Amit tudní kell a Magyar gazdaságról!

A  jelenlegi 2014-2018-as kormány ciklus az egyik legsikeresebb kormányzati ciklus a rendszerváltás óta,  
A kormánypártok megőrizték és még növelték is népszerűségüket a 2014-es választás óta.
Az ellenzék támogatottsága viszont folyamatosan csökken.
Ha 2017-augusztusban lennének a választások:,
A  kormánypártok 43 százalékos eredményt szereznének pártlistán,
A Jobbik 18%,
Az MSZP 10% százalékon áll,
Illetve bejutna még az Országgyűlésbe a DK (6 százalékkal) ha meg tudnának szabadulni Gyurcsánytól.  
A  Momentum  társasága 5%-al jutna a parlamentbe.
A jelenlegivel szemben a korábbi kormányzati ciklusokra az volt a jellemző, hogy a ciklus második felére bezuhant a kormánypártok támogatottsága, most erről szó sincs.  
2010-es választásokkor az MSZP-nek még domináns szerepe volt.
2014-után folyamatosan aprózódik a balliberális oldal.
A DK komoly tényezővé válhatna Gyurcsány nélkül,
A Momentum  társasága pedig mérhetővé vált a közvélemény-kutatók szerint.
Eközben Botka Lászlónak, az MSZP miniszterelnök-jelöltjének a kudarcos politikája és az állandó belső harcok nyomán folyamatosan csökken a szocialisták támogatottsága.
A 2014-es egymillióval szemben mintegy 600 ezer szimpatizánsa maradt az MSZP-nek.  
A "magszavazók", illetve a balliberális holdudvar is leválik az MSZP-ről.
A Jobbik 2017-es szerepváltása óta beláthatatlan változás indult el.
Ebben a helyzetben egyre nagyobb az esélye annak, hogy nem Botka, hanem, Soros  által javasolt, függetlennek tetsző személy lesz az MSZP-DK-koalíció vezetője a 2018-as választásokon.

,,Az a baj a szocialistákkal, hogy előbb-utóbb kifogynak a mások pénzéből." (Margaret Thatcher )

1990-óta az  MNB-minden évben 2012-ig 100-milliárdos  nagyság  rendű  vesztességeket hozott össze.
2013-2018-közt az MNB minden évben nyereséges.
Ez bőszítette fel a liberálisokat.
Ezért a liberálisok az MNB ellen jó ideje politikai lejárató akció zajlik, amelynek a középpontjában a 2013-utáni idők nemzeti banki sikerei állnak.
MNB nyereségéből, például műkincseket, ingatlanokat vásárolnak, netán a közgazdászképzést támogatják.
A jegybank fenti típusú költéseivel kapcsolatos vita Matolcsy György jegybankelnök 2013-as hivatalba lépése előtt nem lángolhatott volna föl.
Azon egyszerű oknál fogva, mert addigi elnökök gyenge közgazdasági tevékenysége folytán nem volt miből ilyen közcélokra költeni.
Eddig ugyanis nem volt a jegybanknak 1990-2013-közt nyeresége.
Vesztesége viszont annál inkább.
Surányi György (liberálisok pénzügyi zsenije) korábbi jegybankelnök 1996-97 fordulóján mintegy -2000 milliárd forint veszteséget adott át az adófizetőknek.
Pedig ebben az időben értékesítették az MNB 46 tonna aranykészletét, és egyéb értékeket.
Surányi György egy 1996-os sajtótájékoztatón elégedettségének adott hangot az ország makrogazdasági teljesítménye okán, miközben a jegybank iszonyatos veszteségeket szenvedett el.
„Örömteli veszteségek” – címmel olvasható ma is beszámoló az eseményről a 24.hu-n.
Simor András (a liberálisok másik zsenije) idején:
2009-ben például 126, milliárd forint vesztesség;
2010-ben 80,milliárd forint  vesztesség;
2012-ben 39,8 milliárd forint volt a veszteség.
2013-ban pedig 203 milliárd forint veszteséget tervezett be Simor.
Ebben az időben 46 négyértékű ingatlant adott el a jegybank hogy ezzel mérsékelje a vesztességet.

Matolcsy 2013 márciusi beiktatása után nem veszteséget, hanem 26,3 milliárd forint nyereséget ért el a jegybank.
Egy évvel később 28, milliárd forint nyeresége;
2015-ben pedig –­ 95 milliárd forint a nyeresége.
2016-ban szintén több mint 100 milliárdos nyereséget könyvelhettek el.
Az alapkamat 610 bázispontos csökkentése 2012 augusztusa és 2017 vége között 1600 milliárd forint kamatmegtakarítást eredményezett a költségvetés számára,
egyedül 2017-ben 610 milliárd forint volt a megtakarítás,
míg 2018-ban várhatóan további 800 milliárd forintot többlet lesz
Ettől az ellenzék teljesen kiakadt és mint egy eszelős úgy viselkedtek
1990-óta ilyen, de még ehhez hasonló eredményt egyik jegybank elnökének sem sikerült elérni.
Úgy fest, itt a bökkenő!
Miközben a jegybanknak nő a saját vagyona,
A Monetáris Tanács döntése értelmében Magyarország tízszeresére, 31,5 tonnára emelte aranytartalékát, ez az arany megérkezett hazánkba - jelentette be kedden Matolcsy György, az MNB elnöke.

Magyarország az elmúlt nyolc évben megszabadult az IMF-hiteltől, pénzügyileg és gazdaságilag megerősödött, csökkentette az államadósságot.
Ettől gőzöltek be a liberálisok.
Persze, mindenkinek szíve joga, mivel elégedett, minek örül és min háborog.

Márai azt írja: ,,A legfájóbb kín örömet színlelni".

Matolcsy György teljesítménye miatt nem kell kínlódni.
Őszintén örülhetünk az ország fejlődésének.
Medgyesi, Gyurcsány, Bajnai összeomlás-közeli öröksége után nyolc évvel az ország gazdaságilag talpra állt, megerősödött.
Újra az EU-élvonalába felzárkózott.
Mint látjuk, ez az MNB nélkül ez nem ment volna.

A Fitch is elismeri a magyar gazdasági eredményeket
2017. november 11. 7:11

Magyarország jó úton jár, ezt a piaci szereplők, az Európai Bizottság és más nemzetközi szervezetek mellett már a hitelminősítők is megerősítik.
A Fitch Ratings stabilról pozitívra javította a magyar gazdaságra vonatkozó kilátását.
A hitelminősítő elsősorban Magyarország pénzügyi sérülékenységének elmúlt években látott jelentős csökkenését emelte ki.
Saját módszertanuk szerint a nettó külső adósság-mutató, ami az állam és a magángazdaság külföld felé fennálló tartozásait jelzi,
A GDP 53 százalékán állt még 2014-ben, idén pedig már csak 9 százalék volt.
Ez a folyamatos törlesztéseknek és a magas folyó fizetési többletnek is köszönhető.
A Fitch elemzői is aláhúzták, hogy hatodik éve csökken az államadósság, a várakozásuk szerint 2019 végére a GDP 69 százalékáig süllyedhet az adósságráta.
Ez a szint még mindig magas a versenytársainkhoz képest.
2010 előtti baloldali kormányok alatt felvett hitelek törlesztése még sokáig terhet fog jelenteni a magyar gazdaságnak.
Nemcsak az adósság mértéke, hanem a szerkezete is fontos.
A Fitch pozitívan értékelte a belföldi befektetők súlyának emelkedését és a devizaarány jelentős csökkenését.
A gazdasági növekedést várakozásuk szerint a belső kereslet élénkülése fogja hajtani, köszönhetően a magas foglalkoztatottságnak és a bérek gyors emelésének.
Az újrainduló hitelezés és az uniós források a beruházásokat fogják felpörgetni.
Az európai országok kereslete is erős lesz a magyar áruk iránt
Jól látszik, hogy külföldön is elismerik a tavaly novemberi hatéves bérmegállapodás gazdaságösztönző hatásait, csak a mértékben van eltérés a kormányzati várakozáshoz képest.
A három nagy nemzetközi hitelminősítő közül
most már a Fitch és a Standard & Poor's is a felminősítésre utaló pozitív kilátást tart érvényben.
A magyar gazdaság alapjai erősek, a növekedés fenntartható pályán van.
2018-után minden adott, hogy 2018-ban a befektetési kategórián belül is feljebb lépjen Magyarország.

Jó hír a kormánytábornak,  rossz hír a kollaboráns ellenzéki tábornak a magyar nép ellenségeinek.

A nemzetközi szervezetek és piaci elemzők egyaránt gyorsuló magyar gazdasággal számolnak 2017 ősszel megjelent anyagaikban, visszatükrözve a magyar gazdaságpolitika növekedéstámogató hatását.

Az OECD Economic Outlook című kiadványában  felfelé módosította a magyar gazdasági növekedésre vonatkozó 2017 és a 2018 évi várakozását.
 Miközben a magyar ellenzék a gazdaság tönkremenéséről beszél a lakosságnak.
A nemzetközi szervezetek és piaci elemzők egyaránt gyorsuló magyar gazdasággal számolnak.
Ezzel visszatükrözve a magyar gazdaságpolitika növekedéstámogató hatását.

Folytatódik a bérek emelkedése és a foglalkoztatás is tovább bővül, ami egyértelműen a 2016 novemberi hatéves bérmegállapodás eredménye.
A magasabb reáljövedelem a fogyasztás erősödését vetíti előre, a beruházásokat pedig az uniós források felhasználása támogatja.
A magánvállalatok beruházásainak különösen kedvező az alacsony kamatkörnyezet, a lakásépítés pedig az otthonteremtési támogatásokat köszönhetően erőteljesen  erősödik.

Mindemellett kedvezőek maradnak az egyensúlyi mutatók, amelyek a növekedési folyamatok fenntarthatóságát támasztják alá.
Az OECD értékelése szerint továbbra is többletet fog mutatni Magyarország folyó fizetési mérlege, illetve az előrejelzési horizonton mindvégig csökkenő pályán marad az államadósság.

A magyar gazdaság eredményeit és pozitív kilátásait a nemzetközi szervezetek, az elemzők, a hitelminősítők és a befektetők is elismerik.
A kormány folytatja a béremelésen, az adócsökkentésen és a versenyképesség erősítésén alapuló gazdaságpolitikát.
A hatéves bérmegállapodás alapján 2018. január elsejétől a munkáltatói adó szintje további 2,5 százalékponttal 19,5 százalékra mérséklődik.

AZ IGAZSÁG RÉSZLETEI /2.

NYUGDÍJKASSZA - MANYUP.-VAGYON

Biztos hogy ismerjük a hiteles történetet?
Vajon melyik történetet ismerjük, ugyanis sokféle történetet gyártottak a liberálisok.
Ezért gondoltam hogy ismét közzé teszem, az egyszerű de igaz történetet.
Tudom hogy akik elhitték, sőt terjesztették a jól megszerkesztett hazugságokat,
azok ahhoz jobban ragaszkodnak az általuk elhitt valótlansághoz, mint a valósághoz.

Horn Gyula kormánya 1994-1998-közt, a Világbank "noszogatására" vezette be,
a KÖTELEZŐ és az ÖNKÉNTES alapú magán-nyugdíjpénztári rendszert.
A munkabérek után befizetett, nyugdíjalap 8% ment a magán nyugdíj kasszába.
A lakosság a nettó béréből nem fizetett be egy fillért sem.
A munkavállalók 8% nyugdíjalapján túli befizetései mellé, a szoclib. kormány HAVI 30 MILLIÁRD KÖZPÉNZZEL megtámogatta a pénztárakat!
Honnan volt havi 30 milliárd erre?
HITELBŐL!
Honnan jött erre a hitel?
Magánbankoktól, IMF-től és az EU-központi bankjától, igen magas kamatra!

SZÁMOLJUNK!:
Havi 30 milliárd, + évi 40 milliárd kamat =
ÉVENTE 400 MILLIÁRDba fájt, az adófizetőknek ez a csodás manőver.

Vagyis a csúcs szuper kasszák, évi 400 milliárdnyi államadósságot termeltek.
A 13 éves működésük alatt, durván
5000 MILLIÁRDOT LENYÚLTAK AZ ÁLLAMKASSZÁBÓL!
Ugye milyen remek üzlet, privátként az államot fejni?
Erről a liberális lapok a mai napig egy mondatot sem írtak
Ez az évi 400 milliárd nagyon csúnya lyukakat ütött, a költségvetésben.
Amit a Horn kormány a BOKROS CSOMAGGAL PRÓBÁLTA A TERHET A LAKOSSÁGRA HÁRÍTANI.
Az első nemzeti kormánynak (1998-2002) ez az ,,üzlet" igen gyanús volt, de mire tisztán láttak ebbe a nemzetközi szélhámosságban akkorára a ciklus letelt és érdemi intézkedést nem érkeztek tenni.
2002-BEN A SZOC-LIB KORMÁNY INKÁBB KITALÁLTA A VALUTA NÉLKÜLI VALUTÁBAN ELSZÁMOLÁSÚ HITEL KONSTRUKCIÓT AMINEK BEVÉTELÉBŐL FOLDOZTÁK BE A MAGÁN NYUGDÍJ PÉNZTÁRAK ÁLTAL ÜTÖTT LYUKAKAT.
Ezzel a lakosságot de az egész országot 2010-re teljes kilátástalanságba sodorták
2004-után a szoc-lib kormány pénzügy-minisztere Veres János szorgalmasan meghamisított, Gyurcsány kérésére az ország gazdasági mérlegét.
Mint tudjuk 2006-os választás után, ebből lett a hírhedt Öszödi beszéd.
A lakosság az Öszödi beszédről csak 2006 szeptember 17-én szerzett tudomást.
A szoci kormányok, a kedvenc bankjaikat és biztosítóikat hozták helyzetbe, a magyarok kárára.
Igen szép részesedéseket kaphattak cserébe az urak.
A bajnai kormány 2009-ben megpróbálta privatizálni a magánnyugdíj kasszákat, hogy azután nyugodtan büntetlenül megszerezzék a maradék összeget.
Ez azon bukott meg hogy nem volt meg az érvényes szavazáshoz szükséges 50% + 1fő többség.
És most jól figyeljünk!
*Az államtól kb. 5000 milliárd átvándorolt, a MANYUP-ba.
*2010-ben, a rendszer "felszámolásánál", kb. 2400-2500 milliárd Forintnyi vagyon érkezhetett vissza az állami nyugdíj kasszába!
Ezek után felvetődik a kérdés akkor ki kit lopott meg?

ELÉKEZZÜNK ÉS NE FELEJTSÜNK

2006-os választást a szoc-lib csapat a szavazók megtévesztésével megnyerték a választást.
2006-után tisztán látszott hogy a szos-lib csapatot csak a csoda mentheti meg egy 2010-es csúfos vereségtől.
2010-hez közelegve a szoc lib elit tisztán látta hogy 2010-es csúfos vereség elkerülhetetlen, de utána még több cikluson keresztül a hatalom közelébe sem kerülnek.
Ez pedig a szoc-lib csapat végét jelenti.
Ezért gazdasági csapdát állítottak fel a 2010-utáni kormányának.

2010-re a szoc-lib kormány mély szegénységbe döntötte a magyar népet, államot, önkormányzatokat, állami intézményeket

2008-ban Gyurcsány, Bajnai Veres, Oszkó és Simor, pár nappal az ország gazdasági összeomlása előtt, az IMF, EU és USA bennfenteseivel egyetértésben, 2008-ban kedvezőtlen rossz feltételű IMF. EU és Világbanki hitelt vettek fel.

Gyors beavatkozásra volt szükség, hogy Magyarország gazdasága
kártyavárként össze ne omoljon.
2004-től a Szoc-lib kormányok a lakosság megtévesztésével mintegy 35-milliárd dollár valuta nélküli valuta adósságot vetettek fel. Ezzel húzták ki 2008-ig. Ezen hitelek a terhét a lakosság egy része még 2018-ra sem heverte ki.

Az Amerikából kiinduló, később
világméretűvé váló (2008) gazdasági válságot. nem kezelték. Szakemberek figyelmeztetése ellenére is hirdették, hogy Magyarországot a válság nem fenyegeti.
Ezzel megtévesztették az önkormányzatokat, állami intézményeket vállalkozókat és a lakosságot is,
akik ez időben deviza nélküli devizában elszámolandó hitelekért álltak sorba.
Rossz gazdaságpolitikájukból eredően a csődhelyzetbe juttatták az
országot.
Elvették a külföldi befektető kedvét.
Az országot morális,
gazdasági válságba sodorták.

Tudták a közvélemény kutatók adataiból, hogy csúnyán elvesztik a
választásokat.
Látszott ez abból is, hogy kormányzásukat 2006-tól
diktatórikus karhatalmi formában, tudták csak fenntartani.

Az IMF-től 15,7 milliárd dollárt, az Európai Uniótól 8,1 milliárd
dollárt a Világbanktól pedig 1,3 milliárd dollárt hívtak le
A hitelkeretet 2010 márciusáig használhatta fel a szoc-lib
kormánya..
A készenlétért 0,25%-os kamatot számolnak fel évente, a
felvett összeg után a kamat 5-6%.
"A Gyurcsány kormány az IMF kérésére 600 milliárd forintos
"bankmentő-csomagot" is létrehoztak az OTP, a Magyar Külkereskedelmi
Bank, és a CIB Bank vehette igénybe, melyért cserébe állami részesedést
ígértek a bankokból"
A bankokat, mint tudjuk megsegítettük, a részesedésről nem tudok.

2008-ban euróban és dollárban felvett összeg visszafizetésének,
ütemezését Orbán kormány 4 évére 20010-2014 közzé tetették.
Ez a spekulatív megoldás jónak tűnt és előre tapsoltak, hogy a Fidesz-
KDNP kormány ebbe legkésőbb 2013-ra belebukik.

Az szoc-lib csapat szerint 2013 után ők újra hatalomra kerülnek, több
évtizedre megoldották volna a hatalomszerzést és tovább folytathatták
volna az ország kiárusítását.
A 2007-es kormány előterjesztésnek megfelelően az egy millió migráns betelepítését.

2002-2010-közt 3500 milliárdos PPI beruházás történt agyarországon amiért szintén 2010 után óriási bérleti díj terheli az országot mindaddig amíg az állam ki nem fizeti ezen beruházások árát az építőknek.

Tehát, hogy a tényeknél maradjunk: - az IMF-től 2008-ban felvett hitel
visszafizetését,
2012 őszétől negyedévenként 900 milliós eurós törlesztésben, Orbán
Viktor és kormányának kell visszafizetni.
Megjegyzem, hogy az IMF kihasználta a 2002-2010-közt uralkodó hozzá nem értő politikusok hibáját
és az ország gazdasági bedőlését hogy tisztességtelenül önmaga javára
fordította a hitelütemezést, és a kamat mértékét is.

Mondanom sem kell,
hogy elvtársaink mindent aláírtak, csak, hogy a gondok enyhüljenek és kihúzzák a 2010-es választásokig

Így kerülhetett sor, hogy az Orbán kormánynak:
2013-ban 3300 milliárdot kell fizetnie az IMF-nek és a többi
hitelezőnek..2013 Június végéig 1500, majd decemberig még 1800 milliárd volt a törlesztésünk
Összesen ötmilliárd euró devizafinanszírozási követelést kellett
teljesítenünk 2013-végéig.

Ha ezt ne tudják teljesíteni akkor a 2008-ban bevállalt megszorításokat végre kellett volna hajtani.
Amitől a szoc-lib ek egy nagyarányú, mindent elsöprő lázadást vártak ami maga alá temette volna a nemzeti kormányt.
2014-ben is e körüli az összeg, amit a gazdaságunkból kell kivennünk, hitel törlesztésre.

Zárszóként:

Az ellenzék számolva a lakosság feledékenységére már a 2014 és a 2018-as kampányban is az ellenzéki sajtó, rádió, TV-adók valamint a párt sajtótájékoztatókon párt rendezvényeken azt kiabálják a szavazóit azzal hülyíteni, hogy
az Orbán kormány alatt szegényedett el az ország.

Csupán arról van szó, hogy az ő általuk elherdált pénzt,
A Fidesz-KDNP
kormánynak kell visszafizetni!

Nem kell elhallgatni a tényeket. Ki kell beszélnünk magunkból, mi
eredményezte, hogy csak 2015-után érezhettük a minőségi változást. 2015-után, már minden lakos érzékelhette, az élet
színvonalunkon is a gazdasági erősödést.
Képzeljük csak el, ha ezt az óriási hiteleket, a sok milliárd eurót országon belül a mi javunkra
költhetünk el?
Ezt a 2002-2010-közti korrupt, felelőtlen, országunkkal hazardírozó bandát pedig a
hatalomba ne engedjük többé!
Helyette teremtsük meg a módját a
felelősségre vonásukra!

Legyen e Magyar Nemzeti burzsoázia?

Ez a kérdés 1990-óta napirenden van.
1945-előtti tőkések egy részét amelyik zsidó volt azt a Nemzeti Szocialisták 1944-ben elküldték Auschwitzba,
Így remélték hogy a vagyonukhoz hozzáférnek.
1947 után magyar tőkéseket pedig a Nemzetietlen Szocialisták internáló táborokba vitették vagy a Gulágra száműzték mindezt hogy belefészkelődhessenek a tulajdonukban.
(a szerencsések egy bőrönddel elmenekülhettek).
A kommunista államberendezkedés lényege, hogy megszüntették a magántulajdont és közösségi tulajdonba vettek mindent. Tették ezt azért, mert nekik semmijük nem volt, dolgozni lusták voltak, és azonnal irányítani akarták a társadalmat. 1945-ben a moszkovita bolsevikok száma kevés volt mivel az 1945-elötti legális kommunistákat deportálták, nem tűrték meg a pártban ezért inkább egy formanyomtatványt szerkesztettek, aminek kitöltésével a volt nyilasok a Rákosi kommunista párt tagjai lettek, Hisz a nyilasok ideológiája állt legközelebb Ráksiékhoz. Azért járta annak idején az a mondás: ,,Kis nyilasokból lesznek a nagy kommunisták" Minek dolgoznának, ellopni másét egyszerűbb, gyorsabb. A közösségi tulajdon fölött már ők rendelkeztek. És amikor megbukott a pártállam, saját magántulajdonukba vettek mindent, amit tudtak
.A rendszerváltás után pedig a párt nomenklatúra emberei váltak tőkésekké, az állampárti pozíciót gazdasági hatalomra váltva.
Így két - három generáció alatt nincstelen senkikből burzsoák lettek, de attól még ugyanazok az undorító gazemberek maradtak, mert a birtoklás, a tulajdon nem változtatja meg az embert belülről, csak a körülmények változnak.
Ez a kérdés nem okozott különösebb nagy problémát a PROLIK sorába.
1985-től a spontán, majd 1990 után a szabályzott privatizációval a pártállami káderek és a külföldi cégek és államok óriási vagyonhoz jutottak, a magyar állampolgárok rovására. A állampárt elit többségében soha nem voltak vállalkozók így vállalkozóként nem is tudtak gondolkodni.
Ennek az lett a vége hogy rövid úton tönkrementek, de minimum nem fejlődtek. Piacgazdaságban aki nem fejlődik, nem fejleszt az lemarad.

Vajon 2010-után miért fáj jobban, a PROLI rétegnek ha egy magyar nemzetben gondolkodó vállalkozó nyer el egy magyarországi közbeszerzést, mint ha egy holland (német, dán, francia, nyugat-európai) tenné?

Mint tudjuk, hogy a magyar nemzetben gondolkodó polgárokból tőkés csak igen szívós és következetes munka révén lett,

Vajon rosszul teszi a nemzeti kormány, ha a nemzetben gondolkodó vállalkozókat is helyzetbe akarja hozni a nemzeti kormány?
Vajon célja legyen-e a magyar államnak hogy az új magyar vállalkozókat életre segítése?
Vagy hagynia kell, hogy most már a piaci szabad verseny döntsön ebben is?
Aztán: a holland (német, dán, francia, nyugat-európai) tőkés hatalmas előnnyel, erő fölénnyel indul minden versenyen.
Évszázados rutin áll mögötte, kapcsolatrendszer, profi menedzsment és rengeteg pénz.
Vajon helyesen teszi-e a magyar állam, ha a magyarországi beruházásokért folyó versenybe beavatkozva megpróbálja kompenzálni ezt az előnyt a magyar tőkés javára?
Vagy maradjon ettől a versenytől távol?
És hagyja hogy az országból továbbra is kivigyék a profitot más ország vállalkozói?
Vajon ezt az egész nemzeti vállalkozók dolgát meg lehet-e csinálni erkölcsösen?
Ki lehet-e választani az új beruházások kivitelezőit közmegelégedéssel?
Mennyit nyer és mennyit veszít az ország egésze ezzel a folyamattal?
Mennyit nyer és mennyit veszít, ha a kormány nem avatkozik közbe, és a magyar közbeszerzéseket rendre holland (német, dán, francia, nyugat-európai) tőkések nyerik?

A magyar választók többségének tetszik az orbáni gazdaságpolitika.
Az ellenzék viszont támadja.

A magyar gazdaság volt az egyik legnagyobb elszenvedője a 2002-2010-es liberális gazdaságpolitikának.
A magyar gazdaság válsága már 2004-ben jelentkezett.
A pénzügyi összeomlást a lakosság valuta alapú 35 milliárdos hitelfelvétellel húzták ki 2008-ig

Ekkor az IMF-től, az EU -és egyéb bankoktól óriási 24-milliárdos hitelt vettek fel, ennek a hitelnek 50%-ával a bankokat tőkésítették, de a hitel törlesztés a lakosságra maradt.
Ezzel a hitellel kihúzták ki 2010-ig
Az EU és hazai liberálisai biztosra vették, a nemzeti kormány 2013-ra a kormány bukását.

A liberális közgazdászok bosszúságára jól működött, a nemzeti kormány által bevezetett illiberális gazdaság politika.

Ezért Magyarország nagyon vonzó befektetési célpont.
Erős ipari kapacitások hajtják az exportot, ráadásul a lakosság életminőség is jó, az oktatási és az egészségügyi rendszer pedig kitűnő.

A 2018 április 8-i Orbán esetleges vereségével azonban az unortodox, ám sikeres gazdaság és a migránspolitika megváltozhat!
Akár az ország a harmadik világ szintre süllyed.

2002-2010-közt az infláció és a kamatok magasak voltak, a jelzáloghitelek közel 90 százalékát külföldi devizában, például svájci frankban vették fel. 2008-ban az MNB megszüntette a forint sásvédelmét.
Ez járult hozzá a háztartások eladósodásához, de a pénzügyi szektor és a kormányzat is súlyos adósságproblémába került.

A liberális pénzügyi elemző szerint várható volt, hogy a folyamat katasztrófához vezet és így is történt.
Mivel 2009-ben a forint árfolyama közel 30 százalékkal esett az euróval szemben, a törlesztőrészletek az egekbe emelkedtek. A befektetők menekülőre fogták,
így az államadósság finanszírozása is nagyon megdrágult: a hosszú lejáratú államkötvények kamatai 12 százalékra nőttek, ami jelentős nyomást helyezett a közpénzügyekre.
A GDP ráadásul 17 százalékkal csökkent 2009-ben.

A szoc-lib kormány 2009-től a hagyományos IMF megszorító ajánlásokat követte a válságkezelésben.

2010-től Orbán Viktor új, sokat vitatott gazdaságpolitikai irányt váltott.
Nem volt hajlandó eleget tenni a további megszorításokat szorgalmazó nemzetközi intézményeknek, ehelyett inkább az adókat csökkentette.
Az adócsökkentés fedezetét a külföldi multik által uralt szektorokra – például a telekomcégekre és a bankokra – kivetett válságadók fedezték.
A magánnyugdíjpénztári források felhasználásával Magyarország lefaragta a költségvetési hiányt, később pedig csökkentette a háztartások rezsiköltségeit is.
Végül a devizaadósság problémáját is megszüntette, a többségében osztrák bankokat arra kényszerítve, hogy a közel tízen kilenc milliárd eurónyi adósságot forintra váltsák át.

Az unortodox gazdaságpolitika a sok liberális kritikus legnagyobb bánatára működött.
A munkanélküliségi ráta, amely talán a népszerűség legfőbb meghatározója, 2017-végére csupán 3,9 százalék.
A GDP 2014 óta 3-4 százalékkal nő évente, 2017 utolsó negyedévében a növekedés pedig már a 4,4 százalékot is elérte.
A forint leértékelése segítette a magyar exportot, így a folyó fizetési mérleg a 2008-as jelentős deficitből mára 6,1 százalékos többletbe váltott.

A vállalati adó kilenc százalékra csökkentése szintén támogatta az exportot.

Az eladósodás is megállt: a háztartások adóssága negyven százalékról kevesebb, mint húsz százalékra csökkent, míg a teljes magánadósság (beleértve a vállalatokat is) a GDP 185 százalékáról 140 százalékra esett, ami már a cseh szintnek felel meg.
Sőt, a magyarok egyénileg ma már a világ legalacsonyabb, húsz százalékos adósságával rendelkeznek,
Nagy-Britanniában ezzel szemben 88 százalék.

Bár a kormányzati költések a GDP több, mint ötven százalékára rúgnak szemben számos európai országgal ahol ez az érték negyven százalék alatti, a kormányzat mégis költségvetési többleteket halmoz fel.
Emiatt is csökkent az államadósság a GDP 74 százalékára.
A magyar adósbesorolás a BBB kategóriában tartózkodik, ami már a befektetésre ajánlott kategóriába tartozik.

Magyarország annak ellenére, hogy még nem egy nyugati gazdagságú fogyasztói társadalom, már vonzó beruházási célpontja a külföldi befektetőknek, különösen a gyártási szektorban.
Az export így jelentős sikertényező: 2017-ben a gazdaság 472 ezer autót gyártott, köztük számos prémiumkategóriás Audi A3-as és Audi TT modellt.
A külföldi beruházások pedig folytatódnak: a Mercedes 2016-ban bejelentette, hogy Kecskeméten egymilliárd eurós bővítést hajt végre, így megduplázva az évente gyártott autók számát 330 ezerre 2020-ra.

Az alacsony vállalati adók és a gyorsan emelkedő bérek ellenére uniós viszonylatban továbbra sem magas bérköltségek miatt az autógyártók versenyképes áron tudják kínálni modelljeiket Európa-szerte.
A külföldi cégeket azonban korántsem kizárólag az alacsony bérköltségek vonzzák, hanem a jó életminőség és a kiváló oktatási,és egészségügyi rendszer is.

Több magyar egyetem is van, amely Európa legrégibb intézményei közé tartozik, az írástudási arány pedig 99 százalékos.
Ráadásul Magyarország 2016-ban 3,6 milliárd forintos uniós forrást is kapott, amelyből infrastruktúráját modernizálja a vízvezetékektől a Romániáig vezető autópályán át a vasútvonalakig.

Ennek köszönhetően a külföldi befektetők már nem az alacsony hozzáadott értékű textil- és élelmiszer-feldolgozó iparágakat célozzák, hanem
a prémium személygépkocsik, a megújuló energia, a luxusturizmus és a technológia szektoraiba fektetnek.

Jó példa erre, hogy a BlackRock vagyonkezelő innovációs központot nyitott Budapesten 2017-ben, de többek között a Samsung és a Lego is beruházott.

Budapest 2016-után fő üzleti és pénzügyi csomóponttá vált Közép-Európában, a külföldi turisták számára is gyönyörű látványosságokat kínál.
A magyar tőzsde az egyik legolcsóbb Európában,
Az ingatlanpiac, ahol az 548 ezres átlagos négyzetméterárakkal Budapest továbbra is olcsónak számít a külföldi befektetők számára.

Ha 2018 április 8-án ha Orbán megy, a gazdaság visszaesik a 2010 előtti szintre.

A gazdaság 2011-óta tehát stabilan és tartósan növekedést mutat, a politika azonban már tartogathat váratlan fordulatokat.

Bár Orbán számít a fő esélyesnek, a 2018 április 8-i választásokon győzelme nem tűnik száz százalékosnak.
Ha április 8-án kudarcot vallana, az drasztikus változásokat, esetleg a sikeres unortodox gazdaságpolitika végét is jelenthetné.
A migránsok elárasztják az országot, ezáltal az Magyarország is a Svéd útra terelődik.

Mondhatni kísért a múlt.
A rendszerváltás óta a magyar gazdaság legnagyobb terhe ami 2010-re az ország gazdasági összeomlásához vezetett, volna ha 2010-után a nemzeti kormányban van elég bátorság és szakértelem a gyökeres gazdasági átalakításhoz.

Amióta az emberi emlékezet (visszatekintés) működik azóta van lopás, egyik ember a mások kárára akar jobban élni.
Bizony ez világszerte most is tetten érhető.
Ez állandó harcot jelent az állam hatalom és a renitensek között.
Ez bizony nagyon el tud durvulni ha az államhatalom szereplői és annak holdudvara élen jár a lopásban.
Ezt láthattuk a 2002-2010-közöttí ciklusban.

A 2010-es a választásokkal ezek a csoportok és kapcsolatrendszere nem szűnt meg létezni.
Ez olyan méreteket tud generálni hogy az államhatalom képviselőit is visszavonulásra tudja kényszeríteni.
2010-es választások után ez játszódnak a szemünk előtt.

A Maffia az nem nemzeti hanem nemzetközi, olyan erőt képez hogy akár a fennálló rendet is meg tudja változtatni a saját javára.

Komoly közgazdászok számításaik szerint évi mintegy 8500
milliárd forintra rúghat az ellenőrizetlenül kiáramló, elvesztett pénz.
Ezt az óriási lyukakat próbálja betömni 2010-után a nemzeti kormány, ahol valósággal ömlik ki a pénz az országból
Csak hogy ezek a szervezettek nemzetközi maffia kezébe van!,
Mint láthattuk komoly káosz tudnak előidézni az ország minden területén. Annál is inkább mivel az ellenzék a maffia oldalán áll.

Hogy 2002-2010 közt „hol ömlik ki a pénz”.?

Ebben a legnagyobb tételt a külföldre eladott belföldi monopóliumok (Villany, gáz, bankok, biztosítók stb) jelentik, így évi „3000
milliárdunk megy ki láthatóan és láthatatlanul”

Nem kis tétel a felesleges bürokráciát, ami 2000 milliárd forintot jelent.

Az adókikerülés pedig újabb 2000 milliárd.

Az állami pazarlás pedig
további 600 milliárd forintos kiáramlást okoz.

Az államadósságra fizetett túl magas kamaton az ország legalább 500 milliárd forintot veszít.

A magas munkanélküliségen (13%)pedig közel 200 milliárdot.

„A túlzottan magas valutatartalék tartásán: 100 milliárdunk ,,megy el.

Míg az állami korrupción egy „másik százast” veszít el az ország.

Ezek megszüntetése túl sok érdeket sért, ezek gyors megszüntetése,
komoly feszültségeket támadásokat generál ezért csak fokozatosan lehet megszüntetni.

A,, jólét, nyomában a boldogság” eléréséhez 2010-után
négy nagy területen kellett teljes fordulatot elérnie az országnak.

„Először: be kell tömni azokat a lyukakat, ahol valósággal ömlik ki a
pénz az országból.

Másodszor: le kell venni a vállalkozásokról és az emberekről a béklyókat.

Harmadszor: ki kell aknáznunk a munka minden lehetőségét.

Negyedszer: fel kell tárnunk és használnunk kell az összes növekedési forrásunkat.

A hátráltató tényezők, „a gúzsok” között van a tőke, a hitel, az állami garancia hiánya, amelyek korlátozzák a vállalkozásokat a munkahelyek megteremtésében.
Legnagyobb hiányosság (a 2002-2010közt tönkretett) az erős középosztály hiánya.
Ez visszafogja a fogyasztást, ide soroltó a belső piac szűkösségét, amely negatívan hat a beruházásokra, a külső piacra jutás gyengeségeit, amelyek negatívan hatnak a hazai cégek
bővülésére, a belső monopóliumokat, amelyek akadályozzák az új hazai
cégek piacra jutását
.
Nem kis mértékű a használható tudáshiány és a „tudástőke” torz szerkezete,
Az árfolyam és az alapkamat mai szintjét, az
infrastruktúra szűk keresztmetszeteit, amelyek negatívan hatnak a
közlekedésben és az információáramlásban.

Jobb képzettséggel minden ágazatban több munkára lenne szükség, minőségi
felsőoktatással is több munkára adódna lehetőség, ugyanez a helyzet a 10-fő alatti mikro- és a 50 fő alatti kisvállalkozásoknál is.

Több munkát, nagyobb termelést kell elérni olyan ágazatokban, mint a turizmus, a mezőgazdaság vagy az építőipar.

Nagyobb növekedést fog eredményezni az új technológiák
alkalmazása, amelyből az „új GDP” kétharmada származhat, a növekedés

Az export bővüléséből, az okos importhelyettesítésből, a magasabb hazai hozzáadott értékből és az erősödő versenyképességből, a több
beruházásból és az emelkedő fogyasztásból adódna.

Ezek már minden 2012-re elindultak, de még jó
sokáig kell öles léptekkel mennünk előre ahhoz, hogy célba érjünk.
Ennek legnagyobb akadálya
A volt pártállami elit és holdudvarához, a
milliárdosokhoz és a milliomosokhoz tartozó társaságok.

A kieső bevétel kitermelésére az
általuk sanyargatott kisember már nehezen képes!
Erre a kérdésre egyre sürgetőbb megadni az ELFOGADHATÓ választ!
A 2010-ben megválasztott kormányban megvan a szakértelem, tisztesség és akarat.

Ezeket a célokat 1848 óta nem tudjuk elérni!

Itt lenne az ideje, mert 2010-ren a fél ország már éhezik…
Ez már elérte a kormány ingerküszöbét?
Nemcsak az unió és az IMF a hibás, hanem a hatalom által még
eltűrt maffia, a zöld- és vörös bárók ténykedése is.
Egyre több jel utal arra, hogy már ők az ország vezető ereje…
Az adócsalók, a föld- és egyéb spekulánsok paradicsoma lett a
Hazánk a 2002-2010-közöttí kormányok idején.
Mi a szégyen, ha még ez sem az?

„Mindig a jövőnek kell dolgozni, nem a hirtelen zsebre vágható pillanatnyi sikernek.” (Móricz Zsigmond)

A magyar ellenzék továbbra is tartja magát a hazugságok terjesztéséhez.
Az ellenzék szerint 2018-tól nagy megszorítások, bér és nyugdíj csökkentések várható.

Ezzel szemben a valóság a következő években is négy százalék feletti gazdasági növekedés fog történni, az államadósságot leszorítják a GDP 60 százaléka alá a jelenlegi 74 százalékról a ciklus végére, a költségvetési hiány pedig közel 0-ás fog lenni..

Jó hír a munkavállalóknak, hogy a kormányzat a fizetések jelentős emelkedésével számol, a keresetek másfélszeresére növekednek a 2016-os értékükhöz képest 2022-ig, ami csökkenti a külföldi munkavállalás vonzerejét.

A bérekre rakódó közterhek 2022-re a ré­giós átlag alá fognak csökkenni . A munkáltatókat terhelő járulékok nyolc százalékkal csökkennek a következő pár évben.

2018-ra. munkában állók száma elérte a 4,4 millió főt, ami további évi 1-2 százalékkal fog növekedni.
. A jelenlegi, alacsonynak számító, 3,8 százalékos munkanélküliségi arány pedig 2,4 százalékra fog csökkenni. a ciklus vé­géig, amely gyakorlatilag megfelel a teljes foglalkoztatottságnak.
A köz-foglalkozottak, 2020-ra 150 ezerre csökkentik számukat a 2018-as 223 ezerről.

A szakértő szerint is ezek a számok reálisak

Ezzel szemben Nyugat-Európában várhatóan lanyhulás áll be a gazdaságban.

– 1,5-2 százalékkal magasabb lehet itthon a gazdasági növekedés, mint az euró-zónában .

Rekordokat döntött a járulék csökkentése
Tavaly 6 százalékkal, idén 2,5 százalékkal csökkentették a munkáltatókat terhelő járulékokat.

A lakástakarék szövetkezetek nem kizárt hogy egy jól megszervezett piramis játék.
Hasonló mint a Quaestor Hungarian Kft. Csak profibban megszervezve.
2015-ben jegybank vizsgálata szerint a Quaestor Hruria Kft. 210 milliárd forint vállalati kötvényt bocsátott ki, ebből 150 milliárd forint fiktív kötvénykibocsátás volt (fedezet nélküli kötvények).
A kötvényeket a csoport értékpapír-kereskedő cége forgalmazta.

A lakás takarék bankoknál, bizonyára azért nem ,,robbant a bomba" mivel egyszerre sokan nem akartak nagy összegeket kivenni.

Hogy valami nem tiszta az is mutatja hogy az ellenzék most is a külföldi üzleti érdekeket védi és nem a hazai pénzbefektetőket
Budapest, 2018. október 16., kedd parlamenti Reagálás Bangóné Borbély Ildikó (MSZP), Gréczy Zsolt (DK) és az LMP nyilatkozatára

Gyurcsány és a szocialisták mindig akkor szólalnak meg, amikor egy külföldi bankot vagy multinacionális céget érdeksérelem ér.
Ez történik most is: A német Fundamenta érdekei sérülnek, a külföldiek extraprofitja csökken,
Gyurcsányék és az MSZP azonnal színre lépnek.
A lakástakarék az utóbbi években sajnos csak nevében szólt lakásról, miközben a lakástámogatások háromnegyedét, a lakás takarék szövetkezetek támogatására adja a kormány.
Eközben lakás ebből az irdatlan sok pénzből alig épült.
A lakás takarék szövetkezetek ennek ellenére 60 milliárd forint extraprofitot tettek zsebre,
Tehát még az állami támogatás egy részét is profitként zsebelhették be.
A nemzeti kormány célja az, hogy a lakáskasszák extraprofitja helyett minden támogatást a családok otthonteremtésére és a csok-ra fordítsunk.
A csok-ból öt év alatt több lakás épült, mint a lakástakarékokból tíz év alatt. Pedig az állam a lakás szövetkezeteknek a támogatására 3/4-et mig a Csok az 1/4-ot kapta
A Nemzeti Otthonteremtő Közösségek pedig eleve lakásépítésre jöttek létre, amíg lakásokat építenek, támogatásuk indokolt.
Félő hogy a lakás takarék befizetői pénzek is eltűntek vagy fedezet nélküli csekkekbe van.
Vagyis piramis játék a javából.

Az OECD szerint a magyarországi munkanélküliségi ráta idén 3,6 százalékos történelmi mélypontra,
2018-után követően még jobban mérséklődhet, miközben folyamatosan nő a foglalkoztatottak száma.
A párizsi szervezet jelentésében kiemeli, hogy 2018 első nyolc hónapjában 12 százalékkal emelkedtek itthon a keresetek, amit a kormány és a munkáltatók között létrejött hatéves bérmegállapodás valamint a közszférában megvalósult béremelések segítettek elő.
Rámutatnak, hogy a családi adókedvezmény rendszerének, illetve a célzott áfa-csökkentések nyomán több pénz marad a magyar családoknál, ami hozzájárul a fogyasztás bővüléséhez.
Az eddigi áremelkedési folyamatok alapján – főként a termelés legtöbb színterét érintő üzemanyag-drágulás miatt – az OECD a jegybank előrejelzésével megegyezően 3 százalékos inflációt vár az idei évre.
A szervezet szerint az elkövetkezendő években az államháztartási hiány jóval a maastrichti konvergencia kritérium szerinti 3 százalékos határ alatt alakulhat, miközben az államadósság aránya tovább mérséklődhet.

Az OECD úgy véli, hogy a lakásépítéseknek és a vállalkozások kapacitásbővítésének köszönhetően a beruházási kedv változatlanul fennmarad.
Előbbihez a kormány otthonteremtési programja, utóbbihoz a társasági adó csökkentése és az uniós források megfelelő felhasználása járul hozzá. Ugyanakkor azt is megjegyzik, hogy a kis- és középvállalkozások termelékenységének javítása érdekében többek között szükséges az innovációs és szabályozási környezet javítása, illetve a humán tőke folyamatos fejlesztése, ami összhangban van a kormányzat versenyképességet növelő elképzeléseivel.

Az OECD szerint a nemzetközi pénzpiaci feszültségek, valamint egy rendezetlen Brexit jelenthetnek lefelé mutató külső kockázatokat a magyar gazdaság számára.

A hiteltelen magyar ellenzék eközben gazdasági összeomlást hirdet.
Nem véletlen hogy az ellenzék támogatottsága 2018-után is folyamatosan csökken.

„Ennél jobb állapotban még soha nem volt a magyar gazdaság”

A következő válságot sokkal kisebb problémákkal fogjuk átvészelni, mint eddig bármikor az elmúlt száz évben -

A mostani növekedési ciklus a magyar gazdaságtörténetbe óriási sikertörténetként fog bevonulni,
mint eddig bármikor az elmúlt száz évben.

"azért különleges ez a mostani helyzet, mert most fordul elő először, hogy van egy tartós növekedési ciklusunk, 7-10 év minimum, és a legfontosabb makro mérlegek rendben vannak". Az államháztartást fegyelmezetten menedzselik, a fizetési mérleg és a külkereskedelmi mérleg pozitív - közölte rámutatva arra, hogy "ez a három mérleg soha nem volt így kézben tartva az elmúlt száz évben".
(Patai Mihály)
A következő leszálló ágba a magyar gazdaság úgy fog belekerülni, hogy nincsenek egyensúlyi problémái.
Vagyis:
"a következő válságot sokkal kisebb problémákkal fogjuk átvészelni, mint eddig bármikor az elmúlt száz évben" - mondta Patai Mihály.

Gazdasági visszaesés nélkül tudja Magyarország a következő ciklust végigmanőverezni, egy nagyon alacsony növekedéssel, de visszaesés nélkül.
"Korábban minden válságba úgy mentünk bele, hogy fizetési mérleg és állam háztartási deficitproblémákkal küszködött az ország, a külkereskedelmi mérlegünk pedig tradicionálisan deficites volt"
"Most teljesen más a helyzet, és ez Trianon óta nem fordult elő. Ennél jobb állapotban még soha nem volt a magyar gazdaság."
,,Az idén 4,5, jövőre 3 százalék feletti növekedést várnak, utána, 2020-ban pedig valamivel 3 százalék alattit".(Patai Mihály)

A (Matolcsy) Magyar Nemzeti Bank tanulva a devizahitelezésből és a válságból, leszabályozta a folyamatokat és számos esetben "megkötötte" a bankok és az ügyfelek kezét. Emellett igyekszik a fix kamatozás irányába tolni a piacot. Van még számos olyan szabályozás, amit a közvélemény nem lát, amely az eszköz-forrás gazdálkodást befolyásolja a bankokban. Nagyon körültekintően szabályozott a következő 10-30 évre a lakossági hitelnyújtás.

A pénzügyi állomány az elmúlt öt évben megduplázódott, 2400 milliárd forintról 5000 milliárd forintra emelkedett. Ezt a pénzügyi tranzakciós illetéknek köszönhetjük.

Jövőre jön az azonnali fizetési rendszer

Jövő júliustól bevezetik az azonnali fizetési rendszert, az "instant paymentet".
Ezzel a világszínvonalú technológiával - Európában csak öt országban van ilyen és ott sem teljeskörűen nyújtják a bankok - mindenkinek az utalása öt másodpercen belül teljesül, bármikor is uta ha ez bekövetkezik, akkor a tranzakciós illetéket is újra lehet gondolni, és az viszont az egész készpénzállományra is hatást gyakorol majd.

125 Google

A korrupcióval terhelt országban lassul a gazdasági növekedés, csökken a termelékenység, visszaesnek a beruházások, sérül a verseny és társadalmi krízis alakul ki. Ezek a jelenségek 2002-2010-közt a társadalom minden tagja érezhette.
A magyar gazdaság  2010-2018-közti évek eredményei ezzel homlokegyenest ellenkező adatokat mutatnak, a magyar gazdaság stabil és az uniós szinten is kiemelkedő növekedést láthatunk, és álljuk a versenyt a versenytársainkkal. Öt százalékos gazdasági növekedés mutatnak a felmérések, jó az ország korrupciós ellenálló képessége. Egyre kevesebb a munkanélküli, nő a lakosság fogyasztása és a bérek.

https://pestisracok.hu/ha-nott-volna-a-korrupcio-nem-szarnyalna-a-gazdasag-ujabb-ellenzeki-csodafozet-egett-oda/?fbclid=IwAR2MlzhWTQ15gDav1chqDz9yD79ziVhK0r-HGshCXjSmX8OABNS5A-10a-A

https://www.facebook.com/1973247066261763/photos/a.1980820992171037/1981671488752654/?type=3&theater

A Jobbik 2002-után rengeteg embert megtévesztett a köznép azt hitte hogy Ők mocskos rohadt rasszista, antiszemita, cigányozó neonáci csürhe.
Heller Ágnes valójában tudta hogy a jobbik csak a rájuk kiosztott szerepet játssza:
Ezért javasolta a pártállami utódoknak hogy fogjanak össze a Jobbikkal
2006-után a mai napig érhető tetten az ellenzéknél a csőlátásszerű ORBÁN-FÓBIA, amely egyben a fő oka Orbán 3×2/3-ának.
Az ellenzéknek el kellett volna ismerni az Orbán kormány kétségtelen eredményeit!

2013 óta szépen növekednek a reálbérek.
Szemben a korábbi eszement megszorító csomagokkal.
És láss csodát: JAVUL AZ A FRÁNYA EGYENSÚLY!!!!
Orbán tudja hogy BÉREMELÉSSEL lehet EGYENSÚLYT TEREMTENI!!!!!!
Nem lesz többet eszement megszorító csomag!!!
A Böszme és pártja NEM NYÚJT ALTERNATÍVÁT!!!
A DK-val nem összefogni kell , hanem ajtót mutatni ennek a csürhének!!!!
Mert a Böszme ötször annyi embert taszít, mint amennyit hoz.

2018-óta Orbán elszigetelődését vizionálja az ellenzék.

Ugyan kérem, 2022-re mindenütt az EU-ban Orbán szövetségesei lesznek hatalmon,
akik nem kérnek tovább Merkel mutti és a többi idióta bevándorlás politikájából.

Egy erős, megújuló MSZP kellett volna, rögtön 2010-után, amelyik megérti az idők szavát:
MEGÁLLÍTANI AZ ILLEGÁLIS MIGRÁNSÁRADATOT!

Mára tisztán látszik: ezzel a katyvasz, selejt ellenzékkel nincs mit kezdeni.

Ez nem baloldal, ez a lezüllött, kontraszelektált lumpen álbaloldal.

Gajdics Ottóval mondta jól!
“Ezekre én a tyúkólamat sem bíznám!”

Az ellenzéknek nincs közgazdásza!
Előszedtek a talonból megint egy szamarat: Mellár Tamást.

Orbán Viktor kormányának ma nincs alternatívája.

Felhasználja az EU pénzt ?
Korábban ugyanezt tette: Medgyesi, Böszme, a Gordonka, stb.

A Bokros-Surányi csomag viszont nem kívülről jött, égből hullott mannát nyúlt le,
hanem a kisember kis forintjait csoportosította át milliárdos csirkefogó gazemberek számláira!!!
Ez volt a Bokros-Surányi csomag lényege!!!! Ha valaki nem tudná!

Melyik a nagyobb gazemberség? Amit most Orbán csinál, vagy amit a “baloldali” Horn, Medgyesi, Gyurcsány, Bajnai kormány csinált???
Ja, hogy ezt meg lehetett ismételnie a Böszmének és a Gordonkának?

Bokros cs.: -25% reálbér, -31% nyögdíj.
/1929-33 között nem volt ekkora zuhanás./
Böszme és Gordonka: -13% bér és nyögdíj reálértéken.
Mocskos rohadt gazember banda.
El fogok menni legközelebb és Orbánra fogok szavazni!!!
Mert:
1; garantálja a kerítést!
2; garantálja a béremelkedést!
Ez utóbbi a záloga a gazdasági növekedésnek és az EGYENSÚLY JAVULÁSÁNAK.
Vannak kisebb problémák, de ezek eltörpülnek az eredmények mögött.
ÉS TOVÁBBRA SINCS AZ ELLENZÉKI OLDALON TISZTESSÉGES, TEHETSÉGES, ÉLETKÉPES, NORMÁLIS ALTERNATÍVA.
Maradjon Orbán 2030-ig legalább!

Ha ez a katyvasz-selejt kontraszelektált ellenzék jönne, újra tönkre tesznek mindent!
Ahogy tették 1994-98 között, majd 2002-2010 között.

Gazdag László közgazdász

Hatalmas többlettel zárt a költségvetés
2019. 02. 08.

Az államháztartás egyenlege januárban 244,5 milliárd forint többlettel zárt.

Az elmúlt húsz évben azon ritka alkalmak egyikénél vagyunk, amikor januárban az előzetes kifizetések miatt nem deficit, hanem többlet van a költségvetésben".

A tavalyi év hasonló időszakához képest 200 milliárd forinttal több adó folyt be, elsősorban az áfabevétel volt jelentősen több, de a személyi jövedelemadó, a jövedéki adó bevétele is jelentősen nőtt.

Tavaly januárban nem érkeztek uniós bevételek, akkor több mint 320 milliárd forintot kellett meghiteleznie a magyar költségvetésnek. Az idén januárban az uniós támogatásokból több mint 200 milliárd forint érkezett be, és ebből 90 milliárdot fizettek ki programokra.

Januárban az adóbevételek jelentős növekedése, az uniós kifizetések állása miatt többlet alakult ki, a 2019-es év egészére tervezett 1,8 százalékos államháztartási hiány valószínű tartható lesz és az államadósság aránya is tavalyhoz képest tovább mérséklődhet.

A Pénzügyminisztérium előzetes jelentése szerint januárban az államháztartás központi alrendszerének egyenlege a központi költségvetés 186,5 milliárd forintos, az elkülönített állami pénzalapok 23 milliárd forintos, illetve a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 35 milliárd forintos többletéből tevődött össze.
A Magyar Államkincstár adatai szerint a 2018-év januárban a központi költségvetés 258,9 milliárd forint deficittel zárt, a társadalombiztosítási alapok 49,8, az elkülönített pénzalapok 16,3 milliárd forint többletet könyveltek el, így az önkormányzatok nélkül számolt államháztartás, az úgynevezett központi alrendszer 192,7 milliárd forint hiánnyal indította a 2018-as évet.

2018-ben az általános forgalmi adóból 153,9 milliárd forinttal, személyi jövedelemadóból 23,9 milliárd forinttal, nyugdíj-, egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékokból 23,0 milliárd forinttal, míg jövedéki adóból 17,1 milliárd forinttal több folyt be az államkasszába, mint az előző év első hónapjában. 222,9 milliárd forint uniós bevétel érkezett, vagyis a költségvetésnek uniós támogatások nélkül is többlete lett volna, az uniós programokra fordított kifizetések pedig 89,3 milliárd forintot tettek ki.
Az 2019-es 244,5 milliárd forintos januári többlet azt mutatja, hogy a magyar gazdaság jobban teljesít, az államháztartás helyzete pedig változatlanul stabil és kiszámítható.
A 2019-es költségvetés a biztonságos növekedésről szól, ami egyszerre szolgálja Magyarország biztonságának megőrzését, a gazdasági növekedés fenntartását, a családok további megerősítését, valamint a teljes foglalkoztatás elérését.
Ennek jegyében a családok támogatására és az otthonteremtésre is minden eddiginél több forrás jut.

2018-as évben a munkahelyteremtés és adócsökkentés politikája eredményes volt.
Januártól további 8-8 százalékkal nőtt a minimálbér és a garantált bérminimum, míg a nyugdíjak idén 2,7 százalékkal, vagyis a tervezett infláció mértékével emelkedtek.
Mivel egyre több embernek van munkája és a munkabérek folyamatosan emelkednek, évről-évre javul a családok jövedelmi helyzete, ez megmutatkozik a fogyasztás alakulásában is.

Az ország 2010-óta minden évben egy lépást tesz előre.

Ahogyan a jegybank a 2018-as  időszakban több alkalommal jelezte.
Magyarország megérett az újabb felminősítésre, amelyet a makrogazdasági kulcsváltozók széles körének javulása támaszt alá.
Az MNB a törvényi mandátumával összhangban továbbra is minden lehetséges eszközével törekszik a hazai gazdaság sikerességének, stabilitásának biztosítására, valamint bízik abban, hogy az S&P döntését követően a többi hitelminősítő is elismeri a magyar gazdaság fundamentumainak fenntartható javulását.

A jegybank szerint várható és időszerű volt a felminősítés, korábban többször jelezték tavaly, hogy indokoltnak tartanák a lépést. Az MNB elemzései az S&P esetében az egy főre jutó reál GDP-növekedés emelkedését azonosították az egyik kulcsváltozóként.
Másrészt a külső sérülékenység csökkenése és a fiskális deficit mérséklődése is támogatta az hitelminősítő elmúlt évekbeli pozitív lépéseit.
A 2017-es kilátásjavítást pedig a monetáris politikai hatékonyság és a pénzügyi rendszer erősödése eredményezte.

A Fitch 2019 február végén vizsgálja felül Magyarország államadós-osztályzatát, és az általa kiemelten figyelt mutatók esetében, különösen a külső egyensúlyi és növekedési képben, szintén jelentős javulás volt tapasztalható az elmúlt években, így a már 2017 őszétől fenntartott pozitív kilátást a Fitch is felminősítésre válthatja a 2019-es döntése során

Az MTI által megkérdezett elemzők úgy ítélték meg, hogy indokolt és várható volt Magyarország felminősítése. 2019 február 14-én a Standard & Poor's felminősítette az ország államadós-osztályzatát.

Indokolt és várható volt a felminősítés, amire már korábban is sor kerülhetett volna.
A hazai bankrendszer helyzete és kilátásai határozottan javultak az utóbbi években.
A hitelezés érdemben gyorsult, a vállalati hitelállomány már számottevően bővül, a bankok forrásellátottsága bőséges, mivel a betétállomány messzemenően meghaladja a hitelállományt.
A hitel/betét arány 70 százalékra csökkent a tíz évvel ezelőtti 160 százalékról.
Mindebből az következik, hogy a hazai bankrendszer nincs rászorulva külső forrásokra, szemben a 10 évvel ezelőtti helyzettel, sőt nettó külföldi finanszírozóvá vált.
A bankrendszer tőkeellátottsága és profitabilitása kiváló, eszközállománya a rossz hitelállományok meredek leépülésével érdemben javult.

A hazai gazdaság kiegyensúlyozottan, fenntartható módon dinamikusan nő, a magas külső finanszírozási képesség hatására a külső adósság meredeken csökken, sőt, az idei év végére a hazai gazdaság - talán a történelemben először - nettó külső hitelezővé válhat.

Az államadósság ráta egyelőre csak lassú ütemben csökken, de a következő években az uniós források lehívásával a nominális adósság is csökkenhet, így az adósságráta látványosan, bőven a bruttó hazai termék (GDP) 70 százaléka alá eshet vissza.
A GDP növekedése felülmúlhatja a hitelminősítő várakozásait.
2020-ra már mindenképp, és legkésőbb két év múlva újabb felminősítésre számítanak.

A piacok a kockázati felárakban már beárazták a felminősítést, így érdemi hatásra nem számítanak a Takarékbank szakértői, azonban a hazai piacok tovább stabilizálódhatnak még turbulens nemzetközi környezetben is.
A banknál felminősítést várnak a többi hitelminősítő intézettől is.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője szerint az S&P elsősorban a jelentős GDP-növekedés, az alacsony költségvetési hiány, a mérséklődő államadósság miatt döntött a felminősítésről. Szintén szerepet játszhatott a jobb osztályzatban a beruházások bővülése, mert sok esetben gépek beszerzését jelentette, ami javítja a gazdaság termelékenységét.

Úgy vélte, a felminősítés ellenére a jövőben a hitelminősítő kockázatosnak tarthatja a külkereskedelmi és a folyó fizetési mérleg többletének csökkenését, ha a jövőben ez az eddigi tempóban mérséklődik, az a gazdaság túlfűtöttségének veszélyét hordozza.
Mivel kicsi és nyitott a magyar gazdaság, a nemzetközi környezet is nagyban befolyásolja a teljesítményt, márpedig külföldön jól láthatóak a lassulás jelei.

A mostani felminősítéssel együtt is lemaradt Magyarország a régiós versenytársaitól, Csehország, Lengyelország és Szlovákia is több kategóriával jobb osztályzattal szerepel a hitelminősítőknél.

Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője a döntéssel kapcsolatban kiemelte: a kedvező makrogazdasági folyamatok elegendő alapot szolgáltattak ahhoz, hogy a Standard and Poor's - másfél évvel azután, hogy a kilátásokat pozitívra javította - felminősítse Magyarország adósság-besorolását.

Emlékeztetett: az elmúlt időszakban tartósan gyors, tavaly kiemelkedően magas volt a hazai gazdasági növekedés üteme.
Magyarország a gazdasági felzárkózás időszakát éli, amit a jegybanki és a kormányzati politika egyaránt támogat.

A magyar gazdaság pénzügyi sérülékenysége számottevő mértékben mérséklődött az elmúlt időszakban.
Az államháztartás hiánya mérsékelt, az államadósság GDP arányos mutatója csökkenő pályán van, bár továbbra is magas a hasonló fejlettségű országokhoz képest.
Az államadósság finanszírozásában csökkent a külföldiek szerepe, miközben meghatározóvá váltak a hazai befektetők.

A magyar ellenzék 2019-ben gazdasági csődről beszél.  

A nemzetközi pénzvilág egész másról beszél.  

A gyalázatos örökség után, 2010 óta az Orbán kormány a magyarok tehetségére, szorgalmára és velük egyetértésben építi gazdaságpolitikáját.

A Standard and Poor's után a Fitch is felminősítette Magyarországot.

"Orbán Viktor miniszterelnök még 2011-ben azt mondta, az ország leminősítéseit felminősítések követik majd.
Az elmúlt években folytatott gazdaságpolitika be tudta bizonyítani, hogy erősebbé vált a magyar gazdaság, az azóta folytatott gazdaságpolitikai intézkedések a kételkedő hitelminősítőket is meggyőzték."

Tavaly az államadósság 70,9 százalékra csökkent.

Most mi lesz??? Vajon tetszik majd az ellenzéknek "színésztársaságnak"???
Vagy beindul az újabb "kabaré-előadás"????
Lefelé tartó pályán az államadósság-ráta is

Várható volt Magyarország újabb felminősítése, miután a Fitch Ratings 2019 február 22-én javította Magyarország államadós-besorolását.

Indokolt és várható volt az újabb felminősítés, hasonlóan az S&P múlt heti döntéséhez, de már korábban is sor kerülhetett volna rá.

A hazai bankrendszer helyzete és kilátásai határozottan javultak az utóbbi években.
A hitelezés érdemben gyorsult, a vállalati hitelállomány már számottevően bővül, a bankok forrásellátottsága bőséges, mivel a betétállomány messze meghaladja a hitelállományt.

A bankrendszerben a hitel/betét arány 70 százalékra csökkent a tíz évvel ezelőtti 160 százalékról, ebből következik, hogy a bankrendszer nincs rászorulva külső forrásokra, szemben a 10 évvel ezelőtti helyzettel, sőt, 2010 előtt nettó külföldi finanszírozóvá vált.
A bankok tőkeellátottsága és profitabilitása kiváló, az eszközállományok a rossz hitelállományok meredek leépülésével érdemben javultak.

A hazai gazdaság kiegyensúlyozottan, fenntartható módon dinamikusan növekszik, a magas külső finanszírozási képesség hatására a külső adósság meredeken csökken, sőt, az idei év végére a hazai gazdaság talán a történelemben először nettó külső hitelezővé válhat.

Az államadósság ráta egyelőre csak lassú ütemben mérséklődik, de a következő években az uniós források lehívásával a nominális adósság is csökkenhet, így az adósságráta igen látványosan, bőven a bruttó hazai termék (GDP) 70 százaléka alá csökkenhet.
A GDP növekedése messze felülmúlhatja a hitelminősítő várakozásait.
Mindezek hatására idén indokolt lenne egy újabb pozitív kilátás, és két éven belül újabb felminősítésre is számít a Takarékbank vezető elemzője.

2010-2019- az MNB  gazdasági eredménye

Matolcsy: A világgazdaság leggyorsabb költségvetési fordulatát hajtotta végre az ország 18 hónap alatt, 2010 közepétől 2011 végéig

„El akartak temetni minket, de nem tudták, hogy magok vagyunk.”

A jegybankelnök 10 pontba szedte a világelsőséget biztosító gazdasági döntéseket.

1; a világgazdaság leggyorsabb költségvetési fordulatát hajtotta végre az ország 18 hónap alatt,

2;2010 közepétől 2011 végéig. A 2007-2009 között lezajlott globális pénzügyi válság után sok ország került bajba, Magyarország  kettős válságba jutott.

3; A 2002 utáni felelőtlen gazdaságpolitika miatt már 2006-ra belső, majd 2008 őszén külső válság lépett fel.

4;A 2010-re várható 7 százalék körüli költségvetési hiányt az új kormány már 2010 végére 4 százalék közelébe, majd 2011 végére 3 százalék alá szorította.

5; „Valójában 6 hónap alatt hoztuk össze még 2010-ben azt a 2011-es költségvetést, ami a GDP 3 százaléka alá vitte le a hiányt.
.
6;A költségvetés fordulatát a foglalkoztatás emelésével és a munkanélküliség csökkentésével együtt hajtotta végre az ország, ezzel is „világelsők lettünk”, mert a válságkezelők közül senkinek nem sikerült a költségvetés rendbetételét megúszni a foglalkoztatás csökkenése és a munkanélküliség emelkedése nélkül.
 
7;Az adórendszer átalakításában két év alatt egy teljesen új és hatékony (egykulcsos, családi) adórendszert vezetett be az ország, csökkentek a jövedelmeket terhelő adók, emelkedtek a forgalmi és fogyasztási adók.

8;Első helyezést ér a jegybanki pénzpolitika teljes fordulata, mert a magyar monetáris politika a világ jegybankjai közül a leghosszabb alapkamat-csökkentési ciklust hajtotta végre, és a legjobban csökkentette az alapkamatot.

9;A hitelezési fordulat végrehajtása is a világelsőség körébe tartozik, 2009 után 2013-ig a kisvállalati hitelállomány évi 5-7 százalékkal csökkent, majd évi 5-12 százalékkal nőtt, ez állt a 2013-as növekedési fordulat mögött.

10;A jegybank elnöke a családok svájci frank adósságának megszüntetését szintén a világelsőségek közé sorolta, „ha ezt elmulasztjuk, 70 százalékkal nőtt volna a családi adósságterhe”.
Matolcsy György végül, de nem utolsósorban
A világelső helyezések között említette azt, hogy a Magyar Nemzeti Bank 2019-re elérte inflációs célját, ami a többieknek nem sikerült.

„Miért is ne vezethetnénk be egy új nemzeti szokást. Becsülhetnénk eredményeinket...”  
(Matolcsy  György)

ERŐTELJES A MAGYAR GAZDASÁG NÖVEKEDÉSE

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) értékelése is megerősíti, hogy Magyarország az Európai Unió egyik legdinamikusabban növekvő tagállama - mondta Gion Gábor

A magyar kormány gazdaságpolitikájának kedvező hatásait: a hatéves bérmegállapodásnak köszönhető dinamikus béremelkedést, illetve a lakástámogatásokat, amelyek jelentősen javítják a belső keresletet –

Az OECD 2019-re 3,9 százalékos növekedést jelez előre, amely közelíti a kormány előrejelzését. Magyarország várható növekedése jelentősen meghaladja az OECD-tagállamok és az unió átlagát is –
A bérek jelentős emelkedése, a foglalkoztatás gyors bővülése az erős lakossági bizalommal párosulva megalapozza a fogyasztás folytatódó növekedését.

A dinamikus gazdasági bővülés továbbra is stabil alapokon nyugszik, miután a költségvetési hiány jóval a GDP 3 százaléka alatt maradhat. Az OECD kiadványa arra is kitér, hogy tovább csökken a magyar államadósság, és várakozásai – amelyek megegyeznek a kormányéval – szerint az idén a bruttó hazai termék 70 százaléka alá csökkenhet.

Az OECD az idei évre vonatkozó előrejelzését még az első negyedéves kiemelkedő szám ismerete nélkül alakította ki.
A kiemelkedő, 5,3 százalékos első negyedéves növekedés különösen figyelemreméltó, miután jelentősen lassul a világgazdaság, és különösen az eurózóna növekedési üteme esik vissza 2018-hoz képest –

A gazdasági növekedés motorja ezután is a belső kereslet marad, a fogyasztást erősíti a csökkenő munkanélküliség, a reálbér-emelkedés, illetve a beruházások várható erősödése.
A munkanélküliség tovább csökken, 2020-ban 3,2 százalék körül alakulhat.

Az OECD szakértői a kiadványban arra is felhívják a figyelmet, hogy a növekedés jelenlegi szintjének hosszú távú fenntarthatóságához tovább kell javítani a magyar gazdaság termelékenységét –

GAZDASÁG
/ 2019.05.21.

Rezsi ár csökkentés, befagyasztás a mai napig borzolja az ellenzék idegét.  

2002-2010-közt a gázárát háromszorosára.
A villany áram árát duplájára emelte  a szoc-lib kormány.
Ezzel bizony 2010-re az unióba kivívtuk a vezető szerepet
A 2010-ben 2/3-os többséggel megválasztott nemzeti kormány2012-es év igazi bombája a 20%-os  rezsi csökkentés.
Az ellenzék ezt a mai napig nem tudja kiheverni.
Annál is inkább hogy 2012-óta a rezsi nem emelkedett.
Így érte el  a nemzeti kormány  hogy 2019-ben Magyarországon a legalacsonyabb a gázár.
Ezért emlékeztetőül most újra ideteszem  a 2019-es gázárakat.
A tényekkel aligha lehet megzavarni.
Szóval mennyit fizetünk?
Az unió statisztikai szervezete, az Eurostat közzétette az unióban 2018-végén érvényes háztartási energiaárakat.
Az összegek a lakosság által fizetendő adókkal együtt értendők.
Földgáz, eurocent/kilowattóra
Az unió átlaga 6,7
Az euróövezet átlaga 7.61
Svédország 12,23
Olaszország 9,51
Dánia 9,13
Spanyolország 8,75
Hollandia 8,61
Portugália 7,84
Franciaország 7,63
Írország 7,61
Ausztria 7,01
Görögország 6,54
Belgium 6,15
Németország 6,08
Szlovénia 5,77
Csehország 5,69
Egyesült Királyság 5,18
Szlovákia 4,59
Lettország 4,5
Lengyelország 4,5
Bulgária 4,37
Luxemburg 4,29
Észtország 4,25
Litvánia 4,05
Horvátország 3,6
Románia 3,54
MAGYARORSZÁG 3,47

A világon mindenütt a korrupcióval terhelt országokban, (településeken) lassul a gazdasági növekedés, csökken a termelékenység, visszaesnek a beruházások, sérül a verseny és társadalmi krízis alakul ki.

Ezek a jelenségek 2002-2010-közt a társadalom minden tagja számára érezhető volt.

A magyar gazdaság 2010-2018-közti évek eredményei ezzel homlokegyenest ellenkező adatokat mutatnak,
A magyar gazdaság stabil és az uniós szinten is kiemelkedő növekedést láthatunk, és álljuk a versenyt a versenytársainkkal.

Öt százalékos gazdasági növekedés mutatnak a felmérések.
Jó az ország korrupciós ellenálló képessége.
Egyre kevesebb a munkanélküli, nő a lakosság fogyasztása és a bérek.
Ezek a mutatók mind azt mutatják hogy Magyarország gazdaságpolitikája jó irányba halad.

Nem véletlen hogy a magyar választók 2006 októberétől a nemzeti erőket nagy többséggel bízza meg az ország és a települések vezetésével.
Ennek láttán a nemzetközi gazdasági elemzők, az EU országainak a vezetői is elismerik a Nemzeti Kormány sikereit.
A magyar ellenzék legnagyobb bosszúságára.

Tudta?

Kiderült, hogy az összes környező ország már túl van a stadionépítési programján, csak mi magyarok kullogunk hátul.

Aztán kiderült, a stadionok építése a magyar költségvetés alig 2(!)%-át teszi ki.

Ráadásul a stadionokat csak egyszer kel kifizetni.

Az M6-os autópálya és még sok minden más és annak minden tartozéka a PPP konstrukcióban épült.

Összesen 3500 milliárd

Vagyis Magyarországnak járó EU-s pénzből.

Ami az átadás után a külföldi, építő tulajdonába került és évi több száz milliárdért bérletbe adta 2038-ig a magyar államnak.

A bérleti szerződés lejártakor a magyar állam piaci áron még egyszer kifizeti az építőnek.

A teljesen felesleges Völgyhíd! 356 milliárdba került! és az homok-domb-ba az alagút több mint 200-milliárdba.

Totál feleslegesen épített völgyhíd és a homok-domba fúrt alagút. Többe került, mint az összes stadion, amit az Orbán kormányok felépítettek / felújítottak!

Ez a lényeg, kedves elvtársak!

http://mindenszo.hu/tudta-a-stadionok-epitese-kevesebbe-kerult-mint-a-szocik-idejen-a-felesleges-volgyhid-megepitese-na-ki-pazarol/?fbclid=IwAR3pXBjhm6XTe4VcAtg17kcO0QFBw6s1ULI1vP-z-_Pb2sNS-slorvi8dYg

EGY PICI TÖRTÉNET, A TISZTÁNLÁTÁS ELŐSEGÍTÉSÉHEZ!
ÍGY MŰKÖDTÖK TI!!!

"Megdöbbentő hogy milyen mélységes a politikai tudatlanság.
Az 1990-es rendszerváltás azért jött létre, mert a pártállam további működése lehetetlen volt.
Az igazi problémát az okozta hogy a szocialista tábor ugyan ebben a cipőben járt.
~1985-re az ország fuldoklik egy érthetetlenül nagy adósság szorításában!
~1990-ig a pártállam kínnal keservvel nyugati hitelekkel húzta ki.
~1973-1989 között kifizetett a bábkormány tizenegy milliárd dollár kamatot a felvett dollár hitelek után.
~ 1989-ben: csődhelyzet, mert összegyűlt húsz(!) milliárd adósság!
A pártállam közgazdászai ezzel nem tudtak mit kezdeni.
Visszafizetve: 11 milliárd dollár!
Maradék adósság: 20 milliárd dollár! ~1989-2010 között felvettünk 50 milliárd dollárt.
~ 1989-2010 között kifizettünk 150 milliárd dollár kamatot.
~ 2010-ben tartozunk 132 milliárd dollárral, plusz kamataival.
~2010-ben hazánk 2321 milliárd forint, azaz 11, 6 milliárd dollárt
fizetett csak kamatokra.
Menjünk vissza egy kicsit a rendszerváltás idejére.
~1990 elején a magyar államadósság mintegy 22 milliárd dollár.
Tudni kell, hogy a nyugat a hiteleket a 1970-1990 közti években arra használta, hogy a szocializmust gyengítse és adósságcsapdába hajtsa a kommunista
rendszert.
Ezért joggal elvárható lett volna, hogy egy rendszerváltáskor ezek az adósságok, melyeknek eredeti célja a
rendszer összeomlasztása lett volna, eltörlésre kerüljenek, de legalábbis ütemezési könnyítést kapjunk.
De az elnyomó bankárok nem
tudták megállni az újabb pénzszerzés lehetőségét és Magyarországot
azóta is pénzügyi sarc terepévé tették.
Antall Józsefnek azt is megtiltották, hogy a nemzeti vagyon kifejezést használja.
A statisztikai évkönyvben, 1989-ben szerepelt utoljára a nemzeti vagyon
kifejezés. 1994-ben a nép visszaszavazta a
volt kádereket.
A Kádár rendszer biztonsága sokakat csábított, és Horn
Gyula elsöprő fölénnyel alakíthatott kormányt.
EURÓPA véleménye szerint az IMF és Sorosék a háttérből megzsarolták Hornt.
Vagy privatizál és fizeti a kamatokat, vagy repül és jön a választás és a Fidesz.
Horn is féltette hatalmát és engedett.
Surányi fizette a kamatokat, Bokros megszorított, és Suchmann Tamás privatizált.
Surányi, Bokros és Suchmann alatt beindult a nemzeti vagyon kiárusítása.
Így az a faramuci helyzet állt elő, hogy a 22 milliárd dollár adósságunk megháromszorozódott, pedig évente 5-10 milliárd dollár kamatot fizettünk, és ráadásul az a nemzeti vagyon, idegen kézbe került.
Természetes hogy erre már sokan nem emlékeznek.
Ezért a liberálisok által kitalált meséket szajkózzák."

A nagy Rockefeller-terv Magyarország ellen: nyugati bankárkaszt, a magyar pártállami kollaboránsok segítségével rabolta ki az országot?

Napvilágot láttak azok a dokumentumok és információk, melyek alátámaszthatják hogy  1980-tól  legnagyobb pénzügyi és banki csalássorozatát.

A szálak egészen Amerikáig vezetnek, az egyik legnagyobb bankárdinasztiához….
NEM véletlen az, hogy Magyarországot az 1980-tól egészen 2010-ig  teljesen akadály mentesen  kisemmizték és ellehetetlenítették.
2010-re a nemzetközi pénzvilág úgy ítélte meg hogy Magyarország gazdaságilag menthetetlen.
Ekkor jött Orbán és csapata és megmentették Magyarországot.

1980-tól több száz milliárd dollárnyi magyar vagyon vándorolt részben külföldi, és a magyar pártálmai kollaboránsok kezére.  
Amihez teljes mértékben a  pártállami utódok statisztáltak, statisztálnak.

A lakosság többsége nem tudja, hogy az EU-ban is nettó befizetők vagyunk.
Látszólag rengeteg támogatás érkezett, érkezik hozzánkba.
Ugyanakkor sokkal nagyobb arányban vonták ki az európai és nemzetközi multik a profitot hazánkból. Magyarország egyáltalán nem járt jól azzal, hogy megnyitottuk piacainkat a világnak.

A rendszerváltás előtt 1980-tól  megindult a mesterterv ellenünk, a szálak pedig egészen a Rockefeller bankárdinasztiáig nyúlnak.

John D. Rockefeller, amikor 58 éves korában visszavonult az aktív üzleti élettől.
Ekkor Ő Magyarország  leggazdagabb embere volt.
Amikor 96-évesen Amerikában meghalt, a világ leggazdagabb embere lett.

Ez sokat elárul arról a dinasztiáról, ami Amerika és a világ nemzeteinek feje felett alakult ki, mintegy párhuzamos, mindent leuraló társadalomként.

A Rockefeller család az elmúlt évtizedek során jelentős befolyásra tett szert.  
Néhány éve meghalt a leghíresebb “utód”, David Rockefeller, a család és a dinasztia azért nem maradt utód nélkül.

A David Rockefeller félék irányították mindig is a banki folyamatokat a világon, és a pénz áramlását, mióta hatalmat gyakoroltak felette.

Ahonnan csak tudtak, nemzeti tőkét vontak ki, így Magyarországgal is megtették ezt az aljas műveletet.

A Wall Streetről adták ki a parancsot azután, miután látták, hogy a szovjet egykori monolit rendszer végleg meg fog bomlani, és Magyarország elindul a rendszerváltás útján.

A Rockefellerek hatalmas pénzcsomagokat küldtek az Európába  küldött banki helytartón keresztül (Soros) Európába, különösen azokat a nemzeteket ,,segítették", melyek épp ezen szovjet karhatalom és azok elnyomása alól szabadult, megízlelve a szabadság és a demokrácia világát.

Ezek az országok pártállami vezetői különösen  a magyar pénzügyi vezetők nem rendelkeztek megfelelő pénzügyi ismeretekkel és kultúrával, kellően korruptak voltak, és ezt használták fel ellenünk.

Titkos csatornákon zajlott az a bizonyos tőkeinjekció, miközben a bankokat felduzzasztották, és észrevétlenül a fejünkre nőttek.

A bankok évtizedek alatt  egészen 2010-ig zavartalanul  rengeteg pénzt raboltak el a magyaroktól.

A hiteleik tisztességtelenek – minimum kérdőjelesek erkölcsileg – voltak sok esetben, sőt, a devizában elszámolású forint hitelek esetében törvénysértőek is.

Ez azonban a Szoc-Lib kormányokat nem érdekelte.
Magyarországon a Szoc-Lib-ek nyíltan “összejátszott” a bankokkal, mivel azok jó ajánlattal kecsegtettek.
A pártállami politikai erőket és kormányokat kilóra megvették.