Magyarország és Kína múlt, jelen és jövőbeli  kapcsolata.

Magyarország és Kína múlt, jelen és jövőbeli  kapcsolata.    
 
„Ez egy jó ügy lenne, mert a következő ötven évben kulcskérdés lesz, hogy milyen az oktatásunk, az általános iskolától az egyetemig".
(Medgyessy  Péter)

,,Kevéssé valószínű, hogy a kínai ideológiát és politikát tanítanák itt, azt a saját diákjaiknak tanítják odahaza. Valószínűleg nem a saját diákjaik jönnek ide, hanem inkább külföldiek és magyarok, akik műszaki, gazdasági ismereteket akarnak elsajátítani, laboratóriumok, kutatóintézetek jöhetnek létre, ezt üdvözölni kellene.”

„Kína ma fontos, de egyre fontosabb lesz az elkövetkező évtizedekben. Az egész világ itt tolong.”
(Medgyessy Péter 2003-os miniszterelnök)

Gyurcsány Ferenc még az MSZP színeiben 2005-ben leszögezte:
„Ez a fajta nyitott gazdaság, ez a fajta külkereskedelem fogja húzni a magyar gazdaságot.
Hogy ne négy% növekedés legyen, hanem ötszázalékos vagy annál is több.”

2007-ben Gyurcsány robogó vonathoz hasonlította a Kínával való gazdasági szövetséget, úgy fogalmazott:
„Van, aki felszáll vagy lemarad. Aki lemarad, az magának árt, nem akarunk lemaradni.”  

„Egy olyan megállapodás körvonalazódik, hogy a kínai diákok magyarországi tanulásáért cserébe kínai tőkéből Magyarországon építenének kollégiumot.”  
(Daróczi Dávid  kormányszóvivő )
 
,,A magyar–kínai kapcsolatokat minél több szálon akarják erősíteni, így az oktatásban is."
(Gyurcsány Ferenc)

A kormányfő feleségének, Dobrev Klárának (2022-es a DK miniszterelnök-jelöltje) a jelenlétében az

A 2007-es magyar kormány nevében, az Innomed cég   150 ezer amerikai dollár értékben orvosi monitorokat és berendezéseket adományoz a Fudan Egyetemnek, ahol Ázsia legfejlettebb gyermekklinikája jön létre.
(Ajándék átadó Dobrev Klára)

Gyurcsány: ,,Ilyen gesztusokra szükség, mivel Kínával nem lehet jó politikai kapcsolatok nélkül jó gazdasági kapcsolatokat ápolni".

Nem árt tudni az MSZP 2021-be is a magyar–kínai kapcsolatok mellett áll

Ujhelyi István, az MSZP uniós képviselője a közelmúltban a Magyar Nemzetnek úgy nyilatkozott:
,,Örül annak, hogy a Fudan Budapestet választja bázissá-ul, és természetesnek tartja, hogy az együttműködés keretében a  magyar állam egyetemnek telket ajánlottak fel".

Az Ujhelyi  István az MSZP EP-képviselője 2021-be is megerősítette:
,,A Fudan Egyetem Magyarországra hívása nem új keletű ötlet, 2011-ben az országgyűlés alelnökeként maga is meghívta az egyetem vezetését, amellyel a parlament épületében tárgyaltam erről".

(Ujhelyi István, az MSZP EP-képviselője, már
több mint egy évtizede nyíltan támogatja a Kínával való szoros együttműködést – kiemelten az oktatás és a turisztika területén,
–, többször járt az ázsiai országban, nem utolsósorban pedig a Kínai Népköztársasággal fenntartott kapcsolatokért felelős uniós küldöttség tagja ként is.

Oláh Lajos pedig, a DK országgyűlési képviselője Ujhelyihez hasonlóan régi, elkötelezett híve a magyar–kínai kapcsolatoknak.
Oláh az elnöke a Nagy Fal Magyar–Kínai Barátság Egyesületnek, alapítója továbbá a Kínai–Magyar Barátságért Kitüntető Díjnak.

-„Magyarország és Kína, a magyar és a kínai nép között nagyon szoros kötelék van.
Ez a kötelék sok apró szálból áll, számtalan van, ami a múltban köttetett és nagyon sok, ami a jelenben jön létre.”
(Oláh Lajos DK  képviselő 2013)

Megorroltak a kínaiak Karácsony Gergelyre

A Kína-ellenes hangulat a Nagyvásártelep környéki utcák átnevezésével érte el csúcspontját, amit már kevésbé tolerált a kínai állam.

Mint írtuk:
,,Kína-ellenesnek nevezte a budapesti főpolgármestert a pekingi állami média egyik portálja egy vezércikkben".

„Hogy egyes magyar politikusok Kínával kapcsolatos ügyek felfújásával próbálják akadályozni a két ország együttműködését”.
  ( Vang Ven-pij külügyi szóvivő)

Liu Cuo-kuj, a Kínai Társadalomtudományi Akadémia európai tanulmányokkal foglalkozó kutatója szerint::
,,Karácsony a sajtó és a nyilvánosság figyelmét igyekszik magára irányítani, ám lépése nem fog változtatni azon a baráti hozzáálláson, amelyet a magyarországi fővonal képvisel Kínával szemben. Liu mindazonáltal veszélyes provokációnak nevezte Kína kulcsfontosságú érdekeinek megsértését".
( Liu Cuo-kuj,)

https://www.facebook.com/photo?fbid=316755040070330&set=g.1040639029369352

2020 április 24 aláírták a szerződést.

Indul Magyarország az 1990-utáni legnagyobb gazdasági beruházása.

- Magyarország a tervek szerint a térség logisztikai központjává válhat a Budapest-Belgrád vasút felépítésével, melyről 2020 április 24-én írta alá a megállapodást.

2020-ban indult a projekt
A Budapest–Belgrád-vasútvonal 152 kilométeres magyarországi szakaszát.
A magyarországi szakasz munkálatai 2020 júliusában kezdődtek, és 2022 februárjában léptek a mélyépítési szakaszba.
A Budapest–Belgrád-vasút a kínai Egy övezet egy út kezdeményezés egyik zászlóshajója Európának ezen a részén, amely a beruházást Kína és a kelet-közép-európai országok közötti együttműködés elmélyülésének eredményeként értékeli.
A projekt jelentős támogatást kapott Kína és Magyarország kormányától.
Az akár 750 méter hosszú tehervonatoknak közlekedését is lehetővé tevő projekt a kínai befektetésekkel kedvező helyzetbe hozott görög Píreusz kikötőjéhez jelent távlati kapcsolatot a magyar fővároson keresztül Európának

A 350 kilométer hosszú Budapest–Belgrád-vasútvonal ikonikus projekt Kína, valamint a közép- és Kelet-Európai országok közötti együttműködésben, emellett a kínai vasutak uniós vasúti műszaki szabványokba való integrálásának modellje.
A projektet a Kínai Export-Import Bank finanszírozza.
A vasútvonal elkészültével a két főváros közötti menetidő a jelenlegi nyolc óráról körülbelül három és félre csökken.
A vonal magyarországi szakasza a tervek szerint 2025 júliusában nyílik meg.

A szerbiai szakaszt már 2021-ben átadták.

A mostani szakasz a Böszörig vezető 76 kilométeres vonal része.
Kunszentmiklós Budapesttől 54 kilométerre van, itt lesz a legnagyobb állomás a Budapest–Belgrád-vasút kínaiak által épített szakaszán.
A beruházás várható idei mérföldkövei közé tartozik a jobb oldali vonal vágányfektetésének befejezése, a bal vonal alapozásának rekonstrukciója, a nyomvonal mentén található állomások felújítása, ahogyan híd- és átereszprojektek is.

https://magyarepitok.hu/vasutfejlesztes/2020/04/alairtak-a-szerzodest-megkezdodik-a-budapest-belgrad-vasutvonal-epitkezese?fbclid=IwAR3CPIwgTd03mTv5yemoEl3Rpr0fwCntqJG_IkafLJLIOwjqcERpcKc5JxA#.Xqh9c2SPJYw.facebook

Magyar; Orosz; Kínai; gazdasági, oktatási és tudományos együttműködés

A valóság, hogy jelenleg a 2 ország felé fennálló tartozásunk 0 forint.
Az egyik kedvenc téma odaát. Az Orbán eladósítja Kína és Oroszország felé az országot, még az unokáink is fizetni fognak.
A valóság, hogy jelenleg a 2 ország felé fennálló tartozásunk 0 forint.
Egy találó komment:
A balliberális ellenzék megint hazudik és teljesen hülyére veszi az embereket.
A Fudan egyetem létrehozása egy sajátos Kína által preferált pénzügyi konstrukcióban valósul meg. Magyarország 100 milliárd Ft.-al és a telekkel száll be egy közérdekű vagyonkezelői alapítványba amely az egyetem tulajdonosa, irányítója és felügyelője lesz.
Kína a saját pénzéből saját cégeivel, saját embereivel saját tervei alapján kulcsrakészen felépíti az egyetem valamennyi épületét és infrastruktúráját, 450 milliárd Ft értékben.
Az elkészült egyetemi struktúrát átadja az alapítványnak és a 450 milliárd Ft-ot az utolsó fillérig tervek szerint az alapítvány fizeti vissza.
A magyar költségvetést az egyetem létrehozása csak a 100 milliárd Ft-tal és a telkek értékével terheli!!
A magyar adófizetőket a "kölcsön" visszafizetése semmilyen formában nem érinti.
A 450 milliárd kölcsönt a közös magyar-kínai kuratórium által irányított egyetemnek kell visszafizetnie részben a tandíjakból, részben a kutatás-fejlesztési projektek által kitermelt haszonból.
Persze ezt a liberális-demokraták is tudják, de egyszerűbb hergelni a prolikat, hogy 540 milliárd kölcsönt veszünk fel és ezt majd a "népnek" kell visszafizetni, és a társadalom egy része azonnal kapára-kaszára kap és kórusban szidja az Orbán kormányt.
Az olimpiával kapcsolatban is az volt a fő érv hogy még az unokáink is nyögni fogják a terheit, de ezzel szemben 2023-ra az olimpiai létesítmények közel 85 %-a elkészül anélkül hogy pénzügyileg az ország megérezte volna.
A magyar GDP ez évre várt 4 % bővülése az uniós pénzek nélkül is kb. 1000 milliárd Ft. többletet jelent a költségvetésnek.
Csak egy kérdésem lenne balliberális honfitársaim!!! ((((
2008-ban megkérdeztétek az embereket az IMF hitelről???
Tartottatok róla népszavazást???
Az ugye 20 milliárd EUR volt, nem Ft. !!!! Euró volt.
Viszont arról fogalmunk sem lehetett, hogy mire költöttétek.
Utólag már kiderült, ment a lecsóba azaz a folyó kiadásokra, tehát nem beruházásra, nem fejlesztésre.
Ugye emlékeztek?
megj.(((
Az az érzésem, hogy ti Kínára úgy néztek, mint a faluban működő kínai boltra, ahol minden cikk darabja 500 Ft.
Eközben Kína egy szuperhatalom, akivel mindenki üzletet szeretne kötni.
Az, hogy Kína Magyarországot partnernek tekinti, ezt nem ócsárolni, hanem megsüvegelnetek kellene.
A Fudan egyetem a világranglista 34. helyén áll, ami irigylésre-méltó.
Ha idejön, az az országnak csak rangot ad.
Ott nem genderszakok lesznek, hanem orvosokat, mérnököket, informatikusokat képeznek, gender- szak: Nincs.
A verseny pedig, húzza a magyar egyetemeket is, amelyek azon a listán egyáltalán nem szerepelnek és a CEU-tok sincs rajta.
A világ élvonalába tartozó intézmény első külföldi kampusza és a több, mint 10.000 egyetemi hallgató kollégiumi elhelyezését biztosító Budapest Diákváros 17.6 hektáron ugyanazokat a funkciókat ellátva épülhet fel teljes transzparenciaval kiemelt beruhazásként.
Korszerű, világszínvonalú képzést és lakhatást biztosítanak majd a magyar és nemzetközi hallgatóknak Budapesten,

Ismét néhány gondolat a Fudan egyetemről(((
(És a balliberálisok hisztijéről)
A balliberális ellenzék megint hazudik és teljesen hülyére veszi az embereket.
A Fudan egyetem létrehozása egy sajátos Kína által preferált pénzügyi konstrukcióban valósul meg. Magyarország 100 milliárd Ft.-al és a telekkel száll be egy közérdekű vagyonkezelői alapítványba amely az egyetem tulajdonosa, irányítója és felügyelője lesz.
Kína a saját pénzéből saját cégeivel, saját embereivel saját tervei alapján kulcsrakészen felépíti az egyetem valamennyi épületét és infrastruktúráját, 450 milliárd Ft értékben.
Az elkészült egyetemi srukturát átadja az alapítványnak és a 450 milliárd Ft-ot az utolsó fillérig az alapítvány fizeti vissza.
A magyar költségvetést az egyetem létrehozása csak a 100 milliárd Ft-tal és a telkek értékével terheli.
A magyar adófizetőket a "kölcsön" visszafizetése semmilyen formában nem érinti.
A 450 milliárd kölcsönt a közös magyar-kínai kuratórium által irányított egyetemnek kell visszafizetnie részben a tandíjakból, részben a kutatás-fejlesztési projektek által kitermelt haszonból.
Persze ezt a liberális-demokraták is tudják, de egyszerűbb hergelni a prolikat, hogy 540 milliárd kölcsönt veszünk fel és ezt majd a "népnek" kell visszafizetni, és a társadalom egy része azonnal kapára-kaszára kap és kórusban szidja az Orbán kormányt.
Az olimpiával kapcsolatban is az volt a fő érv hogy még az unokáink is nyögni fogják a terheit, de ezzel szemben 2023-ra az olimpiai létesítmények közel 85 %-a elkészül anélkül hogy pénzügyileg az ország megérezte volna.
A magyar GDP ez évre várt 4 % bővülése az uniós pénzek nélkül is kb. 1000 milliárd Ft. többletet jelent a költségvetésnek.
Csak egy kérdésem lenne balliberális honfitársaim!!! ((((
2008-ban megkérdeztétek az embereket az IMF hitelről??? Tartottatok róla népszavazást???
Az ugye 20 milliárd EUR volt, nem Ft. !!!! Euró volt.
Viszont arról fogalmunk sem lehetett, hogy mire költöttétek.
Utólag már kiderült, ment a lecsóba azaz a folyó kiadásokra, tehát nem beruházásra, nem fejlesztésre.
Ugye emlékeztek?
megj.(((
Az az érzésem, hogy ti Kínára úgy néztek, mint a faluban működő kínai boltra, ahol minden cikk darabja 500 Ft.
Eközben Kína egy szuperhatalom, akivel mindenki üzletet szeretne kötni.
Az, hogy Kína Magyarországot partnernek tekinti, ezt nem ócsárolni, hanem megsüvegelnetek kellene.
A Fudan egyetem a világranglista 34. helyén áll, ami irigylésre-méltó.
Ha idejön, az az országnak csak rangot ad.
Ott nem genderszakok lesznek, hanem orvosokat, mérnököket, informatikusokat képeznek, gender- szak: Nincs.
A verseny pedig, húzza a magyar egyetemeket is, amelyek azon a listán egyáltalán nem szerepelnek és a CEU-tok sincs rajta.
Gondolkodjatok!
https://www.youtube.com/watch?v=VAD5XcRMxmo

Tele van a nyugati világ Fudan-együttműködésekkel

Öt német és huszonnégy skandináv egyetemmel működik együtt a kínai Fudan Egyetem, melynek Amerikában és szerte a világon vannak kihelyezett tagozatai. A közös projektek üzleti képzésekre és Kína-tanulmányokra koncentrálnak.

Folyamatosan támadja az ellenzék a kínai Fudan Egyetem Budapesten létrejövő intézményét. Az ellenzék elsősorban – mint a minap Dobrev Klára megjegyezte a Telexnek adott píárinterjújában – azt hangoztatja, hogy nem akarja, hogy az ország „kínai gyarmat” legyen.

A Fudan a kritikák szerint egyszerűen a kínai terjeszkedés és a kommunista ideológia egyeteme.
Nos, az igazság az, hogy ma sajnálatos módon a nyugati világ egyetemeinek társadalomtudományi karai azok, amelyek a legnagyobb hévvel terjesztik a marxizmust; viszont feltehető, hogy a Fudanra jellemző műszaki, üzleti, természet- és orvostudományi képzésekben kissé nehezebben tud érvényesülni a kommunista ideológia. Hogy a megfelelő keretek között miért is lehet jó a Fudan-projekt, arról itt és itt írtunk.

A Fudant egyébként nem a kommunista időszakban, hanem majd’ fél évszázaddal előtte, 1905-ben, még a császári Kínában alapították, nem sokkal az utolsó dinasztia 1912-es bukása előtt.
És a Fudannak nem Magyarországra érkezik először a nyugati világban, az egyetem már régen kiépítette kiterjedt kapcsolati hálóját Európa és Amerika felé..

A Fudan

tagja az Universitas 21 csoportnak.
Az együttműködésben 27 kutatóegyetem vesz részt, amelyek közös diákcsere-programot és kutatási projekteket tartanak fenn, szorosabb az együttműködésük ezeken a területeken. Az Universitas 21-nek többek közt tagja három amerikai egyetem (University of California, University of Connecticut, University of Maryland); négy brit egyetem (University of Birmingham, University of Edinburgh, University of Glasgow, University of Nottingham); Svájcból a Zürichi Egyetem, a svéd Lund Egyetem, a holland Amszterdami Egyetem, az ír Universtiy College of Dublin, a kanadai McMaster University, a belga Leuven-i Katolikus Egyetem, és három ausztrál egyetem is (University of Melbourne, University of New South Wales, University of Queensland).

Kínai soft power Németországban

Németországban öt egyetemmel működik együtt a Fudan: a frankfurti Goethe-Universitättel, a berlini Freie Universitättel, a kölni Universität zu Kölnnel, a tübingeni Eberhard Karls Universitättel, és végül a Universität Konstanz-cal. Ausztriában a Salzburgi Üzleti Főiskola (SMBS) a Fudan partnerintézménye, ahol az MBA-képzésen belül van cserediák-program.

A Fudan–Goethe-együttműködés kétféle cserediák-programból és egy közös négyhetes nyári egyetemből áll.
A négyhetes programban benne van Köln is. Ennek témái: kínai társadalom és politika (Chinese Society and Politics), kínai történelem és kultúra (Chinese History and Culture), kínai üzlet és gazdaság (Chinese Business and Economy), kínai nyelv (Chinese Language). Ez a kínai „soft power” példája.

A berlini Freién az együttműködés az Erasmus+ Worldwide programra szorítkozik. Tübingenben közös Fudan-Tübingen Science Fair program zajlik 2021-től évente, váltakozó helyszínen. Konstanz esetében 2005 óta közös Közösségi Szemináriumot tart a két egyetem különböző jogi szaktémákban, váltakozó helyszínen.

Fudannal teleszórt Skandinávia

A Fudan 1995-ben hozta létre Sanghajban az Északi Központot (Nordic Centre),

ami azóta 24 skandináv egyetemmel működik együtt,
öt dánnal, hat finnel, egy izlandival, hat norvéggal és hat svéddel. A tagegyetemek kérhetnek személyre szabott kurzusokat Sanghajban, illetve küldhetnek 3-3 diákot két nyári kurzusra (Business and Innovation in China, Chinese Politics and Society); emellett fizetnek kutatói helyeket Sanghajban a skandináv oktatóknak. A sanghaji campuson pedig lehet „északi tanulmányokat” (Nordic Studies) hallgatni, amit minden évben másik skandináv egyetem tart.

1996-ban a Fudan menedzsmentiskolája megalapította Norvégiában az üzleti menedzsment iskoláját, melyet Európa második legnagyobb üzleti főiskolájával, a BI Norwegian Business Schoollal közösen működtetnek, és amelyet Gro Harlem Brundtland akkori norvég kormányfő avatott fel ünnepélyesen. Itt is közös MBA-kurzust tart a két egyetem.

A Koppenhágai Egyetemen 2013 óta működik a Fudannal közös Kína-tanulmányok Központja (Fudan-European Centre for China Studies). Ez a központ rendezi a NEWDAY, azaz Nansen East-West Dialogue Academy(Nansen Kelet-Nyugat Párbeszéd Akadémia) nyári egyetemet a norvégiai Lillehammerben.

USA: Fudan a Yale-en, Yale a Fudanon

Az Egyesült Államokban a Fudannak a Yale Egyetemmel is állandó kapcsolata van,

New Yorkban pedig 2008-ban létrehozta a Fudan Egyetem Oktatási Fejlődési Alapítványt
(University Education Development Foundation). a Fudan sanghaji campusán működik a Yale-Fudan Kulturális Szociológia Kutatási Központ (Yale-Fudan Center for Research in Cultural Sociology), cserébe folyamatosan érkeznek kínai vendéprofesszorok a Yale-re.

2002-ben jött létre az együttműködés az amerikai St. Louis-i Washington Egyetem Olin Üzleti Iskolája és a Fudan üzleti menedzsment iskolája között, s jött létre egy közös üzleti MBA-program Kínában.

A Kaliforniai Egyetem (melynek progresszív vadhajtásairól itt írtunk) San Diego-i alegyetemének campusán

2012 óta működik a két egyetem közös Kortárs Kína Központja
(Fudan-UC Center on Contemporary China).

2011-ban a Fudan csatlakozott a klímakutatással foglalkozó a 2000-ben alapított, brit Tyndall Centre-hálózathoz, melynek négy brit egyetem is tagja (University of East Anglia, Cardiff University, University of Manchester, Newcastle University).

És végül a Gyűrűk Urából mesés tájairól ismert Új-Zéland sem maradhat ki: a University of Aucklanden van a Fudannal közös Óceániai Kína-tanulmányok Központja (Fudan-Auckland Center for China Studies in Oceania).

A globalizált világ szintén globális felsőoktatási és tudományos együttműködése tehát láthatóan kiterjed a kínai egyetemekre és köztük a Fudanra is – miért is lenne ez másként?
Mindezek fényében érdemes véleményt formálni a Fudan magyarországi terveiről is.

A Kínát és a Kínával gazdasági kapcsolatokat ápoló magyar kormányt fenyegető, dörgedelmes szónoklatok után Karácsony Gergely vezetésével az ellenzéki miniszterelnök jelölt-jelöltek egy már jóval visszafogottabb, inkább panaszkodós levelet írtak a kínai elnöknek, kilátásba helyezve a számukra is fontos beruházások leállítását egy esetleges kormányváltás esetén.
Vélhetően még Karácsonyéknak is leesett, hogy saját esetleges kormányzásuk esetén hatalmas öngól lenne lerombolni a gazdasági kapcsolatokat a világ egyik legerősebb országával, de az is megtörténhetett, hogy az Újmult Kft. hathatós munkája ellenére is felsejlett a roncsderbi versenyzőinek, hogy főnökük, Gyurcsány Ferenc 2006-ban még azt kérte számon Orbán Viktoron, hogy nem nyit eléggé kelet felé.
A felháborodott ultimátumból tehát nem lett semmi, csak egy újabb erőtlen baloldali kiáltvány, amelyben az ellenzék ismét elpanaszolta bánatát.
Azt már az olvasók fantáziájára bízzuk, hogy a kínai elnököt mennyire hatotta meg a levél, de az érdeklődök a fenti videóban meg is nézhetik, Hszi Csin-ping reakcióját.

https://pestisracok.hu/politikai-hobbista-a-nagyhangu-kina-elleni-ellenzeki-szolamok-csak-a-tuntetesen-hangzottak-jol-video/

"HOLLAND VERGŐDÉS OKA....
Valószínűleg sok embernek feltűnt Hollandia keménykedése hazánkkal szemben.!
Nem árt ha tudjuk az okát!
Hollandiának igen komoly bevétele származik abból, hogy a Kínai áruk hozzá érkeznek meg hajón és onnan indulnak vonatokkal kamionokkal szerte az Unió területére!
Aztán ha nem sikerül a magyar liberális-demokrata hazaárulóinknak meg torpedózni a kínai vasút ügyét, akkor ez a szállítás és deponálás nagy része, átkerül Magyarországra és komoly bevételt hoz az országnak!
Aztán most mindent megtesznek hogy megtapossanak és rontsák a kapcsolatunkat Kínával!
A Kínai Fudám egyetem is ennek az akciónak a része!
Szerencsére a magyar miniszterelnök kurvára leszarja őket!

És most nyomják a jó neveltet azok akik az Afrikaiakat rabszolgának eladták és láncon szállították Amerikába.... ahol erkölcsi fertő tombol, és a drog, nyilvános házak, állat kuplerájok a mindennapi életük velejárója!
És van pofájuk kioktatni minket..."

MENNYIT ÉR A KÍNAI-MAGYAR GAZDASÁGI EGYÜTTMŰKÖDÉS?
Az Európai Unió számos előrejelzés szerint recesszióba süllyed.
Ennek jórészt a magas energiaár az oka.
Szakértők szerint a jelenlegi gázárak mellett az európai gazdaság össze fog omlani.
Kérdés, hogy ilyen helyzetben mi a helyes Kína-politika az európai országok számára:
Magyarország jól döntött, amikor úgy alakította a gazdasági környezetet, hogy a kínai nagyvállalatok fő belépési pontjává váljék Európa irányába?

Idézzünk fel a 2022 szeptember elmúlt hetekből néhány hírt, amelyek az egyes közép-kelet-európai országok Kínához fűződő viszonyát szemléltetik!

Magyarország történetének legnagyobb beruházása valósul meg Debrecenben, ahol a kínai Contemporary Amperex Technology Co. Limited, a világ legnagyobb akkumulátorgyártója létrehozza második európai üzemét.
A beruházás értéke közel háromezer milliárd forint (7,34 milliárd euró).

Igor Matovič: A magyarok mennek, mint a rakéta.
Úgy nézünk ki mellettük, mint a szegény rokonok.
A szlovák pénzügyminiszter az akkumulátorgyár Magyarországra települését kommentálta.

Litvánia után Észtország és Lettország is felmondta a Kínával kötött 16+1 együttműködést.


Egyszerre kilencezer új munkahely jön létre Debrecenben

Az összefüggések tisztázása előtt vizsgáljuk meg, hogy milyen jelenősége van hazánk számára a Kínával fenntartott – egyre inkább fejlődő – gazdasági kapcsolatoknak!

Az orosz-ukrán háború miatt Oroszországra kivetett büntetőszankciók bumerángként működnek.
Kétségtelen, hogy károkat okoznak Oroszországnak, azonban többszörösen nagyobb fájdalmasan érintik az EU gazdaságát is.
 Amennyiben  2022-ben maradnak a jelenlegi gázárak, úgy az európai gazdaság belátható időn belül összeomlik.
Augusztusban ugyanis az európai gázárak megduplázódtak, a nyár folyamán összességében az amúgy is magas árak a négyszeresükre emelkedtek.
A recesszió tehát már a küszöbön van, legkésőbb a tél közepén töri rá az ajtót a kontinens országaira.
Hogy mi lesz utána?
Senki sem tudja megjósolni.
Az viszont biztos, hogy az Európába érkező kínai befektetéseknek nagyobb jelentőségük van, mint korábban bármikor.

A gondok azonban nem a háborúval kezdődtek.
Európa már a koronavírust követő gazdasági krízisből sem tudott önerőből kikeveredni, az EU 27 tagállama kénytelen volt közös kölcsönt felvenni a pénzpiacokról, hogy a gazdasági recesszió miatti károkat kezelni tudják. Az európai versenyképesség pedig évek óta egyre csak gyengül.
Az EU globális GDP-ből való részesedése 2000-ban még 24 százalék volt, 2020-ra azonban 16 százalékra csökkent.
Ez idő alatt Kína globális GDP-részesedése 3,6 százalékról 18,8 százalékra emelkedett.
Az USA az EU-hoz hasonló pályát futott be, 31 százalékról 16 százalékra esett vissza a globális GDP-részesedése.

Úgy tűnik, hogy a gazdasági versenyfutást elveszíti az öreg kontinens.
A Kína és a tizenhat közép-kelet-európai állam együttműködésének éppen ezért van nagy jelentősége.
A világgazdaság legfontosabb és dinamikusan fejlődő szereplőjével közösen tervezhetik térségünk országai a kölcsönösen előnyös együttműködés részleteit.
Egy új gazdasági tér jöhet létre, amelyben a Visegrádi Együttműködésben résztvevőké, a Visegrádi Négyeké a főszerep.
Történelmi lehetőség, különösen a magyarok számára, miután a V4 országai közül Magyarország exportálja a legtöbb terméket Kínába.

16+1 együttműködés rövid története
A Kína és a tizenhat közép-kelet-európai ország közötti megállapodás 2012-ben született meg Varsóban.
Ezzel létrejött egy transzregionális intézmény, amelynek deklarált célja a régió és Kína közötti gazdasági kapcsolatok erősítése volt.
A megállapodás részeként jelentős infrastrukturális beruházásokat is előirányoztak a részt vevő felek.
Az együttműködésben Magyarország, Albánia, Bosznia-Hercegovina, Horvátország, Macedónia, Montenegró, Szerbia, Szlovénia, Bulgária, Románia, Csehország, Lengyelország, Szlovákia, Lettország, Litvánia és Észtország vett részt.
A három balti ország azonban nemrég bejelentette kilépését az együttműködésből.

Az export növelése mellett Magyarország a lehető legkedvezőbb feltételeket igyekszik megteremteni a Kínából érkező befektetések számára is.
Ez a törekvés összecseng a magyar kormány által 2012-ben meghirdetett keleti nyitás politikájával, amelynek nem titkolt célja volt, hogy az ázsiai – elsősorban kínai – befektetők előtt szélesre tárja az ország kapuját. Magyarország kifejezett szándéka, hogy a kínai nagyvállalatok fő belépési pontjává váljék Európában.
A magyar törekvések pedig nem voltak hiábavalóak, az utóbbi években egymás után valósulnak meg a kínai beruházások hazánkban, amelyek a jelentős mennyiségű működő tőke beáramlása mellett több ezer munkahelyet teremtettek.

A teljesség igénye nélkül szemlézzük a legfontosabb beruházásokat!

Az egyik legnagyobb kínai autóipari beszállító, a Baolong-csoport Szigetszentmiklóson hozta létre az elektromobilitási stratégiájának európai bázisát.
Az ötmilliárd forintos fejlesztést a magyar állam 1,5 milliárd forinttal támogatta, a meglévő 180 mellé 35 újabb munkahely jött létre.
A befektetés nyomán hazánk az elektromos akkumulátorok ötödik legnagyobb exportőrévé vált.
Idén szeptembertől Biatorbágyon gyártja automata akkumulátorcsomag-csereállomásait az európai piacra a NIO. A beruházást összértéke több mint ötmilliárd forint, amelyet a magyar állam 1,7 milliárd forinttal támogatott.
A NIO bejelentése szerint a magyarországi gyártóegység több száz embernek ad majd munkát. Az ipari létesítmény a gyártás mellett a NIO Power kutatás-fejlesztési központjának, illetve európai képzési és üzemeltetési központjának feladatát is ellátja majd.
Magyarországon hozza létre első Kínán kívüli gyárát a sanghaji Semcorp.
A cég világelső az elektromos autók akkumulátoraihoz szükséges szeparátorfóliák gyártásában.
A beruházás értéke 65,5 milliárd forint.
A kínai BYD 6,2 milliárd forintos beruházással létrehozta első európai elektromos buszgyárát Komáromban.
A cég a legjelentősebb szereplő az elektromos buszgyártás területén, a 2017-ben megnyilt ipari létesítmény háromszáz embernek ad munkát.
A kínai gyár azóta ötszörösére növelte gyártási kapacitását és további két hektárral bővítették az üzem területét.
Az autóipari befektetések csúcsa a Debrecenben létrejövő Contemporary Amperex Technology Co. Limited akkumulátorcella-gyár, amely Európában a legnagyobb lesz.
A befektetés értéke összesen háromezer milliárd forint (7,34 milliárd euró), amely Magyarország történetének legnagyobb beruházása.
Mindezek mellett több nemzetközileg jól ismert kínai vállalat is Magyarországon alakította ki európai központját:

A Lenovo Magyarországon hozta létre első európai gyárát, amely több mint ezer mérnöki állást teremtett, miközben a létszám és a kapacitás egyaránt folyamatosan bővül.
A Huawei száz főt foglalkoztató kutatás-fejlesztési központot hozott létre Budapesten.
A vállalat Kínán kívüli legnagyobb logisztikai központja is Magyarországon van.
A Huawei 15 ezer magyar dolgozót foglalkoztat.
2013-ban Magyarországon megnyitotta kapuit a Huawei Kínán kívüli legnagyobb ellátó központja, az European Supply Center.
A Huawei Technologies Magyarország öt év alatt 83,4 milliárd forint adót fizetett be a költségvetésbe.
Wanhua-csoport mintegy háromezer milliárd forintnyi befektetéssel van jelen a piacon.
Előbb a BorsodChem Zrt. 2011-es megvásárlásával hajtott végre egy 1,5 milliárd eurós befektetést, megőrizve négyezer munkahelyet, újabb több százat létrehozva az ország egyik hátrányos helyzetű régiójában.
Második fázisban további 1,6 milliárd értékű befektetést hozott a cég Magyarországra, amelyek a vegyiparba és energiaszektorba összpontosulnak.

A felsorolt beruházásoktól nem független az, hogy nemrég megindult a forgalom a Magyarországot és Kínát összekötő vasútvonalon, amelyen árut szállító konténervonatok közlekednek majd.
Az összeköttetés gazdasági haszna felbecsülhetetlen, a jövőre tekintve különösen biztató, hogy a vonatok zömében napelemeket szállítottak hazánkba.
Az energiaválság tekintetében ugyanis nem mindegy, hogy a kínai kapcsolatoknak köszönhetően a napelem-igényünk is biztosítva lehet a jövőben.
Emellett a Budapest-Belgrád vasútvonal is épül, amely újabb mérföldkő lehet a kínai-magyar gazdasági kapcsolatok fejlődésében.
A vasúti összeköttetés egyre fontosabbá válik a gazdasági együttműködésekben.
A vasút ugyanis az egyik legolcsóbb, legbiztonságosabb és leggyorsabb módja a rakományszállításnak.

Csak a számok kedvéért: az elmúlt néhány évben a Kína és Európa között közlekedő tehervonatok éves száma 1702-ről 15 183-ra emelkedett.
Egy évre levetítve a szállítmányok értéke 74,9 milliárd dollárt tesz ki.

Magyarország a vasútfejlesztéssel jelentős részt szerezhet az egyre növekvő vasúti forgalomból származó haszonból.
Ezért is értehetetlen, hogy egyes magyarországi pártok miért ellenzik olyan vehemensen a vasúti infrastruktúra fejlesztését, miközben nemzetgazdasági szempontból vitális jelentősége van a fejlesztésnek.
Bizonyos uniós országok ellenállását meg lehet érteni, mivel minden Magyarországon át érkező kínai termék kiesést jelent valamelyik nyugati ország forgalmából.
A nagy európai kereskedőnemzetek érthető okokból jobban örülnének, ha nem lenne alternatívájuk a kínai áruk kontinensre érkezésében.
A Záhonyi Átrakó Körzet létezése sem tetszik sokaknak, főleg miután kiderült, hogy a belépési ponton megsokszorozódott a Kínából érkező konténervonatok száma.
Ezenkívül Oroszország is beszállt két millió dollárral a vasútépítésbe

A különböző beruházások mellett azonban érdemes figyelni a két ország között zajló kereskedelem volumenének emelkedésére is.
Az elmúlt 12 évben a magyar termékek kínai exportja a duplájára nőtt, miközben 2020-ban a legnagyobb összegű beruházásokat kínai vállalatok hozták Magyarországra.
Az együttműködés kölcsönösen jó, klasszikus win-win szituáció.

A fent leírtak fényében érdekes kérdés, miért döntött úgy a három balti állam, hogy hátat fordítanak Kínának és kilépnek a 16+1 együttműködésből.

Éppen a világgazdasági válság előtti pillanatokban.
Milyen logika diktálja azt, hogy a szűkülő lehetőségek mellett önként mondanak le arról a lehetőségről, hogy a világ egyik vezető gazdasági hatalmával együttműködésben tervezgethessék a gazdasági jövőjüket?
Nem mellékes tény az sem, hogy a gazdasági recesszió a balti államokat éppen olyan helyzetben éri, amikor rekordnagyságú inflációt szenved el a három ország.

A kilépés okait firtató kérdésekre a válasz az, hogy az indokok sokkal inkább politikai, biztonságpolitikai természetűek, semmint gazdaságiak.
A balti államok fenyegetve érzik magukat Oroszországtól, így mindenben meg kívánnak felelni az amerikaiaknak, hogy biztosítsák a nyugati nagyhatalom jóindulatát a saját irányukba.
Nem arról van szó tehát, hogy a 16+1 ne lett volna elég vonzó a baltiak számára, mindössze jobban tartanak egy orosz támadástól, mint az elszegényedéstől.
Bár a félelmek jogosságát némileg zárójelbe helyezi az, hogy az orosz támadás veszélyét főként brit és amerikai szakértők támasztják alá, így nem kizárt, a balti államok egy hamis riasztás áldozataivá válnak.
Az igazságnak azonban nincs is túl nagy jelentősége, az amerikaiak elvárása egyértelmű, az észt, lett és litván vezetés pedig ezt tudomásul vette.
Igazodni akarnak az említett elvárásokhoz, ez a politikai érdekük.

A csehek szintén távolságtartóbbá váltak Kínával szemben, a politikai motiváció ebben az esetben is egyértelmű, tekintettel arra, hogy a kínai-cseh kereskedelmi volumen 2018-ban elérte a 18 milliárd dollárt, amely a járvány ideje alatt sem csökkent, hanem nőtt.

A balti hátraarctól nem elválasztható azonban a legszélsőségesebb fordulat, amelyet aláhúz az az igazodási kényszer is, hogy egy litván delegáció készül Tajvanra utazni, idomulva ezzel az elmúlt hetek amerikai diplomáciai akcióihoz.
Ez a lépés érthetővé teszi mindazt, amit a litván vezetés tesz a kínai kapcsolatok tekintetében.
A balti államok politikai szemüvegen keresztül vizsgálgatják a kínai gazdasági kapcsolatokat,
Szlovákia, Magyarország és a térség néhány önálló politikát képviselni tudó állama ragaszkodik a racionális és pragmatikus megközelítéshez.
Ez a realitás.

Az azonban biztosan kijelenthető, hogy az a nagyhatalom, amely a jelenlegi világgazdasági helyzetben a Kínától való távolodást kéri a jó partneri viszony megőrzése érdekében, nem tekinthető az adott ország szövetségesének, barátjának még kevésbé.
Normális esetben egyetlen ország vezetését sem lehet arra kényszeríteni, hogy az országa gazdasági érdekeivel ellentétesen politizáljon.

Kínai akkumulátorgyár Türingiában; Debrecenben és Gödön (zöld-szoci támogatással)

Izgalmas adalék a gyárak kapcsán, hogy a debreceni gyárat építő CATL kínai cég máshol is épített épp ugyanilyen akkumulátorgyárat, csak nagyobbat, mégpedig a németországi Türingiában, ahol a baloldali szocialista-zöld helyi kormány állt a beruházás mögé, tiltakozások pedig nem voltak.

Ott az engedélyeket a Zöld párti Anja Siegesmund tartományi környezetvédelmi és energiaügyi miniszter és a szociáldemokrata Wolfgang Tiefensee gazdasági miniszter adta át.

Sőt, Siegesmund korábban úgy nyilatkozott, hogy „a tartományi és a helyi szintű hatóságok példaértékű tempóban dolgoztak annak érdekében, hogy gyors eredményt érjenek el az engedélyezési folyamatban”
– azaz a miniszter szorgalmazta az engedélyezési folyamat gyorsítását.
Tiefensee pedig úgy fogalmazott: „a CATL gyárépítése az elmúlt évtizedek egyik legfontosabb ipari beruházása Türingiában”.
Az ottani baloldal, élén a zöldekkel határozottan zöldberuházásként tekint a gyárra.

Kérdés, hogy a magyar globalista-liberális pártok, főleg a Párbeszéd és az LMP ez ügyben miért gondol mást, mint európai elvtársaik?
Ha a gyár várva várt és üdvözölt zöldberuházásnak számít Türingiában, miért nem jó itthon?
A gyárak körüli aggodalmak a vízminőségre, a vízmennyiségre, az esetleges mérgező anyagokra,
Debrecen esetében a kilencezer alkalmazott kilétére (felmerült, hogy külföldiek jönnének dolgozni oda, mert úgymond nincs elég munkáskéz itthon), illetve a jogszabályok jövőbeni betartására vonatkoznak.

Mi várható Debrecenben?

A valaha volt legnagyobb, mintegy 3000 milliárd forint összértékű magyarországi beruházás keretében közvetlenül 9000 új munkahelyet hoz létre Debrecenben.
Az erről szóló megállapodást 2022 szeptember 5-én írták alá Debrecenben.

A híresztelésekkel ellentétben az első ütemben nem 40 ezer köbméter, hanem 3300 köbméter lesz a gyár vízigénye, ennek jelentős részét pedig hűtésre használnák, így nem szennyeződne.
A debreceni gyár vízfelhasználásának nagyrészét, 70-80% amúgyis úgynevezett szürkevízzel elégítik majd ki, ami tisztított szennyvizet jelent, tehát
nem használja el a város vízellátását.
A kilencezer munkahely azonban csak 2028-ban lesz.

A beruházás megtérülése is 5-7 év, mint általában az ilyesfajta projekteknél.
A kivitelezési munkálatokat pedig jelentős részt magyar építőipari cégek végzik.

A Debreceni gyár egy tíz éve létező ipartelepre épül, tehát a debreceni gazdákat nem érhet kár.

Göd: nem úgy, nem azt, nem akkor
Gödön a GÖD-ÉRT Egyesület vizsgált kutak vize nem ivóvíz.
A katasztrófavédelem kivizsgálta az ügyet, ám az eredményeik szerint az ezen kutakból kinyert víz összetétele semmiféle jogszabályban meghatározott hatérértéket nem halad meg.

Nemzetgazdasági érdek
Egy akkumulátorgyár zárt rendszert alkot, amiből semmi nem kerül ki.
Ráadásul a magyar szabályozás szigorúbb, mint az EU-s.
Hogy ez mit jelent?
A hazai iparbiztonsági megelőzési és kockázatelemzési mechanizmus kétlépcsős engedélyezést ír elő, az egyik a létesítés előtti, míg a másik a működés megkezdése előtti engedélyezés.
Viszont a magyar szabályozás a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek veszélyének kezeléséről szóló uniós előírásokon (2012/18/EU irányelv, 2012. július 4.; valamint a 96/82/EK tanácsi irányelv) túl további szigorításokat is tartalmaz.

Kormányzati forrásaink a fentieket azzal kommentálták: az ilyen beruházások szükségesek ahhoz, hogy fenn lehessen tartani a családpolitikát, a fiatalok szja-kedvezményét és a 13. havi nyugdíjat.
Viszont hatalmas a verseny a szomszédos országokkal, és így a megalapozatlan tiltakozások nemzetgazdasági érdekeket veszélyeztetnek, mivel elriasztólag hathatnak további potenciális beruházókra.

2023. JÚLIUS 10. HÉTFŐ.

Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter kínai tárgyalássorozatának záró programjaként megbeszélést folytatott Pekingben Liao Linnel, a Kínai Ipari és Kereskedelmi Bank (Industrial and Commercial Bank of China (ICBC)) vezérigazgatójával.

Az egyeztetésen elsősorban a magyar–kínai pénzügyi kapcsolatok előmozdítása, valamint új, elsősorban zöld- és infrastrukturális együttműködési lehetőségek kerültek szóba, úgymint az elektromobilitás- és a megújuló energiatermelés fejlesztése, az akkumulátorgyártás.

GFM: A világ legnagyobb bankjának vezérigazgatója fogadta Nagy Mártont

Nagy Márton a közlemény szerint kiemelte, hogy a magyar gazdaság és a magyar ipar biztonsága, a versenyképesség erősítése érdekében jelentős mértékben szükséges növelni az energiahatékonyságot, továbbá fejleszteni és bővíteni kell a hazai, elsősorban zöld energiatermelési kapacitásokat.
Ehhez hazánk új projekteket dolgoz ki, amelyben számít a kínai pénzügyi szervezetek.

A gazdaságfejlesztési miniszter hozzátette, hogy a magyar–kínai gazdasági együttműködés a virágkorát éli, Kínából egyre több befektetés érkezik hazánkba, így a kínai működőtőke aránya háromszorosa az uniós átlagnak, a kínai FDI-állománya a következő években akár a 13 milliárd eurót is elérheti.

Matolcsy 2017 Jun Kínában a Nobel díjasok közt.

Kínai közgazdászok és banki vezetők a Matolcsi közgazdasági munkáját követendőnek és példaértékűnek tartja.
Ennek elismeréséért:
A sanghaji Fudan Egyetem és a Sanghaji Fórum nemzetközi tanácsadó testületének 2017-ben tiszteletbeli tagjává nevezték ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnökét.
Matolcsy György a Sanghaji Fórum 2017-es konferenciáján vehette át az elismerést.
A tisztségre eddig többek között olyan nemzetközileg is elismert szaktekintélyeket kértek fel, mint a Nobel-díjas Robert Shiller amerikai közgazdász, Robert Zoellick a Világbank volt elnöke, Joseph Stiglitz Nobel-díjas amerikai közgazdász, Zhu Min, az IMF volt vezérigazgató-helyettese, vagy Enrico Letta volt olasz kormányfő.Idén Matolcsy György mellett többek között Christopher Pissarides Nobel-díjas közgazdász is hasonló elismerésben részesült.
Az Ázsia fejlődésével és a világgazdaságban betöltött szerepével foglalkozó Sanghaji Fórum 2017-es konferenciáján Matolcsy György Hszu Ning-senggel, a sanghaji Fudan Egyetem elnökével közösen aláírta azt a megállapodást, amelyben a Magyar Nemzeti Bank és a neves kínai felsőoktatási intézmény tovább bővítette a két fél között már eddig is meglévő együttműködést.

A kínai intézmény tananyagként oktatja a Matolcsy közgazdasági tételeit.
Matolcsy György, aki találkozott a kínai központi bank elnökével, a jegybank elnöke gratulált Matolcsy kimagasló közgazdasági munkájához.
Kína jelentős mértékben megváltoztatta a globális gazdasági rendet, az Új Selyeműt létrehozására vonatkozó kezdeményezés pedig kiemelkedő lehetőségeket jelent Magyarországnak és a közép-európai országoknak.

Amikor megjelenik a földön egy intelligens ember,
arról lehet felismerni, hogy az összes hülye ellene szövetkezik.
/ Jonathan Swift /

Matolcsy György jegybankelnök ismét Pekingben van az Övezet és Út Fórumon.
2023.10.18

Matolcsy György is előadó volt a pekingi Övezet és Út Fórum tematikus rendezvényén.
A konferencián való előadás mellett a jegybank elnöke a kínai pénzügyi rendszer számos vezetőjével tárgyalt Kína és Magyarország további pénzügyi és gazdasági együttműködési lehetőségeiről.

Matolcsy György előadásában arról beszélt, hogy Magyarország keleti nyitás politikája jól illeszkedik az Övezet és Út Kezdeményezéshez,  ezért is csatlakozott hazánk Európából elsőként a kezdeményezéshez.

Övezet és Út Kezdeményezés multilaterális együttműködési platformmá fejlődése hozzájárult az úgynevezett eurázsiai kor megszületéséhez, ugyanis Eurázsia szerepe és súlya az elmúlt években nőtt, a világ gazdasági súlypontja pedig Kína és más feltörekvő ázsiai gazdaságok miatt áthelyeződik, így az Európai Unió versenyképessége nagyban függ a Kínával való együttműködéstől.


Matolcsy György: a közelmúltban drámai változások mentek végbe a világban, és most, a 2020-as években egy olyan ciklusnak lehetünk tanúi, amely sok hasonlóságot mutat a múlt század 40-es és 70-es éveivel.
A külső sokkok hatása nagyon jól látható, elég csak megvizsgálni az energiaársokkok esetét, amelyek nagyobb energiahatékonyságot és innovációt igényelnek, és az energiaforrásokért folytatott versenyt is a globális politika élvonalába helyezik.

A jegybankelnök a BRI fórum margóján továbbá számos egyeztetést folytatott a Magyar Nemzeti Bank kiemelt kínai állami partnereivel, úgy, mint a kínai Államtanács Fejlesztési Kutatóközpontjának (DRC) vezetőjével, Lu Hao miniszterrel, akivel megállapodtak a további szakmai együttműködés irányaiban.
Emellett olyan kínai kereskedelmi bankok vezetőivel is egyeztetett, mint az Industrial and Commercial Bank of China (ICBC), vagy a China Construction Bank (CCB).

Nemcsak a jegybank elnök, Orbán Viktor miniszterelnök és a kormány több tagja, Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter is Pekingben volt az elmúlt napokban.

Baloldali lapok el ismerték Orbán Viktor keleti nyitásának sikerét.

Kifizetődő, hogy Magyarország nem hajlandó lazítania Kínához fűződő kapcsolatain.
Politico hírportál, sorra veszi, hogy milyen kínai befektetéseket nyert el hazánk az elmúlt időszakban.

Magyarország Németországgal együtt versenyben van a BYD kínai autógyártó első európai üzeméért
Erről a döntést még idén bejelentheti a kínai cég.

A Politicónál Magyarország nem lehet pozitív példa.
Természetesen a keleti nyitás politikájának általuk negatívnak tartott következményeire helyezi a hangsúlyt.

Negatívumként említi a cikk, hogy Orbán Viktor volt az egyetlen uniós vezető, aki részt vett az Egy övezet, egy út kezdeményezés októberi pekingi csúcstalálkozóján, ahogy azt is, hogy Hszi Csin-ping kínai elnök Peking barátjának nevezte a magyar miniszterelnököt.

Míg Magyarország kiegyensúlyozott kapcsolatokra törekszik a távol-keleti nagyhatalommal,
Az uniós szinten a kockázatmentesítés (derisking) és a leválás (decoupling) a Kínával szembeni hozzáállás két jelszava.

Mint Horváth Levente, az Eurázsia Központ igazgatója rámutatott:
míg a tagállamok többnyire saját gazdasági érdekeik mentén lépnek fel, és a Pekinggel folyatott bilaterális tárgyalásaik az együttműködések bővítéséről szólnak, addig uniós szinten ideológiai érdekeket követnek.
– vagy kell követniük.