devizaadósság tette ki,
53,9% forintadósság.
0,2% egyéb kötelezettség mellett,

2021 végén:

18,53% devizaadósságot látunk
81,1% forintadósság.
0,36% egyéb kötelezettség mellett.

2022-re a 2010-hez képest állami vagyon 8 000 milliárddal növekedett.
Ezenfelül 95 tonna aranytartalék van.

Nem véletlen hogy 2021-ben mint az IMF, a Moody’s, az S&P, a Fitch és a Global Capital is befektetésre ajánlott, illetve kivételesen jó adósságkezelőnek tartja Magyarországot!

Akkor Magyarország 2022-be miért is van csőd helyzetbe?

https://www.facebook.com/photo/?fbid=120946093815623&set=a.116990277544538

Az EU-országok közt  % os arányban a költségvetési hiányba a sor végén vagyunk.
Magyarország GDP-arányos államadóssága 2022-re 80% -ra emelkedett a koronavírus járvány és annak kezelésére fordított ráfordítások hatására.

EU-s szinten (EU-27) vizsgálva a kérdést azt látjuk, hogy 77%-ról 90%-ra emelkedett a GDP-arányos államadósság.
Tehát az EU tagállamai összességében már a járvány előtt nagyobb arányú államadóssággal rendelkeztek, mint Magyarország, továbbá 23%-os adósság növekedés hatására közel 10%-kal a magyar ráta fölé került az átlag EU-s adósságráta.
Tehát az első megállapításunk az, hogy ebben is jobban állunk, mint az EU-átlag. 2021; 2022- ben is a nemzetközi hitelminősítők szerint Magyarország gazdasága stabil és hitelképes.

2021-re a magyar állam jelentős állami vagyona van ezért a hitelnek van fedezete.

Külön kiemelendő, hogy a 2020. év végi 19,9%-ról 18,53%-ra a válság során is csökkenteni tudtuk a devizaadósság arányát.
A polgári kormányzás időszakában a devizahitelek nemcsak százalékosan, hanem nominálisan is csökkentek 8800 milliárd forintnak megfelelő devizáról 6900 milliárdra.

Ezért a magyar állam 2021; 2022-ben is szabadon nagy ősszegre megszorítás nélkül kaphat hitelt.
A kibocsájtott államkötvényeket szívesen vásárolják a befektetők  

2022-re a 2010-hez képest állami vagyon 8 000 milliárddal növekedett.
Ezenfelül 95 tonna aranytartalék van.

Nem véletlen hogy 2021-ben mint az IMF, a Moody’s, az S&P, a Fitch és a Global Capital is befektetésre ajánlott, illetve kivételesen jó adósságkezelőnek tartja Magyarországot!
Felvetődik a kérdés hogy a globalista-liberális tábor mit szeretne.
Bizonyára a 2006-2010-es állapotot.
Hisz akkor nem voltak tanár és orvosi tüntetések de a közalkalmazottak sem elégedetlenkedtek.
Hisz a lakosság korlátozás nélkül felvehették valutában elszámolású forint hiteleket.
Az idő múlásával az emlékezés is megkopik a múlt is megszépül.
Íme egy kis összefoglaló a 2006-2010-közti ,,boldog béke időkről".

https://www.youtube.com/watch?v=2cX80z6TRc0

Két szék közül a földre ültünk.

Úgy van föld gázunk, hogy nincsen föld gázunk.

2002-után a Fekete tenger Romániai szakaszán igen gazdag földgáz lelőhelyet találtak.
Mivel Romániának nem volt tőkéje hogy kitermelést kiépítse ezért koncesszióba adta Amerikának.
Magyarország 2010-után kiépítette a rácsatlakozást  hogy onnan is tudjunk gázt vásárolni.
Amerika a kitermelést a mai napig meg sem kezdte.

2002-után Magyarországon  Makó környékén is találtak igen gazdag földgáz mezőt.
2006-után a magyar globalista-liberális kormány a földgáz mezőt a kanadai Falcon Oil & Gas társaságnak koncesszióba adta, a Falcon Oil & Gas társaság  a mai  napig a kitermelést nem építette ki.
Ezért továbbra is a gázt Oroszországtól vásároljuk.

2010 után Orbán közölte hogy Magyarországnak a közeljövőbe Svájci életszínvonala lesz.
Csakhogy  közölte Falcon Oil & Gas társaság hogy nem mond le a koncessziós jogról.
A kanadai Falcon Oil & Gas koncesszió tulajdonos  hisz a hosszú távon gondolkodás extraprofit ígéretében.
Így egyenlőre a magyar álom továbbra is álom maradt

2011-ben a Magyar Földtani Társulat részletes tanulmányban a felszínre hozható folyadékmennyiség 490–650 milliárd köbméterre becsülte.
Tehát még valószínűbbé vált, hogy a hatalmas várakozások ellenére a Scotia Group becslése a helytálló,  hogy a Makói-árokban hatalmas kitermelhető fölkészleteztet rejtő medenceközponti földgáz előfordulás található.

https://www.facebook.com/photo/?fbid=355038106504185&set=g.351483794894401

2022-ig elért gazdasági eredményeket, amit 2022-után is folytatni kell.

A vártnál kedvezőbben alakultak Magyarország 2021-es főbb fiskális, gazdasági mutatói.

Pontos és hivatalos számok a 2022 március 25-i EDP jelentésben olvashatók.

A vártnál kedvezőbben alakultak Magyarország 2021-es főbb fiskális, gazdasági mutatói:
a GDP 7,1 százalékkal bővült, a GDP-arányos államadósság nagyot csökkent,
így a GDP 77 százaléka alá várható és a költségvetési hiány is várhatóan kisebb lesz az előre jelzettnél,
7 százalék alatti érték lehet a végleges szám.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) márciusban megerősítette a korábbi, első becslésében szereplő,
2021-es éves GDP-adatot.
Ezek szerint tavaly 7,1 százalékkal nőtt a magyar gazdaság.
Ez pedig kimagasló érték, hiszen Magyarországon sosem mértek még ilyen magas növekedést.
Az Európai Unió tagállamai között is figyelemre méltó, az EU-átlagnál lényegesen magasabb,
a tagállamok sorában a hetedik legmagasabb ez az eredmény".


A járvány miatti gazdasági visszaesés különböző módon érintette az egyes országokat, és így jelentős a bázishatás a 2021-es számokban.
Szükséges emiatt a tavalyi gazdasági teljesítményt az utolsó járvány előtti évvel, 2019-cel is összemérni.
Magyarország ebben az összehasonlításban is kiemelkedően teljesített.
2021-ben már a 2 százalékot is meghaladta a 2019-es GDP-hez mért bővülés.
Ezzel szintén az EU hetedik legjobb eredményét érte el Magyarország".


Az EU 27 tagállam átlaga 0,9 százalékos csökkenés, az eurót használó országok átlaga pedig 1,4 százalékos csökkenés 2019-hez képest.

A V4 országok közül csak Lengyelország 3,1 százalékos növekedése haladja meg a magyar értéket.
Csehország és Szlovákia még nem tudta elérni korábbi, 2019-es gazdasági teljesítményét.
A tagállamok közül kilencben még nem érte el a gazdasági kibocsátás szintje a vírusjárvány előtti időszakét, és 4 tagállamban a 2019-hez mért növekedés 1 százalék alatti.
A számok szerint kifejezetten sikeres volt tehát Magyarországon a gazdasági válságkezelés.

A KSH 2022 MÁRCIUS 25 HOZTA, NYILVÁNOSSÁGRA AZ EDP JELENTÉST A KORMÁNYZATI SZEKTOR TAVALYI ÉVES EGYENLEGÉRŐL ÉS ADÓSSÁGÁRÓL.
MÁR MOST LÁTHATÓ, HOGY A MAGASABB GDP MINDKÉT MUTATÓT KEDVEZŐEN ÉRINTI.

A GDP-arányos tervezett 7%-os hiány alatt maradhatott, az államadósság pedig a GDP 77 százaléka alá csökkent
Ez az elmúlt 10 év második legnagyobb mértékű GDP-arányos adósságcsökkenése, 2021 a GDP közel 3 százalékával tudta Magyarország mérsékelni adósságát.

Mint látható hogy a globalista-liberálisok közgazdászai ismét nagyot tévedtek.
Vajon a szocik hová tüntettek 64 tonna aranyat és hagytak 3 tonnácskát.
Mutatom amit a nemzeti kormány alkotott, mert Egerből nem látszik..
De vissza vásárolták a múzeumoknak a Seusó ezüstöket és a Munkácsy festményeket.. https://www.facebook.com/szamokadatok/videos/405415033875363/

A vártnál kedvezőbben alakultak Magyarország 2021-es főbb fiskális, gazdasági mutatói.  
 
Pontos és hivatalos számok a 2022 március 25-i EDP jelentésben olvashatók.

A vártnál kedvezőbben alakultak Magyarország 2021-es főbb fiskális, gazdasági mutatói:
a GDP 7,1 százalékkal bővült, a GDP-arányos államadósság nagyot csökkent,
így a GDP 77 százaléka alá várható és a költségvetési hiány is várhatóan kisebb lesz az előre jelzettnél,
7 százalék alatti érték lehet a végleges szám.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) márciusban megerősítette a korábbi, első becslésében szereplő,
2021-es éves GDP-adatot.
Ezek szerint tavaly 7,1 százalékkal nőtt a magyar gazdaság.
Ez pedig kimagasló érték, hiszen Magyarországon sosem mértek még ilyen magas növekedést.
Az Európai Unió tagállamai között is figyelemre méltó, az EU-átlagnál lényegesen magasabb,
a tagállamok sorában a hetedik legmagasabb ez az eredmény".


A járvány miatti gazdasági visszaesés különböző módon érintette az egyes országokat, és így jelentős a bázishatás a 2021-es számokban.
Szükséges emiatt a tavalyi gazdasági teljesítményt az utolsó járvány előtti évvel, 2019-cel is összemérni.
Magyarország ebben az összehasonlításban is kiemelkedően teljesített.
2021-ben már a 2 százalékot is meghaladta a 2019-es GDP-hez mért bővülés.
Ezzel szintén az EU hetedik legjobb eredményét érte el Magyarország".


Az EU 27 tagállam átlaga 0,9 százalékos csökkenés, az eurót használó országok átlaga pedig 1,4 százalékos csökkenés 2019-hez képest.

A V4 országok közül csak Lengyelország 3,1 százalékos növekedése haladja meg a magyar értéket.
Csehország és Szlovákia még nem tudta elérni korábbi, 2019-es gazdasági teljesítményét.
A tagállamok közül kilencben még nem érte el a gazdasági kibocsátás szintje a vírusjárvány előtti időszakét, és 4 tagállamban a 2019-hez mért növekedés 1 százalék alatti.
A számok szerint kifejezetten sikeres volt tehát Magyarországon a gazdasági válságkezelés.

A KSH 2022 MÁRCIUS 25 HOZTA,  NYILVÁNOSSÁGRA AZ EDP JELENTÉST A KORMÁNYZATI SZEKTOR TAVALYI ÉVES EGYENLEGÉRŐL ÉS ADÓSSÁGÁRÓL.
MÁR MOST LÁTHATÓ, HOGY A MAGASABB GDP MINDKÉT MUTATÓT KEDVEZŐEN ÉRINTI.

A GDP-arányos tervezett 7%-os hiány  alatt maradhatott, az államadósság pedig a GDP 77 százaléka alá csökkent
Ez az elmúlt 10 év második legnagyobb mértékű GDP-arányos adósságcsökkenése, 2021 a GDP közel 3 százalékával tudta Magyarország mérsékelni adósságát.
 
Mint látható  hogy a globalista-liberálisok közgazdászai ismét  nagyot tévedtek.  
Vajon a szocik hová tüntettek 64 tonna aranyat és hagytak 3 tonnácskát.
Mutatom amit a nemzeti kormány alkotott, mert Egerből nem látszik..
2021-re 95 tonna befektetési aranyat vásároltak.
Ezen felül 8 000 milliárddal növelték az állami vagyont.
De vissza vásárolták a múzeumoknak a Seusó ezüstöket és a Munkácsy festményeket..

https://www.facebook.com/szamokadatok/videos/405415033875363/

„Rakétaként töri át a falakat a dollár, a romok a forintot is maguk alá temethetik”

Ötven éve nem látott szárnyalást mutat be a dollár, és nincs messze az idő, amikor egy az egyben váltják az euróval szemben.
A deviza-árfolyamok – sok minden más mellett – megmutatják egy gazdaság erejét, ahogy gyengeségét is… Nem az abszolút érték a fontos, hanem az, hogy milyen irányba mozog más devizákkal szemben egy adott fizetőeszköz.

Nos, most úgy tűnik, hogy a dollár gátakat szakít át, miközben az euró mélyrepülésbe váltott.
Mit jelent ez?

Annyit, hogy bizony a háború költségei (a szankciók, és a majdani fegyver-beszerzések, amivel pótolni kell az Ukrajnának adottakat) Európában csapódnak le.

De várjunk csak!
Az Egyesült Államok adja a legtöbb fegyvert, nem?
De igen, csakhogy az ő cégei lesznek azok, amelyek majd a hiányzó készleteket feltöltik, így pedig hatalmas nyereségre tesznek szert.

És akkor ott van az a tény is, hogy az amerikai nyersanyag-készletek (palaolaj, palagáz) rendkívülimértékben felértékelődnek – és persze hogy ennek most egy része Európában fog kikötni!


Azt mondhatnánk, hogy minket magyarokat ez különösebben nem érint, mert nem szállítunk fegyvereket Ukrajnának, illetve szerencsére nálunk a forint a hivatalos fizetőeszköz.
Ezzel van azonban egy kis baj… A forint árfolyama – különösen a dollárhoz mérten – leköveti az euró árváltozását, hiszen Magyarország az Európai Unió integráns része, ráadásul ilyen helyzetben, amiben most vagyunk (háború, rossz gazdasági kilátások) jellemzően a kisebb devizákra eladási nyomást gyakorol, így a forint még az euróhoz képest is gyengül…

Ez pedig annyit tesz, hogy az import-termékek ára, amelyek nagy része Európából érkezik, forintban drágábbá válnak, így pedig emelik az inflációt…
És még az sem menti a helyzetet, hogy az olcsó orosz gázt és olajat vehhetjük, mert a másik deviza, mi látványosan erősödik, az éppen a rubel… És nekünk (is!) rubelben kell fizetnünk!


A fentiek egy irányba mutatnak; sajnos szemtanúi lehetünk annak, hogy Európa hogyan megy tönkre, hogyan esik ki a világgazdasági versenyből, és hogyan lesz megint olyan függő helyzetben, mint talán csak a második világháború után volt.

Európát egyre jelentéktelenebbé degradálja tehát a jelenlegi helyzet, a szankciók pedig csak felgyorsítják azt az egyébkéntis megfigyelhető folyamatot, hogy az Unió elszegényedik…
Mi a megoldás?
Az egyedül az aranykészlet.  
Mert ma Európa támadás alatt áll keletről és nyugatról egyaránt.

Igen, itt bizony az Egyesült Államok és Oroszország harcában megint Európa lesz a vesztes, különösen pedig a keleti államok…

https://cafe2news.blogspot.com/2021/07/megsem-lop-kormany-95-tonna-az.html?fbclid=IwAR0tN0m_JDT1CLE8CoBT8YOupHWnKkc-RDx6nReZ9kgJ4X32CJPINummfAo

Magyarország geotermikus, kőolaj, földgáz és nemesfémekből nagyhatalom,    

Magyarország potenciális gázvagyon-térképe

https://www.facebook.com/photo/?fbid=429956159184193&set=a.114856604027485

TUDTAD?
A TXM eddigi kutatásai szerint a Makói-árokban ezer milliárd köbméter palagáz lehet, ami Magyarország nagyjából 100 évi gázfogyasztásával egyenértékű, ráadásul Magyarországon további öt-hat hasonló terület található még.
Összehasonlításul: az elmúlt közel 80 évben hazánkban összesen körülbelül 210 milliárd köbméter földgázt hoztak a felszínre.”
Egy másik adat: „A hivatal nyilvántartása szerint a felkutatott palagázkészlet meghaladja a 3400 milliárd köbmétert, amelyből több mint 1500 milliárd köbméter kitermelhető. Ez a jelenlegi évi 2,2-2,4 milliárd köbméter hazai szénhidrogén-kitermeléshez képest nagyon jelentős mennyiség.
”LEGNAGYOBB NEMZETI KINCS” A szolnoki székhelyű Kőolajkutató Vállalat hazánk legnagyobb mobilizálható, több ezer köbkilométeres, ún. nagyentalpiájú geotermikus tározó rendszerére talált rá 1981-ben az Orosháza melletti Gádoroson. Az állami vállalat szakemberei ekkor még nem tudhatták – hiszen csak földgázmezőket kerestek -, hogy az NSZ.3-as keresztnevet kapott kút, az ország egyetlen olyan ismert helye, ahová a feltörő több mint 180 fokos termálvize miatt, előbb-utóbb megérné egy 5000 KW-os erőmű telepítése is kezdetnek.
A Kórógy és a Mágocs-erek határolta terület középpontjában meglelt „forrást” még ugyanebben az évben az állami vállalat mérnökei ledugattyúztatták, elzárták. 1985 decemberében a 13 kilométerre arrébb fekvő Fábiánsebestyén külterületén a cég fúrómesterei ismét rábukkantak erre a tározóra, ám a tengervíz itt már – a gádorosival ellentétben – 300-400 atmoszférás túlnyomással tört fel 180-200 Celsius fokon. A ritka geotermikus adottságokkal rendelkező kutat ekkor már nemzetközi figyelem kísérte.
BECSLÉSEK SZERINT A TÁROZÓ HASZNOSÍTHATÓ ENERGIAKÉSZLETE MEGHALADJA KUVAIT ÁLLAM TELJES OLAJKÉSZLETÉT(!) ARRÓL NEM IS BESZÉLVE, HOGY HONNAN KITŐL IS MEGY-JÖN GÁZ… NAGY HÍR RUSZKI ELZÁRJA A CSAPOT JUJJ VOLT RÁ ESET MÁR, AZ IDŐBEN SZERBEKNEK ELADTUNK NEM KEVESET….
Egy valóságos „geológiai atomkazánnal” állunk szemben, amelyben az évmilliókkal ezelőtt bezáródott tengeriszapot a Föld belsejében mindenütt jelenlévő radioaktív anyagok bomlásánál felszabaduló energia hevítette fel.
A 25 év alatt kitermelhető 20 milliárd tonna kőolaj-egyenértékű ENERGIAKINCS NEMCSAK A KÁRPÁT-MEDENCE, HANEM EGÉSZ KÖZÉP-EURÓPA (!) ENERGIAELLÁTÁSÁBAN JELENTŐS SZEREPET FOGLALNA EL.
Nagy előnyünk Izlanddal szemben, amely ma geotermikus nagyhatalom, hogy ott a különböző helyeken felbukkanó kitöréseket kell befogni hasznosításra, míg hazánkban minden egyes fúrt kúton szabályozhatóan tör fel az elementáris energia. Mivel a víz oldott földgázt is tartalmaz, azt akár le is választhatjuk. A nedves tározórendszer oldott földgázkészletét néhány százmillió tonnára becsülhetjük, ami több mint a ma sokat emlegetett makói gázmező vélelmezett készlete.
Az NSZ.3-as 0106/7 hrsz. termálkutat 1991-ben felújították, és próbatermelést végeztek rajta. Hőteljesítménye 20-30 MW-ra kalkulálható, amelyre a fent említett jellemzők miatt egy villamos erőmű telepíthető.”
Erdély: A Kárpátok vonulatában rekord mennyiségű az un. aromás kőolaj, melyből gyógyszer is előállítható. Erről a kincsről sem számoltak még be, elhallgatják. A Duna delta torkolatában a közelmúltban nagy mennyiségű olaj és földgáz készletre derült fény.
Börzsöny: Itt található a Föld egyik legnagyobb és legjobb minőségű, ma is működő arany bányája, melyet 1992-ben szintén a kanadaiaknak privatizáltak. Ki adta oda vagyonunkat, kincsünket? Kitől kértek erre engedélyt?
Mátraderecske: mellett a Lahócza hegy 250 MILLIÓ TONNA ARANYÉRCET rejt. A rendkívüli mennyiségű arany mellett itt, Recsken található Európa legnagyobb réztartalmú ércelőfordulása is melynek kitermelését a magas költségek miatt hagyták abba.
Múzeumi felirat: „A magyar aranybányászat Erdélyt is beleértve évszázadokon keresztül a legjobb minőségű aranyat biztosította. Valóban aranyat ér. A középkorban értékmérőként használták. Európában a magyar királyság rendelkezett a legnagyobb jövedelemmel. Aranytermelésben a középkor idején Magyar-ország állt az első helyen. Az Árpád korban az arany föveny aranyként is előfordult, ami azt jelentette, hogy szinte bányászat nélkül, a felszínről lehetett kitermelni. Az itt található arany mennyisége a mai napig is meghatározó. A Habsburgok a XV. szd-ban rátették kezüket erre az aranykészletre, mely már abban az időben is a legnagyobb mennyiségű és a legjobb minőségű aranynak számított.
A világ ezüst termelésének 1/5-e hazánkból származott.” Verespatakon [Erdély] az Unió 330.000 TONNA ARANY és 1600 tonna ezüst kitermelését tervezi. 1 km mélyen masszív uránium érc bányászható, melyet szintén titok övez. Az itt található aranyat nem szükséges hónapokig folyóvízben szitán átszűrni ahhoz, hogy néhány grammhoz hozzájussanak. Ezt a bányát ugyancsak kanadaiak termelnék ki.
Feltehetjük a kérdést, milyen különleges képességekkel rendelkezik Kanada, hogy a Kárpát-medencében található földgázmezők és az aranybányák kitermelési joga pont az ő kezükbe került?
Nem véletlenül volt szükség az ország teljes és tudatos, előre kigondolt legyengítésére és szétszakítására Trianonnal. Az Uniónak Erdélyre [Romániára] elsősorban a magyar föld aranykészlete, olajtartaléka és az erdőségek miatt van szüksége.
Ma már nyilvánosan beszélnek arról, hogy minden valószínűség szerint az I. vh. kirobbantásának tényleges oka a Kárpát-medence feldarabolása és az akkor még „Nagy” Magyarország legyengítése volt.
Egész Európában és a bolygó szempontjából is egyedüli és kivételes helyzetben van a magyarság.
Az itt található kedvező klíma és éghajlati viszonyok, az élethez szükséges ivóvíz, a termékeny talaj, a Kárpátok védettsége, az energiaforrások széles skálája [kőolaj, földgáz, geotermikus hőenergia], sehol, egyetlen országnak, egyetlen népcsoportnak sem adatott meg ilyen kivételes formában, összetételben és mennyiségben rajtunk kívül.
Mondhatjuk, hogy világhatalom vagyunk az életet biztosító tiszta ivóvíz készletben, olajkészletben, földgázban, aranybányákban, drágakő bányákban [szintén titkolják, pl. smaragd, itt voltak a legértékesebb opál bányák egész Európában], gyógyvizekben. Gyógynövényeink olyan széles skálával rendelkeznek, melyet egyetlen más ország sem mondhat a magáénak. Nincs olyan betegség, melyre ne lenne gyógyszer a Kárpát-medencében.
Őseink pontosan tudták, hogy népünknek miért pont ezt a területet választották élő-és lakóhelyéül. A jelenleginél jobban kellene megbecsülnünk azt a Szent helyet, melyért őseink vére értünk hullt és melynek gazdagsága születésünk okán a számunkra ma természetes.
Ha eddig még nem tetted meg, mostantól értékeld más szemmel azt a területet, melyet szülőföldedként tisztelhetsz!
Ez még “csak” egy a sok közül amit művelnek velünk mai napig!!
A java még most kezdődik ÉBRESZTŐ
Források, bővebb leírások:
AZ IGAZSÁG MINDIG KIDERÜL AMIKOR ELJÖN AZ IDEJE ÉS MOST VÉGRE ELJÖTT
https://magyarmegmaradasert.hu/.../energia.../item/6289-z
Ingyen energia létezik! Ugye Te sem hallottad még a “független” médiában?!
Vén István feltaláló, már a 60-as évektől kezdve komolyan kidolgozott stratégiai energetikai ötletekkel bombázta a megfelelő szerveket, és mivel már akkor is csak gyávák, dilettánsok vagy ellenérdekeltek ültek a fontosabb íróasztalok mögött, rendre elutasították.
http://eztnezdmeg.com/ingyen-energia-letezik-ugye-te-sem.../
AZ ÉVSZÁZAD MAGYAR PERE! 5000 MILLIÁRD EURÓS NEMZETI KINCS A TÉT!
Több az energiakészletünk, mint Kuvait összes olaja!
https://magyarmegmaradasert.hu/.../3101-a-legnagyobb...
Vén István feltaláló 20 milliárd forintos kártérítésre perli a MOL-t az ún. gádorosi NSZ.3 termálkút ügyében. A tározóból 5000 milliárd euró értékben 20 milliárd tonna kőolaj-egyenértéknek megfelelő geotermikus energiát lehet kinyerni 25 év alatt.
http://kame.hu/fuszdrupal/?q=content/megd%C3%B6bbent%C5%91-v%C3%A9n-istv%C3%A1n-ism%C3%A9t-sz%C3%ADnre-l%C3%A9p
Még a nyolcvanas évek végén a Világbank finanszírozott egy mélyfúrási programot Magyarországon, az amerikai geológiai hatóság vezetésével, viszont akkor csak ígéretes nyomokat találtak a földgázkészletekre vonatkozóan Makó térségében.
Egy évtizeddel később John Gustavson amerikai geológus szerzett kutatási engedélyt a Makói-árok területének egy részére. Tőle Marc A. Brunert vette meg koncesszióját, aki megalapította a kanadai székhelyű Falcon Oil & Gas Ltd. nevű vállalatot.
https://www.napi.hu/.../makoi-arok-gazmezo-kitermeles...
A becslések szerint akár 600 milliárd köbméternyi gázt rejtő Makói-árok és a Békési-medence irányából például azért nem növelik érdemben a magyar kitermelést, mert
e helyeken több mint 3500 méter mélyről kellene felhozni a gázt
– miközben a magyarországi gázlelőhelyek 1600 méteres átlagos mélysége így sem csekély, az Egyesült Államokban ilyen mélységből hozzák fel repesztéses technológiával a palagázt.
https://mandiner.hu/cikk/20220517_magyarorszag_gazmezo
A világ egyik leggazdagabb országa lennénk! HA...
https://www.facebook.com/LakoIldikoRoxy/posts/pfbid037ARnsHaPGeszKaKzxdAKzMKmw3WqAJ5tAAAEEGcbqEcmqLB3ShmLeWKxywHnCpLdl

Rezsi  csökkentett árak  2022 szeptemberben

"A rezsi csökkentett mennyiség 1729 m3/év a gáz esetében, HAVI 144 m3 gaz,  

A villanyenergia esetében 2523 kWh/év.
es 210 kWh/hó villany.

Bevezettek egy új tarifát, a lakossági piaci árat, amely jóval kisebb mint a versenypiaci ár:
A rezsicsökkentett ár 36 Ft/kWh az áram esetében,
A lakossági piaci ár 70,1 Ft/kWh.

A földgáz esetében a rezsicsökkentett ár az átlagfogyasztásig 102 Ft/m3, afölött pedig 747 Ft/m3.

A tőzsdei ár a villany esetében 268,9 Ft/kWh,
A földgáz esetében pedig 1020 forint köbméterenként."

A globalista-liberálisok 12-éves uralkodása alatt a következő nemzeti vagyont adták el.

Az eladott nemzeti vagyonért a bevétel 1994-1998 és 2002-2010 alatt 1 605 304 001 162 Ft

-Ez az össz. állami vagyon 84,27%

A befolyt pénzeket a gloalista-liberálisok felélték ez idő alatt az állam eladósódása jelentősen növekedet.

Közben a magyar gazdaság tovább hanyatlott
 
Ezzel visszavetették az országot minimum 30-évvel.

Egy újjabb globalista-liberális kormányzás Magyarország felszámolását jelentheti.

https://www.facebook.com/photo/?fbid=1848024772217040&set=gm.2976338136003795&idorvanity=2931449427159333

Figyelemre vágyó közéleti szereplők körében divatos lett manapság Magyarország válságos helyzetéről, hanyatlásról, gazdasági összeomlásról értekezni.
Az eligazodást megkönnyítendő a Magyar Nemzet összegyűjtötte a legfontosabb gazdasági adatokat.
Az adatok egyértelmű képet rajzolnak fel.
Egy ország gazdasági helyzetének megítélésekor mindenképpen felvetődik az államadósság, a költségvetési hiány, a külkereskedelmi mérleg és a tartalékok kérdése, helyzete.
Mivel manapság többen is azzal próbálnak maguknak néhány percnyi figyelmet, népszerűséget szerezni, hogy Magyarország gazdasági visszaeséséről beszélnek a nyilvánosságban, ezért a Magyar Nemzet összeszedte, miként is alakultak az utóbbi időben hazánk legfontosabb mutatói.


AJÁNLÓ

Ez sem jött be Gyurcsányéknak: nem fog ki az infláció a legkisebb béreken
Két év alatt a minimálbér és a bérminimum is nagyobb mértékben nő, mint ahogy a pénz romlik. A minimálbér 5,3 százalékkal érhet többet két év alatt.

Költségvetési hiány
Háború a szomszédunkban, az EU gazdaságára sokkolóan ható uniós szankciók és nemzetközi energiaválság – leginkább ezek a tényezők határozzák meg jelenleg a magyar gazdaságot körülvevő környezetet.
Arról nem is beszélve, hogy nemrégiben hagytuk csak magunk mögött a koronavírus legutóbbi, számolni is nehéz, hányadik hullámát.
Ilyen viszonyok között mindenképpen figyelemreméltó, hogy a magyar költségvetés hiánya csökken.
A pandémia ez ügyben fontos, a járvány negatív hatásai elleni küzdelemben ugyanis megemelkedett a hiány: 2021-ben 7,1 százalék volt a deficit, azóta viszont egyre ereszkedik.
A 2022 4,9 százalékos hiány után 2023 – a tervek szerint – 3,9 százalék lehet a mérték.

Az idei hiányterv kapcsán érdemes megjegyezni, hogy 2023-ban – várhatóan – közel 3 400 milliárd forintot költ az állam a családokra, majdnem 1 400 milliárdot honvédelemre, 2 800 milliárdot az oktatásra és szinte forintra ugyanennyit az egészségügyre.

Államadósság
A hiányhoz hasonlóan az államadósság is csökken: 2021-ben 76,8 százalék volt a GDP-arányos mutató, ami tavaly 73,5 százalékra mérséklődött, idén pedig hetven százalék alá (69,7 százalék) eshet.
Csak emlékeztetőül: 2010 második negyedévében, vagyis a Gyurcsány–Bajnai-kormányzás időszakának végén Magyarország államadóssága a GDP 83,6 százaléka volt.

A magyar ráta jelentősége akkor értékelhető igazán, ha szétnézünk az Európai Unióban.
Az EU átlaga 2022 ez ügyben 86,9 százalék lehetett, az eurozónáé pedig még ennél is magasabb, szám szerint 94,3 százalék.

Mindez azt jelenti, hogy a magyar államadósság mértéke már most is jóval kedvezőbb az uniós átlagnál.
Az egyes országokat vizsgálva pedig még nyilvánvalóbb a helyzet, több uniós tagállamban ugyanis már-már kezelhetetlen az eladósodottság.
2022-ben:
Görögországban 174,
Olaszországban 146,5,
Spanyolországban 114,8,
Franciaországban 112,2,
Portugáliában 115,2,
Belgiumban 105,1% lehetett az állam adóssága.



Külkereskedelmi egyenleg kontra energiaárak
Azt, hogy mennyire fontos az energiaárak alakulása, kellően megmutatja a magyar külkereskedelmi mérleg. Az energiadrágulás nélkül a költségvetés és a termékek külkereskedelmi egyenlege is többletet mutatna – a jelenlegi hiány helyett. A helyzet azért különösen nyomasztó, mert az energia-áremelkedés legfontosabb oka az unió szankciós politikája.
Mutatjuk a számokat!

Az adatok szerint a magyar energiaimport értéke a 2021-es GDP-arányos 4,4 százalékról 2022 végére 10 százalékra is ugorhatott – így a háború előttinél évi 10 milliárd euróval is többet – egészen pontosan 6,8 milliárd helyett 16,5 milliárdot fizethettünk az energiáért.
Enélkül a költségvetés és a külkereskedelmi termékegyenlegünk is többletes lehetne, a mérleg 2022 egyenlege GDP-arányosan 1,2 százalékos szufficittel zárt volna – a várható 5 százalékos hiány helyett.
A költségvetés pedig 0,1 százalékos többletet mutathatna fel 2023-ban a becslésekben szereplő 3,9 százalékos deficit helyett.

Mindez ugyanakkor azt is jelenti, hogy ha az energiaszámla kisebb lesz, mozgástér is keletkezik.
Ráadásul nem is akármekkora.
2022-ben – mint említettük – 16,5 milliárd eurót vitt el az energia, 2023-ban az összeg 12 milliárd euróra szelídülhet, vagyis negyedével csökkenhet a kiadás.

Tartalék
A jelenlegi globális helyzetben kulcsfontosságú, hogy a kormány képes legyen garantálni a magyar gazdaság iránti piaci bizalmat, ezzel pedig az ország finanszírozását.
Ezt annak idején a Gyurcsány-kormánynak nem sikerült, a mostani kabinetnek viszont láthatóan igen.
De nézzük itt is a részleteket!

Decemberben és januárban az adósságkezelő összesen 4,25 milliárd dollárt, átszámolva majdnem 1600 milliárd forintot vont be a finanszírozásba.
A kibocsátott magyar devizakötvények iránt háromszoros volt a kereslet.
Ezzel együtt január elejére a devizatartalék megközelíthette a 42 milliárd eurót.

Az összeg felfoghatatlanul nagy, jelentőségéről az mutatja a legtöbbet, ha rögzítjük:
hazánk még soha nem rendelkezett ilyen magas devizatartalékkal.
Ma nagyobb a tartalékunk, mint amikor 2008 végén arra kényszerült az ország, hogy – a dollárbaloldal elhibázott válságkezelése miatt – a Nemzetközi Valutaalaptól 12,3 milliárd eurós és az Európai Uniótól 6,5 milliárd eurós devizakölcsönt vegyen fel.

AJÁNLÓ

Orbán alaposan meglepte Brüsszelt, soha nem látott tartalékaink vannak
Az elmúlt három hónapban sikerült jelentős mértékben növelni készleteinket.