Amit tudní kell a Magyar gazdaságról!

A fennálló hiteleket még a korábbi, szocialista kormányok vették fel, 2002-től 2010-ig. Különösen kártékony kormányok voltak a 2002 és 2010 között amikor az állam adósságát hatszorosára emelték, míg a lakosságot hagyták hogy a bankok 30 milliárd dollár hitellel nyomorították. A Szoc-Lib kormányok egyetlen évben sem voltak képesek a költségvetési hiánycél tartására. A hitelekre pedig a rossz (hozzá nem értő) kormányzás, megfelelő devizatartalék és a bankrendszer stabilitásának hiánya miatt volt szükség. Mivel az ország költségvetési helyzete és hiteltörlesztési képessége is megingott a szocialista kormányok alatt, a Nemzetközi Valutaalaptól mintegy 8,8 milliárd eurónyi, az Európai Uniótól pedig további 5,5 milliárd eurónyi hitelt vett fel 2008-ban, ennek visszafizetéséről 2010 utánra tettek vállalást. Magyarország 607 millió eurót (180 milliárd forint) lejárat előtt fizetett vissza a 2008-ban felvett IMF-hitelből. A törlesztés február 12-ig lett volna esedékes. A hitelből 2014. október 28-ig további 5,5 milliárd euró törlesztés van hátra.
A kormány döntésének eredményeként az ország mintegy három héttel az esedékessége előtt fizette vissza a Nemzetközi Valutaalapnak a tartozása egy részét, amelyre csak stabil költségvetési helyzettel rendelkező ország képes.
A kormány az előtörlesztéssel nemcsak a magyar választóknak, hanem a hazai és a nemzetközi piac szereplői számára is megüzente: Magyarország stabil költségvetéssel rendelkezik. Ezért megalapozatlan minden olyan kritika, amely a büdzsét éri, különösen azoktól a pártoktól és szervezetektől, amelyek 2002 és 2010 között egyszer sem voltak képesek arra, amelyre a jelenlegi kabinet.
A döntés megerősíti, hogy az országot komolyan kell venni, és devizáját sem érdemes támadni, mert képes azt megvédeni. Emellett az előtörlesztés gyakorlati haszna, hogy ezzel csökkent az összeg kamatterhe.
2004 óta Magyarország a maastrichti konvergencia kritériumokat sértette, azóta folyamatosan túlzott-deficiteljárás zajlik hazánk ellen, alapvetően a 2004 és 2010 közötti költségvetési hiányok miatt, amit a Medgyesi, Gyurcsány, Bajnai kormányok idézték elő a nagyfokú alkalmatlanságuk miatt.
Az Orbán-kabinet ezzel szemben képes volt az EU- által megfogalmazott hiánycél tartására, és 2010 óta három százalék alatt tartja a mutatót.
Az országnak az IMF felé fennálló tartozását 99 százalékban a jövő év március 30-ig ki kell egyenlítenie, a fennmaradó szűk összeget pedig 2014 júniusának és szeptemberének végéig kell rendeznie. Az Európai Unió felé fennálló hitelét 2011-ben kezdte törleszteni az ország, annak további részletei 2014-ben és 2016-ban lesznek esedékesek. Az önkormányzatok, kórházak, egyéb közszolgáltató intézmények hitelalomanyát konszolidálták. A deviza adósokat a lehetőségekhez képest támogatták. Nyugdíjakat infláció felett emelték. Közművek árát 10%-al csökkentették. Több munkahelyet stabilizáltak. foglalkoztatottak létszáma emelkedik stb. MSZP és fegyvertársai egyre idegesebbek a Nemzeti kormány teljesítményétől. Sajnos nem csak kormányzati szinten de önkormányzati szinten is megmutatkozik a ,,baloldali" erők alkalmatlansága. Erre élő példa Mezőkovácsháza. Ahol a ,,baloldal" mindég nagy bajt okozott a városnak. 2010-ben a ,,baloldali" szavazók azt hitték hogy a fiatal ,,baloldal" az már nem olyan mint a Kádári őskövületek.

De most már bebizonyosodott: Nem lehet semmit súlypontozni amikor valaki beáll a volt Pártállam utód szervezeteinek szolgálatában. A mocsok, a gátlástalanság, a harácsolás és a haza árulása soha ki nem vesző tulajdonsága a magyar baloldalnak. És ez most sincs másképp és nem lesz másként a jövőben sem. A fenti tulajdonságok nemzedékről nemezedére szállnak. Nem lesz olyan, hogyha majd kihal az utolsó Kádár-nemzedék is, akkor majd jönnek az új, tisztességes és fiatal baloldaliak. Mert ez nem lehet. Ez nem történhet meg, Ezt napjainkban tapasztalhatjuk!

A kéményseprés díjának csökkentéséről is döntött a kormány, a módosítás az egy egységnyi munkaráfordításra figyelembe vehető legmagasabb, 4000 forintos összeget ötven százalékkal, Az egységnyi munkaráfordítás figyelembe vehető legmagasabb összege július elsejétől legfeljebb 2000 forint lehet. A fővárosban egy szilárd tüzelésű kémény esetén a jelenlegi féléves díj – amely a különböző szorzókkal és áfával együtt 2127 forint – 44 százalékkal, 1194 forintra csökkenhet Ármérséklés várható a gáz- és tartalékkéményeknél is: előbbi éves kéményseprési díja 2263 forint helyett a tervek szerint 1270 forint lesz, utóbbié pedig 1358-ról 762 forintra csökken. Ez a január 31-ei árakhoz képest értendő. A szennyvízszippantásért is tíz százalékkal kevesebbet kell majd fizetni. A kormány fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzési jogkörét terjesszék ki a rezsicsökkentéssel kapcsolatos minden területre. A terveik között szerepel, hogy a következő fűtési szezonban ismét csökkenjenek a háztartási energia-, vagyis a villany-, a gáz- és a távhőárak. A nyáron áttekintik a temetkezési díjak mérséklésének kérdését is. Július 1-jétől csökkenő díjakra számíthatnak a fogyasztók a vízi-közmű-szolgáltatásban és hulladékszállításban. A víz- és csatornadíjak az idén januári összeghez képest csökkennek 10 százalékkal. A szemétszállításért 2014 végéig a tavaly áprilisi ár legfeljebb 4,2 százalékkal megemelt összegének 90 százalékát kérhetik el a szolgáltatók. A háztartások kiadásai a gáz, villamos energia és távfűtés januári költségcsökkentését követően idén júliustól további öt közszolgáltatásban mérséklődnek. Magyarország ellen nem túlzott-deficit-eljárás, hanem „rezsicsökkentés-eljárás” zajlik, hiszen a költségvetési hiány az uniós igény alatt található, ám a külföldi nagyvállalatoknak csökkent a profitja.
A rezsicsökkentést a parlament április 29-én törvényben rögzítette, a kezdeményezést mindeddig 1,5 millióan támogatták aláírásukkal. Természetesen hogy a globális pénztőke érdekét képviselők ezekkel nem értenek egyet. Ők a magyar nép

Huszonhárom évvel ezelőtt azt ígérték, (a háttér pénzügyi hatalom, Soros Györggyel az élen) hogy egy szabad, boldog országot teremtenek a diktatúra alól felszabaduló népnek. Ezzel szemben 2010-re lett egy romokban heverő ország, elszegényedett, a munkájáért, a mindennapi megélhetéséért reszkető, az idegen tőke számára rabszolgaként kiszolgáltatott, leadósított néppel. A népet így vagy úgy, de mindig becsapták, viszont az eltelt huszonhárom év alatt csak 2010-után sérült az idegen tőke érdeke!
Abban minden politikai párt egyetért, hogy az idegen tőkét vonzani kell, kedvezővé kell tenni a feltételeket az idegen befektetők számára. (Mintha mi magunk tehetségtelen, nyomorék nép lennénk, képtelenek arra, hogy önmagunktól boldoguljunk.) És érdekes módon ezt az ígéretüket maradék nélkül mindig be is tartották, nemzeti és nemzetárulók egyaránt. Úgy tűnik, az idegen tőkének 2010-ig erősebb volt az érdekképviselete a Magyar Köztársaságban, mint az ,,uralkodó" népnek! Felvetődik a kérdés, hogy kit képviselnek valójában a ,,baloldali" pártok? Kinek az érdekét jelenítették meg a törvényhozásban? Ennek bemutatására álljon itt egy jól dokumentált, a „gazdasági válság” kapcsán történt esemény. Mint tudjuk, az országot a totális csőd állapotába juttató SZOC-LIB kormány jelentős hitelfelvételben állapodott meg az IMF-fel. A felvett hitelekből 50% -á-val elsőként a bankrendszert kívánták mentőcsomagban részesíteni.
Ezeket a bankokat abból a hitelből kellett megsegíteni, amit a magyar állam felvesz. DE A NÉP FIZET VISSZA Magyarországon működő bankok döntő többségben külföldi tulajdonban vannak, és tőkeerős anyabankjaik vannak Milánóban, Münchenben vagy éppen máshol. Bankoknak mégis csak szükségük van arra a pénzre, és ezt nem a tőkeerős anyabankoknak, hanem az eladósodott és millió számra nyomorgó magyar népnek kell 2010-után megfizetnie. Íme egy példa arról, hogy valójában kit is képviselnek a mi ,,baloldali" pártjaink. És ezt igazolja az adó- és gazdasági támogatási rendszerünk is. Az úgynevezett multik taroltak mindent az országban, a helyi vállalkozásuknak esélyük sem volt velük szemben. A jelenlegi képviseleti rendszerben a választónak semmilyen kapcsolata nincs a képviselőjével, a JELÖLÉST külföldről vezénylik, képviselőt a pártok irányítják. A ,,baloldali" pártok viszont nem a nép, hanem az idegen tőke érdekeit szolgálják. Ennek eredménye lett az, hogy a gazdaságunkat idegen tőke működteti, a közműszolgáltatást idegen vállalatok végzik, a rezsi csökkentés ellen leghatározottabban a ,,baloldal" lépett fel. Egyedül a termőföld és a vízkincsünk van még részben hazai tulajdonban, de jogszabályokkal már ezek eladását is 2010-utánra előkészítették. Arra a kérdésre, hogy „működhet-e az ország ,,baloldali" pártok nélkül” ezek után úgy lehet válaszolni, hogy csak ,,baloldali" pártok nélkül működhet jól az ország!

Tegyünk egy kis gazdasági visszatekintést: Mellár Tamás, közgazdász, a Központi Statisztikai Hivatal volt elnöke és a Századvég Gazdaságkutató Zrt. volt kutatási igazgatója szerint 2011-ben várható volt a mostani lépés. Szembe kell nézni azzal a ténnyel, hogy a magyar kormány szembeszegült a globális pénzhatalommal.
A 2010-es választások után a ,,baloldali" és liberális közgazdászok szerint jelentős megszorításokra van szükség: 1400 milliárd forintot kell megtakarítani. Ami a bérek és nyugdíjak drasztikus (min. 25%-os ) csökkentésére lenne szükség! Annak ellenére hogy a Bajnai kormány a következő megszorításokat megtette: https://mkovacshaza.hungarianforum.net/t46-az-imf-kerte-a-nyugdijak-csokkenteset#428
A Nemzeti kormány Magyarországot példátlan sikerrel állította helyre az állam pénzügyi egyensúlyát az elmúlt 36 hónapban.
A Horn-kormány egykori pénzügyminisztere (Békessi László)2011-ben nyilatkozta szerint „semmi meglepő nincs abban, hogy a folyamatok ennyire eszkalálódtak.” Békessi László szerint jól látszik, hogy milyen kockázatot jelent a globális pénzhatalmat nem kiszolgálni. Az államadósság-csökkentés pedig a globális pénzhatalomnak nem kedvére való! Békessi László szerint: Ahhoz, hogy ne következzen be egy összeomlás, nélkülözhetetlen megállapodni az IMF-fel, egy komoly megszorításokba. (bér és nyugdíj csökkentésbe) A gazdasági szakember szerint „Magyarország 1994-1998, 2002-2010-ben ott billegett a bóvli határán”.
Mi jöhet? Szerinte az összeomlás, Ezért nélkülözhetetlen megállapodni az IMF-fel, egy komoly megszorításokba. (bér és nyugdíj csökkentésben. Bajnai és Mesterházy ettől a Békessi gondolatmenettől a mai napig nem tud szabadulni, ezért a szoc-lib erők csak ebben gondolkodnak.

Fel lehet tenni a kérdést: Hogy miért nem a csehekkel, a lengyelekkel, szlovákokkal, szlovénekkel, finnekkel?
Azért, mert a Magyar kormány lépéseket tett a gazdasági függetlenedésre. A globális pénzhatalom nem akar egy újabb Izlandot.
A gazdasági minisztérium mai közleménye azt állítja, hogy „az elmúlt három éves időszakban a magyar gazdaság legtöbb területén minden külső nehézség ellenére kifejezetten kedvező irányú változás következett be”. Orbán-kormány megteremtette „a növekedés belső forrását”. De a globális pénzhatalom nyomására sem kezd tárgyalásba az IMF-el - meg tudta fordítani önerőből a negatív hangulatot.
A kormány most már látja, hogy semmilyen radikális gazdasági fordulatot nem kell bevezetni. Vagyis a befektetők is úgy látják, hogy a jövőben bármi is hátrányosan változna Magyarországon. Már látni, mik lesznek a következő esztendőkben a magyar gazdasági növekedés lesznek a magyar gazdasági növekedés motorjai.
„Magyarország az idén kifizette a Gyurcsány Bajnai duó által 2014-ig bevállalt adósság szolgáltatást. Az állam adósságot, ha lassan is de 2010-óta folyamatosan csökkenti.

"Öt körmönfont gazember csapdát állított fel Orbán Viktornak és kormányának.
Mély szegénységbe döntötte a magyar népet.
Gyurcsány, Bajnai Veres, Oszkó és Simor, pár nappal az ország gazdasági
összeomlása előtt, az IMF pártoskodó EU és USA bennfenteseivel
egyetértésben, 2008-ban kedvezőtlen rossz feltételű IMF. EU és
Világbanki hitelt vettek fel. Nem válogathattak a kínált hitelösszeg
kedvezőbb kimeneteléről, mert matt helyzetbe kerültek.
Gyors beavatkozásra volt szükség, hogy Magyarország gazdasága
kártyavárként össze ne omoljon.
2006-tól nem vették észre és nem kezelték az Amerikából kiinduló, később
világméretűvé váló (2008) gazdasági válságot. Szakemberek
figyelmeztetése ellenére is hirdették, hogy Magyarországot a válság nem
fenyegeti. Ezzel megtévesztették a vállalkozókat és a lakosságot is,
akik ez időben devizahitelekért álltak sorba. (ez későbbi fejezet lesz)
Rossz gazdaságpolitikájukból eredően a csődhelyzetbe juttatták az
országot. Elvették a külföldi befektető kedvét. Az országot morális,
gazdasági válságba sodorták.
Tudták a közvélemény kutatók adataiból, hogy csúnyán elvesztik a
választásokat. Látszott ez abból is, hogy kormányzásukat 2006-tól
diktatórikus karhatalmi formában tartották fent.
Az IMF-től 15,7 milliárd dollárt, az Európai Uniótól 8,1 milliárd
dollárt a Világbanktól pedig 1,3 milliárd dollárt hívtak le A
hitelkeretet 2010 márciusáig használhatta fel Gyurcsányék MSZP-s
kormánya.. A készenlétért 0,25%-os kamatot számolnak fel évente, a
felvett összeg után a kamat 5-6%.
"A Gyurcsány kormány az IMF kérésére 600 milliárd forintos
"bankmentő-csomagot" is létrehozotak az OTP, a Magyar Külkereskedelmi
Bank, és a CIB Bank vehette igénybe, melyért cserébe állami részesedést
ígértek a bankokból"
A bankokat, mint tudjuk megsegítettük, a részesedésről nem tudok.
2008-ban euróban és dollárban felvett összeg visszafizetésének,
ütemezését Orbán kormány 4 évére tetették.
Ez a spekulatív megoldás jónak tűnt és előre tapsoltak, hogy a Fidesz-
KDNP kormány ebbe belebukik. Ha ez után ők újra hatalomra kerülnek, több
évtizedre megoldották volna a hatalomszerzést és tovább folytathatták
volna az ország kiárusítását.
Tehát, hogy a tényeknél maradjunk: - az IMF-től 2008-ban felvett hitel
visszafizetését,
2012 őszétől negyedévenként 900 milliós eurós törlesztésben, Orbán
Viktor és kormányának kell visszafizetni.
Megjegyzem, hogy az IMF kihasználta a hozzá nem értő politikusok hibáját
és az ország gazdasági bedőlését hogy tisztességtelenül önmaga javára
fordította a hitelütemezést, és a kamat mértékét is. Mondanom sem kell,
hogy elvtársaink mindent aláírtak, csak, hogy a gondok enyhüljenek.
Így kerülhetett sor, hogy az Orbán kormánynak:
2013-ban 3300 milliárd eurót kell fizetnie az IMF-nek és a többi
hitelezőnek.. Június végéig 1500, majd decemberig még 1800 milliárd euró
a törlesztésünk
Összesen ötmilliárd euró devizafinanszírozási követelést kell
teljesítenünk idén.
2014-ben is e körüli az összeg, amit a gazdaságunkból kell kivennünk.
Zárszóként:
Lehet Mesterházy Attilának MSZP-s, Bajnai Gordonnak Együtt 2014-es és
Gyurcsánynak a DK-s rendezvényeken kiabálni, szavazóit hülyíteni, hogy
az Orbán kormány alatt szegényedett el az ország.
Csupán arról van szó, hogy az ő általuk elherdált pénzt, A Fidesz-KDNP
kormánynak kell visszafizetni!
Nem kell elhallgatni a tényeket. Ki kell beszélnünk magunkból, mi
eredményezi, hogy nem érezzük a minőségi változást. Talán jobban
megértjük, hogy ha lejár 2014-ben a törlesztés, látni és érezni fogjuk a
színvonalunkon is a gazdasági erősödést.
Képzeljük csak el, ha 5 milliárd eurót országon belül a mi javunkra
költhetünk el?
Ezt a korrupt, felelőtlen, országunkkal hazardírozó bandát pedig a
hatalomba ne engedjük többé! Helyette teremtsük meg a módját a
felelősségre vonásukra! "

2002-2010-es ball-lib gazdasági, politikai, morális csődközeli állapotból a Nemzeti kormány 2014-re stabilizálta az ország helyzetét.
Ezért a Moody's Investors Service, Stabilra javította eddigi negatívról a magyar államadós-osztályzat kilátását 2014 november 7-én
Egyebek mellett a magyar gazdaság javuló középtávú kilátásaival indokolta a nemzetközi hitelminősítő a lépést.
A világ legnagyobb nemzetközi hitelminősítő csoportja november 7 péntek éjjel, az európai és az amerikai piaci zárások után Londonban bejelentette azt is, hogy a kilátásjavítással egy időben megerősítette a magyar államkötvény-kötelezettségek (befektetésre alkalmas) "Ba1" szintű – a befektetési ajánlású osztályzati sávtól egy fokozattal való – besorolását.
A Moody's az osztályzati kilátás stabilizálásának indokai között kiemelte a magyar kormány elkötelezett törekvését arra, hogy az államháztartási hiány 2010-óta nem lépte túl a hazai össztermék (GDP) 3 százalékát.
A Moody's lépése nyomán a magyar szuverén adósbesorolás mindhárom nagy nemzetközi hitelminősítő nyilvántartásában immár stabil kilátással szerepel.
Tehát megállapítható hogy 2010-óta sikereket ért el a kormány.
A Moody's azért javította a magyar adósosztályzat kilátásait, mert a kormány sikereket ért el az adósság féken tartásában, az infláció leszorításában és a gazdasági növekedés beindításában.
Az NGM 2014 november 8-án szombat reggeli közleményében kifejti, hogy a hitelminősítő három tényezővel magyarázta a kedvező lépést.
1; Javultak a középtávú gazdasági kilátások Magyarországon azzal, hogy a gazdasági fellendülés stabil alapokon nyugszik.
2;A hitelminősítő kiemelte, hogy az eladósodottság évek óta mérséklődik, ami hozzájárul ahhoz, hogy a kormányzati intézkedések kedvező hatása érzékelhetővé váljon.
3;A pozitív irányt az is jelzi, hogy egyre jobbak a beruházási és a fogyasztási adatok.
Ehhez hasonló gazdasági eredmények 1998-2002-közt voltak.
A magyar ellenzéki pártok úgy idehaza, a választók előtt mind nemzetközi viszonylatban hiteltelenné váltak. Ugyanis a Magyar ellenzék a világ gazdasági szereplőit ennek az ellenkezőjéről tájékoztatta.

Mi történt Magyarországon 2010 óta?
- rezsicsökkentés: 25 százalékkal csökkent az áram, a gáz és a távhő ára, - valamint a csatorna, a víz és a PB gáz, a szippantás és a kéményseprés díja,
- negyven éve nem volt olyan alacsony az infláció, mint idén,
- ebben az évben már 4,6 százalékkal emelkedett az átlagbér,
- 1300 gyógyszer ára csökkent 2011 óta,
- a családi adókedvezmény 230 milliárd forinttal támogatja a gyermeket nevelőket,
- a házasulókat havi 5-5 ezer Ft.-tal segíti a kormány a közös életre való felkészülésben,
- 2011-től újra a gyermek hároméves koráig jár a gyes,
- adókedvezmény segíti a munkába visszatérő kismamákat,
- 2010 óta több mint 5 százalékkal csökkent a munkanélküliek száma,
- 2013-ban 56 ezer emberrel több jutott munkához, mint az előző évben,
- a kis- és középvállalkozások társasági adója 19-ről 10 százalékra csökkent,
- a nők 40 év munkaviszony után teljes összegű nyugdíjban részesülhetnek,
- Erzsébet-program: 260 ezer embernek biztosít üdülési lehetőséget,
- az idén 700 ezer tanuló jutott ingyen tankönyvhöz,
- jövőre már törvény védi a magyar földet a spekulánsoktól,
- 160 ezer pedagógusnak növekedett átlagosan 34 százalékkal a jövedelme,
- 95 ezer egészségügyi dolgozó kap 10-41 ezer forintos béremelést,
- a Széchenyi Kártya Program több mint egymillió ember pihenését segítette,
- Magyarország a válság ellenére emelni tudta a nyugdíjak reálértékét,
- hazánkban a kormányváltás óta 24 500 forinttal nőtt a minimálbér,
- 2014-től feleannyi politikus lesz Magyarországon, mint 2010 előtt,
- ingyenessé válik a készpénzfelvétel,
- a Munkahelyvédelmi Akció 300 milliárd forinttal segíti közel egymillió ember munkahelyének megőrzését,
- Magyarországnak már nincs IMF tartozása,
- a kormány 2000 település 685 milliárd forintos adósságát vállalta át, ezzel, több mint 9 millió ember életét helyezte biztonságba.
-4 millió fölött van a munkából megélő emberek száma.
- a Minden Gyerek Lakjon Jól! Alapítvány 28 ezer szegény családot támogat,
-A devecseri és kolontári vörösiszap-katasztrófa kárvallottai új házakat és berendezést kaptak
-Minden idők legnagyobb dunai árvízét védte ki a lakosság a kiváló szervezésnek köszönhetően.
-Újjáépült a Zeneakadémia,
a Vigadó,
a Kossuth tér,
Wellisch-palota (Igazságügyi Minisztérium épülete) impregnált kövekkel tatarozták a Parlamentet.
Megújult az Olimpiai park,
a Ferenciek tere,
a Keleti pályaudvar,
az Erkel Színház,
a Mátyás templom,
a Várkert Bazár,
-a Palota Negyed a Vlll-kerben ÉS szinte az egész Vlll. kerület!
-Zenélő szökőkutat építettek a Margit-szigeten.
-Elkészült a 4-es Metró, a Keletitől a Kelenföldi pályaudvarig (100 milliárd forinttal olcsóbban állapodott meg Tarlós a kivitelezőkkel,mint Demszky.)
-Új egyetem született és épült, a Ludovika ÉS most épül a Campus kollégiuma.
-Visszaszereztük a Seuso-kincsek egy részét.
- az Erkel Színház filléres áron adja a jegyeket, lehetőséget adva ezzel is a komolyzenei művelődésre.
. Ez egy pesti nagycsalád rezsicsökkentése. Az én 103 000 nyugdíjamnál ez nagyszerű! És az Önkormányzat is évi kb. 100 000 Ft-nyi segítséget nyújt. Mi nem hőbörögtünk, amikor gyurcsótány és bajnai elvette a 13. havi nyugdíjunkat és a 13. havi közalkalmazotti bérünket!
Ti akkor most  miért hőbörögtök???"" Hisz ekkora fejlődés mint 2010-2014-közt 2002-2010-közt nem volt

A nemzetgazdasági miniszter, aki az IMF és a Világbank 2015 április 18-adikai tavaszi közgyűlésén vett részt, azt mondta: az IMF misszióvezetőjével tekintette át a valutaalap legutóbbi magyar országjelentését, véleménykülönbségünk pedig nem volt.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Bizottság magyar országjelentéséről, Magyarországnak az exportpiacok bővítése céljából a Világbank-csoport fejlesztési programjaiba való bekapcsolódásáról folytatott megbeszéléseket pénteken Washingtonban Varga Mihály. A nemzetgazdasági miniszter, aki az IMF és a Világbank tavaszi közgyűlésén vett részt, az MTI-nek kijelentette: a tanácskozás alkalmat adott arra, hogy hozzájáruljon Magyarország számára fontos ügyek előmozdításához.
A tárcavezető Costas Christouval, az IMF misszióvezetőjével tekintette át a valutaalap legutóbbi magyar országjelentését. “Azt kell mondanom, hogy régen született ilyen kedvező jelentés az IMF részéről az országról, ezért véleménykülönbségünk sem volt” – fogalmazott Varga Mihály.

Elmondta, hogy Pierre Moscovici európai adóügyi biztossal folytatott egyeztetésén kifejezésre juttatta: a magyar kormány “messze nem érzi úgy”, hogy az Európai Bizottság most készülő magyar országjelentése visszatükrözi azt a pozitív gazdasági előrelépést, amelyet az ország az elmúlt két évben mutatott fel. “Miközben korábban az EB őszi vagy téli országjelentése kedvezőbb volt, most úgy érezzük, hogy a kedvező tények, adatok nem köszönnek vissza” – mondta.

Karin Finkelstonnal, a Nemzetközi Pénzügyi Társaság (International Financial Corporation, IFC) alelnökével és Franciscus Godtsszal, a Világbank Magyarországot is képviselő országcsoportjának vezető igazgatójával tárgyalva Varga Mihály kifejezte Magyarország törekvését, hogy a most megnyíló finanszírozási keretekből minél nagyobb arányban részesüljön.

“Nekünk az a fontos, hogy Magyarország ne passzív figyelője legyen csak a különböző fejlesztési programoknak, hanem azok haszonélvezője is tudjon lenni” – jelentette ki. Hangsúlyozta: a magyar kormány elkötelezett aziránt, hogy az exportpiacok bővítése érdekében ezekben a beruházásokban részt vegyen, ennek jegyében fog csatlakozni az Ázsiai Infrastrukturális Beruházási Bankhoz (AIIB) is. Ugyanígy, üzleti megközelítésben kíván részt venni a Világbank-csoportnál működtetett különböző alapokban, amelyek elsősorban a mezőgazdaság, az egészségügy és a vízipar területén jelenthetnek kapcsolódási lehetőséget a magyar exportáló vállalatoknak.

Szavai szerint a Világbank-csoporton keresztül segíti Magyarország globális szintű érvényesülését az Eximbank által most aláírt, 50 millió dolláros befektetői csatlakozás az IFC egymilliárd dolláros összértékűre tervezett pénzügyi növekedési alapjához. A magas hozamú fejlődő és feltörekvő piacokon történő befektetéseket célzó alapokhoz Magyarország az IFC-vel, valamint japán és kínai befektetőkkel együtt társul, összesen 345 millió dollár értékben. Az erről szóló dokumentumokat Varga Mihály szombaton írja alá Jin-Yong Cai-jal, az IFC vezérigazgatójával.

“Az IFC által kezelt pénzügyi alap a kedvező pénzügyi megtérülés mellett a feltörekvő piacok jobb megismerését és a hazai cégek exportlehetőségeinek bővítését jelenti majd” – mondta.

Varga Mihály 2015 április 18-án szombaton részt vett a Nemzetközi Monetáris és Pénzügyi Bizottság (IMFC) ülésén, a Moody’s elemzőivel találkozik, és Paul Thomsennel, az IMF európai részlegének vezetőjével tárgyal.

A magyar ,,unortodoksz antiliberális"  gazdaság helyzetéről és kilátásairól rendeztek konferenciát az Európai Parlamentben, ahol politikusok és gazdasági szakemberek vitatták meg a magyar gazdaság  sikeres állapotát és lehetőségeit.
Az EU konferencia egyetértett a Magyar kormány megállapításával jelentésével:
"A magyar gazdaságpolitika kiszámítható, mert azok a cölöpök, amelyekre a magyar gazdaság építményét a Magyar kormány  felhúzta, nem fognak változni a következő időkben sem".
Komoly gazdasági elemzők, szervezetek: Minden szinten javították a következő két évre szóló magyar makrogazdasági előrejelzéseit, beleértve a növekedést is. A múlt héten elfogadott országspecifikus ajánlásaiban pedig a testület már úgy ítélte meg, hogy a kormánynak a következő két évben az adósságszabály betartásával sem lesz gondja. Ha megnézzük a számokat, akkor egyértelmű, hogy sikertörténetről beszélhetünk, mindegy, hogy a költségvetést, az államadósság számait, a gazdasági növekedést, a munkanélküliség csökkentését választjuk-e, bármelyik számot választjuk, mindenhol jóval jobban teljesítünk, mint az európai átlag" Még az IMF is pozitív véleményének adott hangot Magyarország kapcsán.
Sajnálatos, hogy a magyar ,,szocialisták (zsákmányszerzők)  Magyar ,,baloldal" (kollaboránsok) és azok fegyverhordozóik, az ország csődjéről, gazdasági összeomlásáról beszélnek. A ,,baloldal" mindenütt próbált zavart kelteni,  külföldi szakembereket hamis hírekkel próbálják elárasztani. Jó gazdasági eredmények ellenére is rossz képet akarnak festeni Magyarországról. A szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek aránya 2013-as referenciaévben (a KSH adatai alapján) már elkezdett csökkenni hazánkban is, ami kb. 241 ezer fő helyzetének javulását jelenti.  Olyat mint a ,,gyermek éhezést" sikerült véglegesen felszámolni!

A miniszterelnökünk, OV. rendszeresen találkozik Wolfgang Schauble német szövetségi pénzügyminiszterrel és német közgazdászokkal. Orbán Viktor miniszterelnök megismertette a magyar gazdaságpolitika lényegét német pénzügyminiszter csapatával, aki ezek után így nyilatkozott: Némethország támogatja a magyar reformokat., sőt követendőnek és példaértékűnek tekinti.
Magyarország figyelemreméltó reformokat indított útjára, és Németország támogatni fogja ezek végrehajtását - mondta Wolfgang Schauble német szövetségi pénzügyminiszter Orbán Viktor miniszterelnökkel tartott közös sajtótájékoztatóján. A Német pénzügyminiszter el volt képedve -hogy fordulhatott az elő Magyarországon hogy teljesen dilettáns vezetők irányították Magyarországot 2002-2010-közt amikor olyan csiszolt elmék is léteznek az országban mint Orbán Viktor és csapata-

Magyarország egyetért azzal a német állásponttal, amely szerint az államadósságot annak kellene visszafizetnie, aki felhalmozta, ez „erkölcsileg helyes és gazdaságilag kivitelezhető” álláspont. Azt kérte, hogy Németország továbbra is támogatássa és jóindulattal figyelje Magyarország szerkezeti reformjainak alakulását,
A Németek ne hagyják magukat megtéveszteni a hazaáruló Szoc-Libek-től
Magyarországnak konkrét reálgazdasági növekedési tervekre, így iparfejlesztési, mezőgazdasági, és szolgáltatásfejlesztési programok vannak kidolgozva, mer ezek szükségesek ahhoz, hogy a kedvezőtlen európai gazdasági folyamatok miatt ne essen recesszióba a Magyar gazdaság. Orbán Viktor kitért arra is, hogy Európa döntő hét előtt áll, a Görög, válság miatt, azt várják az európai vezetőktől, hogy olyan döntéseket hozzanak, amelyek hosszú évekre eldöntik Európa sorsát.
Németország és Magyarország között európai kérdésekben mindig is partnerség volt, Németország 2010-től támogatta Magyarország gazdasági politikáját.
Magyarország sajátos utat járt be, az elmúlt 20-évben, ugyanis a 25-évből 12-őt a pártállami diktatórikus utódpárt kormányzott. Kormányváltáskor 2010-ben súlyos helyzetben volt Magyarország, nagy volt az államadósság, és a költségvetési hiány mértéke, amelynek a leküzdését nem lehetett a szokványos eszközökkel megváltoztani. Ezért kellett bevezetni egyebek mellett a válságadókat, a bankadót, valamint átalakítani a nyugdíjrendszert. (amivel az EU-ís egyetértett A 2010 és a 2015 közötti időszak arról szól, hogy Magyarország megerősödjön és a saját lábára álljon, így 2015-re Európa egyik legversenyképesebb gazdasága legyen.
A miniszterelnök arról is szólt, a kormány intézkedései révén az első három év alatt a bankadóból és a válságadókból több mint 1000 milliárd forinthoz jut a költségvetés, ezt nem lehetett volna beszedni sem a nyugdíjasoktól, sem a munkavállalóktól, mert belerokkantak volna.
Wolfgang Schauble elmondta, hogy tárgyaltak az állam-és kormányfők pénteki találkozóján megvitatandó fontos kérdésekről, és ismertette a német kormány ezzel kapcsolatos elképzeléseit, támogatást kérve a magyar miniszterelnöktől, akiben a német pénzügyminiszter egy igazi államférfit ismert meg.
A német kormány szerint rövid időn belül olyan döntésre van szükség, amely lehetővé teszi, hogy egy közös fiskális unió mellett a valutaunión belül határokat is meghatározzanak a tagállamok pénzpolitikája számára, amely arról gondoskodik, hogy kötelezettségeiket kötelező érvénnyel be kelljen tartaniuk. A szövetségi kormány szerint ennek érdekében „korlátozott szerződésmódosítás” szükséges, az állam- és kormányfők a tervek szerint ezt pénteken útjára indítják - hangsúlyozta-.
Wolfgang Schauble kiemelte: a szerződésmódosítások során szoros kapcsolatot szeretnének az Európai Unió (EU) 27 tagállama között, és a reformok megalkotása során nem szeretnének 17-10-es megosztást, vagyis nem szeretnék kizárni az euró-zónához még nem csatlakozott 10 tagállamot. Kiemelte, minden tagállam számára fontos, hogy az euró számára visszanyerjék a piacok bizalmát.
A német miniszter meggyőződése szerint Európa megerősödve kerülhet ki a válságból, Magyarország nélkül nem létezne ez az európai fejlődés.
A magyar gazdaságpolitikával kapcsolatban Schauble aláhúzta: ahogyan Magyarország sikerei ismertté váltak, az azokat övező európai viták is elcsitultak. Reméli hogy a jövőben mind kevesebb hitelt adnak az MSZP-és szélső balos és JOBBIKOS ország romboló politikusok véleményére.
Az EU állam- és kormányfőinek csúcstalálkozóján – amelynek célja az euró-zóna szétesésének elkerülése – egyhangú döntést kell hozni a Görög válság megoldásáról. Hangsúlyozta: Európa azon az elven alapul, hogy a vállalt kötelezettségeket be kell tartani, az összetartozást pedig nem lehet állandóan megkérdőjelezni – mutatott rá a német pénzügyminiszter.
Reformokkal sikerült elkerülni Magyarországon az örökös megszorításokat amelyeket az MSZP kormány szorgalmazott 2002-2010-közt az IMF támogatásával, az MSZP viselkedése már kiveri minden magyarnál a biztosítékot. Örülni a magyarországi megszorításoknak, hát az elég durva és ostobaság, mondhatni hazaárulás. Az látható hogy a gazdasági reformok , Magyarországon továbbra sem vonatkoznak a munkavállalók és nyugdíjasok jövedelmének a csökkentésével.
A társadalom nagyon kíváncsi arra, ha az a tengernyi pénz, amely 2002-2010-közt bejött az országba, hová tűnt?
A Magyar kormány Magyarországon értelmes, TERMELŐ munkát vezetett be. Igaz ez a ,,baloldalon nagy ellenállást vált ki.
A közmunka szükséges az emberek munkához szoktatása érdekében.
Arról szólnak a hírek, hogy a Magyar ellenzék éhséglázadásokat vizionál.
Magyarország mezőgazdasága 30 millió embert tud jó minőségű élelemmel ellátni, ezért egyik kitörési pont a mezőgazdaság. Sajnos ebben az MSZP-és polgármesterek nem partnerek.
A világot fejéről a talpára kell állítani! A nemzetállamok és jobb sorsra érdemes lakói élni akarnak, még akkor is, ha ez a mára már jó látható világkormánynak, és kiszolgálóinak nem is tetszik.

A Magyar liberális ellenzék felkészületlenségét, diletantizmussát mi sem bizonyítja jobban mint hogy 2010-óta napjainkig teljes pénzügyi káoszt és gazdasági összeomlást vizionál akar elhitetni a jóhiszemű ám gyanútlan választókkal. Ugyanakkor az Emerging Markets, a Euromoney Institutional Investor kiadványa, a pénzügyi döntéshozók egyik legfontosabb szaklapja. Valamint a
Nagyvilág számottevő gazdasági szakemberei és az IMF, Varga Mihály, és Matolcsi György IL-LIBERÁLIS pénzügyi bravúrjain csodálkoznak, nem véletlen hogy az év pénzügyminisztere elismerésében részesítették.
Varga Mihály nemzetgazdasági minisztert választotta az idén az év pénzügyminiszterének. A szakemberek 2010-óta érthetetlenül szemlélték Matolcsi György és Varga Mihály pénzügyi bravúrjait.
Az újság évről évre közgazdászok, elemzők, bankárok véleményét összesítve dönt a világ legjobb pénzügyminisztereiről és jegybankelnökeiről.
A díj odaítélésének indokai közül a lap online kiadása kiemeli a magyar kormány tökéletes szakszerű, kiemelkedő, egyedi időzítését a jelzálogalapú devizahitelek piaci árfolyamon való forintosításakor, különösen a svájci jegybank januári döntésével összefüggésben, amikor hirtelen jelentősen megemelkedett a frank árfolyama.
Varga Mihály, és Matolcsi György érdemének is tartják azt, hogy Magyarországnak sikerült 2013-ban a határidő előtt visszafizetni a Gyurcsány Bajnai tandem által felvett és minden szakmai felkészültséget nélkülöző adósságát a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF).
Ezen kívül a lap szerint számos intézkedéssel sikerült csökkenteni a magyar gazdaság külső sebezhetőségét, csökkenőben van az államadósság bruttó hazai termékhez (GDP) viszonyított aránya, miközben a költségvetési hiány 2011-óta napjainkig 3 százalék alatti. Elismeréssel szóltak arról is, hogy a külföldiek által birtokolt állampapír-állomány három év alatt 40-ről 30 százalékra csökkent, amely hozzájárult az ország kitettségének mérsékléséhez, ami különösen a várható amerikai alapkamat-emelés tükrében fontos.
Az IMF, a tavalyi 3,6 százalékos GDP-növekedés után, a várható lassulás ellenére is 2 százalék körüli bővülést vár jövőre. Mindez éles ellentétben van az ország 2008 utáni helyzetével – amikor is hozzá nem értő csapat irányította a Magyar gazdaságot..
A lap kiemeli az online pénztárgépek jelentős, valamint az elektronikus közúti áruforgalom ellenőrző rendszer (ekáer) áfa-bevétel növelő hatását. Hozzáteszik, hogy az adóelkerülés és a feketegazdaság továbbra is probléma Magyarországon, azonban Vida Ildikó és csapatának a szakértelme ezt tovább csökkentette. Remélik hogy a NAV 2016-ös átalakítása még hatékonyabb pénzügyi fegyelmet eredményez.

Amit az utcaembere is lát. Amit már nem lehet eltitkolni. Megy az utolsó erőfeszítése a baloldalnak hogy 2018-ban a parlamentbe maradhassanak. Az idő nem a ,,baloldalnak" dolgozik. A választók mind kevésbé értékelik a hazugságokat, gyűlöletet, rágalmakat. A választókat mind inkább a tények érdeklik.  Kedves olvasóim, Ti emlékeztek arra, hogy 2002-2010 között milyen kulturális felújítások folytak?? Kórházak bővítése ( esetleg  bezárása)  volt napirenden? Tornatermek, orvosi rendelők, óvodák, bölcsődék felújítását tervbe vették? Abban az időszakban inkább a kórház óvodák, iskolák, bölcsődék bezárása volt napirenden ezen akartak spórolni, mert ők tudták, hogy milyen rossz gazdasági helyzetbe sodorták  2002-után  az  országot. A szociális költségvetést erősen megnyirbálták. A lakosság jelentős részét hagyták a bankokat hogy kilátástalan, törleszthetetlen valuta alapú hitelbe húzták. Nem a tenni akaráson törték a fejüket, hanem azon, hogy az EU -felé közlő   költségvetési adatokat hogyan hamisítsák meg. Most végig kell menni Budapesten, a Balatonnál,  az ország legkisebb településén is,  mindenütt építkezés, felújítások folynak. A közlekedésben is nagy változás következett be,  Fő vasúti vonalak, utak felújítása, korszerűsítése 2010-előtt  megszüntetett vasúti vonalak újra indítása, új és felújított vonatok indítása  új buszok, villamosok és most tavaszra a Széll Kálmán tér is csodálatosan fog kinézni, amit a DGábor. 20 éve ígérgette, de a megvalósításra soha nem volt pénz, csak a mézesmadzagot húzta el budapestiek előtt. soha többé ballibes kormánya nem lehet Magyarországnak!!!!!  Remélhetőleg 2018-ban a  ball-lib csapat a parlamentbe sem jutnak be.

Magyarország 2016-ban visszanyeri befektetési ajánlású hitelminősítését, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ugyanakkor várhatóan újabb kamatcsökkentési ciklusba kezd, tekintettel a magyar gazdaság növekedésének és az alacsony inflációra közölték hétfői előrejelzésükben londoni pénzügyi elemzők.
A Commerzbank - az egyik legnagyobb európai pénzügyi szolgáltató csoport közgazdászai szerint a magyar adósosztályzatok felminősítéséhez egyértelműen megvan a háttér: a gazdasági növekedés üteme jelentősen gyorsult a pénzügyi válság óta, az államháztartás hiánya jóval a hazai össztermék (GDP) 3 százaléka alá csökkent, lefelé tartó pályán van az adósságteher, és a háztartások megszabadultak devizaalapú hitelkitettségeiktől.
A Commerzbank elemzői kiemelték, hogy a magyar adósosztályzatokra két hitelminősítő is - a Moody's Investors Service és a Fitch Ratings - osztályzatjavításra tart érvényben. A ház szerint a felminősítés "jó hír" lesz a kockázati felárak szempontjából
A Commerzbank londoni elemzői azzal is számolnak, hogy a magyar gazdaság növekedési üteme az idén 2,2 százalék fölött lesz. A ház előrejelzése szerint a teljes kosárra számolt idei átlagos infláció ugyan 1,4 százalékra gyorsul, de ennek egyetlen hajtóereje a korábbi közműdíj-csökkentések belépő bázishatása maginfláció pedig valószínűleg a jelenlegi szintről is tovább csökken az idén.
A Commerzbank mindezt egybevetve azt várja, hogy az MNB az idén a mostani 1,35 százalékról 1,00 százalékra csökkenti alapkamatát. Ennek nyomán felmerül az a kérdés, hogy az MNB miért ne törekedne kamatcsökkentésekkel a jelenlegi reálkamat fenntartására az inflációs prognózis korrekciója után - fogalmaznak hétfői előrejelzésükben a Commerzbank közgazdászai.
Magyarország 2016-os felminősítését és az MNB újabb kamatcsökkentési ciklusát más nagy londoni házak is jósolják. A Morgan Stanley bankcsoport londoni befektetési részlegének elemzői térségi előrejelzésükben 2,2 százalékos átlagos növekedést valószínűsítettek 2016-ra a magyar gazdaságban.
A Morgan Stanley ebben a környezetben szintén azzal számol, hogy az MNB alapkamata 2016 közepére 1,00 százalékra csökken. A cég elemzői közölték azt is, hogy várakozásuk szerint 2016 lesz az az év, amikor Magyarország visszanyeri befektetési ajánlású hitelminősítői adósosztályzatát. A ház szerint "már esedékes lenne" a felminősítés, és az idén legalább egy, de nagyobb valószínűséggel két hitelminősítő is visszaemeli a magyar államadós-besorolást a befektetésre ajánlott kategóriába.
A Morgan Stanley elemzői szerint ezt indokolná a külső adósság, illetve a devizában denominált államadósság-hányad folytatódó csökkenése, valamint az, hogy kiszámíthatóbbá vált a magyar bankrendszer működési környezete, és továbbra is szilárd a magyar gazdaság költségvetési pozíciója.
A három nagy hitelminősítő, a Fitch Ratings, a Moody's Investors Service és a Standard & Poor's jelenleg egyaránt a befektetési ajánlású.
A mérleg azonban már 2015-ben is érdemben javult: a Fitch májusban, a Moody's novemberben pozitívra javította a magyar adósosztályzatok kilátását az addigi stabilról, a Standard & Poor's pedig - a stabil kilátás fenntartása mellett - felminősítette a magyar államadós-besorolást. A Fitch Ratings Londonban ismertetett legutóbbi besorolási előrejelzésében közölte, hogy Magyarország lesz a következő olyan államadós, amely e cég nyilvántartásában visszakerülhet a befektetési ajánlású államadós-osztályzati kategóriába, ország szuverén adósosztályzata egyaránt "BB plusz" - vagyis a befektetési alapszinttől egy fokozattal marad el -, és e besorolásokra pozitív kilátás van érvényben.

2002-2010-közt a szoc -lib kormány sorra zárta be a kórházakat vagy privatizálták.
Több ezer kórházi ágyat szüntettek meg.
Több száz orvost és ápolót bocsájtottak el.
A kórházakat leadósították.
Állapotuk teljesen leromlott.
Több mint ezer iskolát zártak be.
20 ezer pedagógust bocsájtottak el .
2002-2010-közt 20-stadion és 20-korház ára tűnt el a korrupció útvesztőin.
A lakosságot 35 milliárd dollár valuta alapú hitellel sújtották.
Az államadósság 51%-ról közel 90%-ra vitték.
Egyetlen sportlétesítményt nem építettek.
Ezzel szemben a Nemzeti kormány 2010-től napjainkig, az önkormányzatok és a kórházak adósságát átvállalta. Kórházakat 180 egészségügyi létesítményt újítottak fel új mentőállomásokat építettek a régieket felújították és a mentő gépkocsik 90%-át lecserélték,
Új korházi szárnyakat építettek.
Az iskolákat felújította modern eszközökkel felszerelte jelentős béremeléseket hajtottak végre.
Mivel: Ép testben ép lélek van ezért sportlétesítményeket építettek.

KÓRHÁZFELÚJÍTÁSOK és ÉPÍTÉSEK Magyarországon :
1.-Szent Imre kórház helikopter leszállóval BP!
2.-Pécsi Tudományegyetem 400 ágyas, teljes felújítás!
3.-Heves megye, Markhot Ferenc kórház ....6 milliárd!
4.-Szombathely Markusovszky kórház
5.-Hatvani Albert Schweitzer kórház 3.5 milliárd!
6.-Bethesda gyermek kórház BP.
7.-Debreceni kórház
8.-Cool Körmendi kórház 1.4 milliárd!
9.-Kaposvári kórház 1.5 milliárd!
10.-Békés megyei Pándy Kálmán kórház
11.-Bajcsy-Zsilinszky kórház BP felújítva!
12.-KARCAGI KÓRH.
13.-Várpalotai kórház
14.-Uzsoki kórház BP. 6.5 milliárd ft.
15.-Nyíregyházi kórház
16.-Dombovári Szent Lukács Kórház
17.-Hódmezővásárhelyi kórház 896 millió!
18.-Siófoki kórház
19.-Pécsi kórház
20.-Mohácsi kórház
21.-Szigetvári kórház, 2 milliárdnál több, helikopter leszállóval.
22.-Dunaújváros Szent Pantaleon kórház 300KW napelemes !!!
23.-Kiskunfélegyházi kórház
24.-Kalocsa Szent Kereszt kórház
25.-Szolnoki Hetényi Géza kórház
26.-Makói kórház
27.-Győri Petz Aladár 11 milliárd CSÚCS TECHNOLÓGIA!
28.-Békés Megyei Pándy Kálmán kórház
29.-Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Hetényi Géza Kórház- Rendelőintézet
30.-Kenézy Kórház Rendelőintézet Egészségügyi Szolgáltató Nonprofit Kft.
31.-Fejér Megyei Szent György Kórház
32.-Szent Borbála Kórház
33.-Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit Zrt.
34.-Vas Megyei Markusovszky Kórház Nonprofit Zrt.
35.-Bajai Szent Rókus Kórház
36.-Orosháza Városi Önkormányzat Kórháza
37.-Réthy Pál Kórház-Rendelőintézet
38.-Halasi Semmelweis Kórház
39.-Felső-Szabolcsi Kórház
40.-Kátai Gábor Kórház
41.-Almási Balogh Pál Kórház Egészségügyi és Szolgáltató Nonprofit Kft.
42.-Sátoraljaújhely Város Önkormányzat Erzsébet Kórháza
43.-Magyar Imre Kórház
44.-Karolina Kórház-Rendelőintézet
45.-Soproni Erzsébet Oktató Kórház
46.-Bugát Pál Kórház Egészségügyi Szolgáltató Közhasznú Nonprofit Kft.
47.-Gróf Tisza István Kórház
48.-Szent Pantaleon Kórház-Rendelőintézet Dunaújváros
49.-Siófok Város Kórház-Rendelőintézet
50.-Kanizsai Dorottya Kórház
51.-Csongrád Megyei Egészségügyi Ellátó Kp. Hódmezőcvásárhely-Makó
52.-Markhot Ferenc Kórház
53.-Zala Megyei Kórház
54.-Tolna Megyei Balassa János Kórház
TIOP227
55.-Somogy Megyei Kaposi Mór Oktató Kórház
56.-Kecskeméti Gyógyintézeti Központ
57.-Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház
58.-Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kórházak és Egyetemi Oktatókórház
59.-Petz Aladár Megyei Oktató Kórház
TIOP226
60.-Dr. Kenessey Albert Kh-Ri
61.-Békéscsaba Dr. Réthy Pál Kórház -Rendelőintézet
62.-Gyula Békés Megyei Pándy Kálmán Kórház
63.-Dr. Réthy Pál Kórház -Rendelőintézet
64.-Bonyhád Városi Kórház-Rendelőintézet
65.-Celldömölk Kemenesaljai Kh.
66.-Csorna Margit Kórház
67.-Debrecen Kenézy-DEOEC
68.-Dombóvár Szent Lukács 69.-Egészségügyi Nonprofit Kft.
69.-Edelény Koch Róbert Kórház
70.-Kazincbarcika Kórház Nonprofit Kft.
71.-Eger - Mezőkövesd Markhot Ferenc Kórház Kft.
72.-Esztergom Vaszary Kolos Kórház
73.-Hatvan Albert Schweitzer Kórház Nonprofit Kft.
74.-Hévíz Szent András Reumakórház
75.-Keszthely Városi Kórház
76.-Makó Csongád Megyei Egészségügyi Ellátó Központ Hódmezővásárhely - Makó
77.-Jászberény Szent Erzsébet Kórház Nonprofit Kft.
78.-Kecskemét Bács-Kiskun Megyei Kórház
79.-Kaposvár Kaposi Mór Oktató Kórház és Marcali integráció
80.-Komárom Selye János Kórház
81.-Komló Egészségcentrum Nonprofit Kft.
82.-Miskolc BAZ Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház
83.-Mohács Városi Kórház
84.-Mosonmagyaróvár Karolina Kórház - Rendelő Intézet
85.-Nagyatád NagyatádMed Nonprofit Kft.
86.-Pápa Gr. Esterházy Kórház és Rendelőintézet
87.-Pásztó Margit Kórház
88.-Salgótarján Szent Lázár Megyei Kórház
89.-Siklósi Kórház Nonporfit Kft.
90.-Soproni Erzsébet Kórház-Soproni Rehabilitációs Gyógyintézet
91.-Székesfehérvár Fejér Megyei Szent György Kórház és Mór Város Kórház-Rendelőintézet
92.-Szentes Csongrád Megyei Dr. Bugyi István Kórház
93.-Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Hetényi Géza Kórház és Rendelőintézet
94.-Szolnok Megyei MÁV Kórház rendelőintézet
95.-Markusovszky Egyetemi Oktatókórház
96.-Tapolcai Deák Jenő Kórház
97.-Tata Árpád-házi Szent Erzsébet Szakkórház és Rendelőintézet
98.-Tatabánya Szent Borbála Kórház
99.-Sárvári Kórház
100.-Szent Pantaleon - Dunaújváros
101.-Felső-Szabolcs Kórház - Kisvárda
102.-Mezőtúr Kórház
103.-Parádfürdői Állami Kórház
104.-Kátai Gábor Kórház - Karcag
105.-Csolnoky Ferenc Kórház - Veszprém
106.-Orosházi Kórház
107.-Mátrai Gyógyintézet - Mátraháza
108.-Állami Szívkórház Balatonfüred
109.-Gróf Tisza István Kórház - Berettyóújfalu
110.-Kanizsai Dorottya Kórház - Nagykanizsa
111.-Batthyány Kázmér Szakkórház - Kisbér
112.-Zala Megyei Kórház - Zalaegerszeg
113.-Veszprém Megyei Tüdőgyógyintézet - Farkasgyepü
114.-Szent Rókus - Baja
115.-Pécsi Tudományegyetem
116.-Szegedi Tudományegyetem
117.-Debreceni Egyetem Orvos- és Egyészségtudományi Centrum
118.-Vas Megyei Markusovszky Kórház, Egyetemi Oktatókórház
119.-Somogy Megyei Kaposi Mór Oktató Kórház
120.-Békés Megyei Pándy Kálmán Kórház
121.-Bács-Kiskun Megyei Kórház
122.-Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kórházak és Egyetemi Oktató Kórház
123.-Petz Aladár Megyei Oktató Kórház
124.-Jász-Nagykun Szolnok Megyei Hetényi Géza Kórház és Rendelőintézet
125.-Szigetvár SzigetvárMed Nonprofit Kft.
126.-Nagykálló Sántha Kálmán SzKh NpKft.
127.-Miskolc MISEK Nonprofit Kft.
128.-Kiskunfélegyháza Városi Kórház, Rendelőintézet, Gyógyfürdő és Rehabilitációs Közpomt
129.-Kalocsa Szent Kereszt Kórház
130.-Hódmezővásárhely Erzsébet Kórház és Rendelőintézet
131.-Fehérgyarmat Szatmár-Beregi Kórház, Gyógyfürdő Nonprofit Kft.
132.-Mátészalka Területi Kórház Nonprofit Kft.
133; Szegedi biológiai kutató intézet (világ színvonalú)
Még nagyon sok kórház és EÜ rendelők teljes felújítása építése, felújítása folyamatban!
Akit érdekel üsse be a GOOGLE-ba a: "Kórház-fejlesztések Magyarországon" .Meg lehet nézni kívül-belül, a felújított kórházakat a legmodernebb műszerekkel szerelték fel!
A mentő gépkocsik 90% ának cseréje
Tavaly 500milliárd forintot áldozta kórházépítésre.
A 2016 évben 1000milliárd + alkalmazottaknak is!!!!
2017-ben ez tovább folytatódik.

1990-óta 2013-2015-közt az MNB először nyereséges.
Ez bőszítette fel a liberálisokat.
Ezért a liberálisok az MNB ellen jó ideje politikai lejárató akció zajlik, amelynek a középpontjában a 2013-utáni idők nemzeti banki sikerei állnak.
2016-ban elfogadott korlátozás révén a jövőben nem tudhatja meg a nyilvánosság az összes részletét annak, ha az MNB alapítványai az MNB nyereségéből, például műkincseket, ingatlanokat vásárolnak, netán a közgazdászképzést támogatják.
A jegybank fenti típusú költéseivel kapcsolatos vita Matolcsy György jegybankelnök 2013-as hivatalba lépése előtt nem lángolhatott volna föl.
Azon egyszerű oknál fogva, mert addigi elnökök gyenge közgazdasági tevékenysége folytán nem volt miből ilyen közcélokra költeni.
Eddig ugyanis nem volt a jegybanknak nyeresége.
Vesztesége viszont annál inkább.
Surányi György (liberálisok pénzügyi zsenije) korábbi jegybankelnök 1996-97 fordulóján mintegy -2000 milliárd forint veszteséget adott át az adófizetőknek.
Pedig ebben az időben értékesítették az MNB 46 tonna aranykészletét, és egyéb értékeket.
Surányi György egy 1996-os sajtótájékoztatón elégedettségének adott hangot az ország makrogazdasági teljesítménye okán, miközben a jegybank iszonyatos veszteségeket szenvedett el.
„Örömteli veszteségek” – címmel olvasható ma is beszámoló az eseményről a 24.hu-n.
Simor András (a liberálisok másik zsenije) idején:
2009-ben például 126, milliárd forint;
2010-ben 80,milliárd forint;
2012-ben 39,8 milliárd forint volt a veszteség.
2013-ban pedig 203 milliárd forint veszteséget tervezett be Simor.
Ebben az időben 46 négyértékű ingatlant adott el a jegybank hogy ezzel mérsékelje a vesztességet.
Matolcsy 2013 márciusi beiktatása után nem veszteséget, hanem 26,3 milliárd forint nyereséget ért el a jegybank.
Egy évvel később 28, milliárd forint;
2015-ben pedig –­ hamarosan kiderülnek a pontos adatok – várhatóan 95 milliárd forint lesz a nyeresége.
Eddig ilyen, de még ehhez hasonló eredményt egyik jegybank elnökének sem sikerült elérni.
Úgy fest, itt a bökkenő!
Miközben a jegybanknak nő a saját vagyona, Magyarország az elmúlt öt évben megszabadult az IMF-hiteltől, pénzügyileg és gazdaságilag megerősödött, csökkentette az államadósságot, lezárta a devizahiteleket.
Ettől gőzöltek be a liberálisok.
Persze, mindenkinek szíve joga, mivel elégedett, minek örül és min háborog.
Márai azt írja: ,,A legfájóbb kín örömet színlelni".
Matolcsy György teljesítménye miatt nem kell kínlódni.
Őszintén örülhetünk az ország fejlődésének.
Medgyesi, Gyurcsány, Bajnai összeomlás-közeli öröksége után öt évvel az ország gazdaságilag talpra állt, megerősödött.
Újra az EU-élvonalába felzárkózott.
Mint látjuk, ez az MNB nélkül nem ment volna.

A Bajnai kormány által 2009-ben bevezetett új nyugdíjindex állásával kapcsolatos szabály bevezetése 2010-óta eltelt 6 évből 4 év esetében a nyugdíjemelés mértéke lényegesen nagyobb volt a tényleges inflációnál, ezzel a törvényben előírt összegnél jóval többet kaptak a nyugdíjasok.
2013-ben 1,7 százalék volt a pénzromlás éves átlagos üteme, miközben a kormány 5,2 százalékkal emelte a nyugdíjakat. Ami a kötelezőnek a 306%-a.
2014-ben 0,2 százalékkal voltak alacsonyabbak az árak, míg a kormány 2,4 százalékkal emelte a nyugdíjakat. Ami a kötelezőnek az 1200%-a.
2015-ben -0,1 százalékos infláció mellett 1,8 százalékos nyugdíjemelés valósult meg. Ami a kötelező emelésnek az 1800%-a.
2016 januárjában 1,6 százalékos emeléshez jutottak a nyugdíjasok, míg az infláció éves átlagban várhatóan 0,3 százalék körül lesz. Ami a törvény által előírtnak az 500%-a.
Így az összesítés szerint a törvényinél bőkezűbb nyugdíjemelésre a kormány a 2011 és 2016 közötti hat év alatt összesen mintegy 282 milliárd forintot költött. Továbbá az akkumulált nyugdíjemelés-többlet 9,6 százalék volt ezalatt a 6 év alatt, ami meghaladja a 13. havi nyugdíjnak megfelelő 8,3 százalékos emelés mértékét.
Tehát az Orbán-kormány másfél kormányzati ciklus alatt lényegében visszahozta a ball-lib által elvett 13. havi nyugdíjat és még ezen felül adott ezalatt plusz 30 milliárd forintot. A nyugdíjasoknak. 2016-ban közel 0%-os infláció mellett a kormány 1,6%- nyugdíjemelést ad, ezenfelül minden nyugdíjas + 10.ezer forintot is kap. 2016 -ban ezenkívül közel 100 ezer kis nyugdíjas igényelt és kapott 50 ezer forint Erzsébet utalványt. 2017-ben a gazdasági eredményektől függően egy komolyabb nyugdíj korrekció is várható. 1990-óta ilyen nagy %-ben a törvény által előírtnál egy kormány sem teljesített.

a rendszerváltozáskor 35 százalékos volt az infláció Magyarországon. Ezt a rémisztően magas szintet csak nagyon lassan, 2000-re sikerült levinni tíz százalékra. Ezt követően az infláció tovább süllyedt, 2006-ra egészen négy százalékig, majd 2007–2008-ban visszaugrott nyolc százalékra, Matolcsy 2013-ban körülbelül hatszázalékos infláció- nál vette át a jegybank vezetését. És három év alatt levitte nullára. Sőt, a közelmúltban voltak deflációs időszakok is.

Az infláció elleni harc jegyében a jegybank az alapkamat mértékét páratlanul magasan tartotta. Lássuk az adatokat! A jegybanki alapkamat 1990 és 1993 között a huszonkét százalékos szinten mozgott, majd 1994-ben felugrott huszonöt százalékra, aztán 1995-ben huszonnyolcra! A ciklus végén, 1998-ban „visszaesett” egészen húsz százalékig. Az első Orbán-kormány idején aztán ezt a húszszázalékos alapkamatot a ciklus végére, 2002 februárjára sikerült levinni 8,5 százalékra. A következő két ciklusban, majd Simor András elnöksége végéig az alapkamat mértéke a hatszázalékos sáv környékén mozgott, bár voltak ingadozások. A 2013 óta elnöklő Matolcsy György három év alatt 1,05 százalékra vitte le az alapkamatot. Ismétlem: mindeközben az infláció megszűnt Magyarországon, sőt, voltak időszakok, amikor deflációval számoltunk!

Ehhez pedig tegyük hozzá a következőket. A rendszerváltozás óta a jegybank átlagosan évi kétszázmilliárd forint veszteséget termelt, amely veszteséget minden évben a költségvetésből kellett pótolni. Vagyis több mint két évtizeden keresztül az adófizetők évente kétszázmilliárdot tettek bele a jegybankba – és ez az adat csak az átlag, a valóság sokkal rémesebb! Ugyanis például 1997-ben kivezettek a jegybankból húszmilliárd dollár veszteséget nagy hallgatások és félrenézések közepette, és senki sem sietett megkeresni a felelősöket. Nos, húszmilliárd dollár mai árfolyamon nagyjából ötezer- ötszázmilliárd forint, ami szintén a mi zsebünkből lett kivéve!

Ezen „teljesítmények” mellett Simor András jegybankelnök fizetése havi bruttó 8 millió 11 ezer 800 forint volt. Ezt kifogásolta 2009 környékén az akkori ellenzék, a kormánypártok és a sajtó liberális, baloldali része pedig körömszakadtáig védte a jegybankelnököt. Matolcsy havi bruttó 2,3 millió forintot kapott jegybankelnökként, ezt emelték most fel a duplájára, az így elért havi bruttó ötmillió forintos fizetése még mindig csak kétharmada Simor egykori fizetésének. Ám a teljesítménybeli különbségek ennél lényegesen nagyobbak! Simor átlaga hatszázalékos infláció mellett hatszázalékos alapkamat és évi átlag kétszázmilliárd veszteség, Matolcsyé nullaszázalékos infláció mellett 1,05 százalékos alapkamat és évi kétszázötvenmilliárd nyereség. Így kéretik nézni a dolgokat!

És akkor néhány szó az MNB alapítványainak „pénzszórásáról”. A legnagyobb vád, hogy az MNB alapítványain keresztül a Matolcsy unokatestvérének tulajdonában álló Vs.hu-nak és a hozzá kapcsolódó portáloknak nyújtott ötszázmilliós támogatást. Igen ám, de ezt az érintettek megcáfolták! A Világgazdaságban ez olvasható:

„A híresztelésekkel szemben a tény az, hogy Szemerey Tamás eddig sem volt és jelenleg sem tulajdonosa sem az említett két cégnek, sem a hozzájuk bármilyen formában kapcsolódó portáloknak. Ennek okán azon feltételezések is teljességgel megalapozatlanok, amelyek összefüggéseket láttatnak a rokoni kapcsolatok és a Magyar Nemzeti Bank alapítványai által a fenti cégeknek folyósított támogatások között.”

Vagyis a családi összefonódás vádja elbukott, maradt az, hogy az MNB egy médiaszereplőnek juttatott komoly anyagi támogatást. Ráadásul egy olyan szereplőnek, amely a lehető legkritikusabb a jelenlegi kormánnyal szemben, tehát azt sem lehet mondani, hogy Matolcsyék a „baráti sajtót” támogatják. És ne felejtsük el, hogy az ellenzéki sajtó nagy része – főleg a Klubrádió! – évek óta azért panaszkodik, hogy az állam nem támogatja őket. Hát tessék! Itt a támogatás, gyerekek! Az MNB alapítványai továbbá ingatlanokat és műkincseket vásároltak. Nagyon helyes! Az ingatlanok és a műkincsek tartják értéküket, és az állami vagyont gyarapítják, nem a jegybankelnök magánvagyonát, ahogy ezt az ellenzéki sajtó sugallni akarja.

Ám a lényeg nem ez. Az a lényeg, hogy a jegybanki nyereség több mint nyolcvan százalékát állampapírokba fektették. Vagyis – közvetett módon! – az államot finanszírozza a jegybank. Ez az igazi skandalum, ezt nem tudják megbocsátani Matolcsynak, ezért akarják elverni rajta a port, ezért nem számít most már a jegybank függetlensége – mert hát Matolcsy György jegybankja a magyar nemzeti érdeket képviseli. Ezért támadják, és ő ezért támadható. A Magyar Narancs 2013 augusztusában a Vadászat jegybankelnökre című cikkében még így nyavalygott farizeus pofával, felemlegetve a Simor elleni támadásokat: „A három évvel ezelőtti attak célja elsősorban nem a pénzvilág tűrőképességének a tesztelése volt, hanem Simor András belföldi használatra szánt, merőben pártpolitikai érdekű lejáratása.”

És ez a mostani micsoda, ti ócska gazemberek?

Összefoglalva: 2013-as jegybankelnök csere eredményét.
1; A jegybank eredménye 2013-óta közel 1000 milliárd forinttal javult, és további évi 200 milliárd forint/év megtakarítás várható. 1990-2013-közt ezek az eredmények az ellenkezője volt.
2; Az államadósság kamatkiadása 2013-óta közel 1000 milliárd forinttal csökkent. Amikor az egész állomány átárazódik, akkor a kiadás évente 1000 milliárddal csökken.
3; A háztartások és a vállalatok kamatkiadásai 2013-óta évi közel 450 milliárddal csökkennek.
4; A kamatcsökkentés hozzávetőleg 2013-óta évi 1-2%-kal növeli a GDP-t.
5; A jegybank közel 350 milliárd forinttal csökkentette a háztartások veszteségeit a jól időzített forintosítással.
6; Az ország külső sérülékenysége számottevően csökkent, a pénzügyi stabilitás erősödött.
Ha ezeket a tényezőket összeadjuk, akkor azt mondhatjuk, hogy a jegybank lépései nagyságrendileg 3000 milliárd forintnyi megtakarítást eredményeztek 2013-óta, és hosszabb távon további nagyságrendileg évi 1000 milliárd forint feletti éves megtakarításra lehet számítani. Egy magyar állampolgárra vetítve az eddig megnyert összeg 300 ezer forint/fő, a jövőbeni megtakarítás pedig évi 100 ezer forint/állampolgár összeget tehet ki.

Az ellenzék ezért támadja Matolcsyt. A jegybankot az a vád érte, hogy eltékozolta az alapítványokba helyezett 266 milliárd forintot. Ezt a megállapítást elég erős ferdítésnek érezzük.
Nézzük végig a pénz sorsát!
A márciusi adatközlés alapján az alapítványok 267 milliárd forint vagyonnal rendelkeznek, azaz vagyonuk közel két év alatt – a költekezéseket követően – nem csökkent, hanem némileg nőtt. Nézzük meg, hogy ezek a pénzek milyen befektetésekben vannak!
Mintegy 197 milliárd forintnyi vagyon magyar államadósságban van, így a teljes összeg közel háromnegyede visszakerült a magyar államhoz. Ez valóban „monetáris finanszírozás”, a jegybank ezzel az összeggel a magyar államot támogatja, nem pedig a németet vagy a franciát. (Ez utóbbit abban az esetben tenné, ha ezt az összeget „devizatartalékban” tartaná). Elvileg a monetáris finanszírozást az EU „nagyon szigorúan veszi”, de valójában az EKB és a tagjegybankok az eurózóna GDP-jének a 10%-a feletti államadósság-állománnyal rendelkeznek, valamint további mennyiségre vállaltak garanciát a mentőalapokon keresztül. Nem beszélve az Egyesült Államokról vagy Japánról, ahol ugyanez az arány nagyságrendileg 25% illetve 80%. Ezzel szemben az MNB-alapítványoknál lévő állomány a GDP mindössze 0,6%-a.

Miért éppen Matolcsy György a patás ördög?
Matolcsy György "megbocsáthatatlan bűne", hogy valóban 2013-után  magyarrá tett a Magyar Nemzeti Bankot
Matolcsy György kettős csapást mért a Magyarországon nyerészkedőkre.
2010-es kormányalakítás után: Nemzetgazdasági miniszterként csökkentette a nemzetközi vállalatok és bankok profitját azáltal, hogy adófizetési körbe vonta őket.
2013-tól pedig, jegybankelnökként, 82 százalékkal mérsékelte az alapkamatot, ezzel egyidejűleg a kereskedelmi bankok nyereségét.
Matolcsy tehát profitot vett el, amely az államháztartás stabilizálásához kellett.
Ez a két fő bűne  amiért a nemzetközi nagytőke és a magyar ,,baloldal" is támadta, támadja.
2013-ra Magyarország kikerült az Európai Unió túlzottdeficit-eljárásából, IMF-hitelek és gazdaságpolitikai elvárások nélkül, saját erőből konszolidálta állam háztartási pozícióit.
Az egyensúly és a növekedés egyidejűleg 1990-2013-közt soha nem állt fenn, 2013-tól viszont igen.
Az MNB a pénzügyi stabilitáson túl a növekedést is segíti.
Az irányadó ráta 0,9 százalékra esett, ami olcsóbbá és biztonságosabbá tette a magyar állam működését.
A jegybanki önfinanszírozási program révén intenzívebbé vált a hazai kereskedelmi bankok állampapír-vásárlása, így csökkent az államháztartás kamatköltsége.
Az növekedési hitelprogram és a kamatcsökkentési ciklus jótékony hatásai a gazdasági növekedés katalizátorai lettek.

Ahogy egy amerikai politikus látja 2016-ban Magyarországot.
Magyarország szabad piacgazdaság, ahol szilárd a demokrácia.
Minden adottsága megvan ahhoz, hogy Orbán vezetésével kiugorjon és a világ legversenyképesebb országai közé kerüljön. "
Az ország tőkevonzó képessége fantasztikus, ez köszönhető egyebek között az üzleti életet roppant megkönnyítő adórendszerének is.
Erős az Orbán kormány, de az nem él vissza hatalmával" - mondta George Pataki.
Az EU olyan magyarországi törvényekbe kötnek bele - például a hajléktalanok ügyében -, amelyeket Pataki vezetésével New York államban már rég bevezettek és azóta sem emeltek ellenük kifogást, még emberi jogi aktivisták sem.
"Orbán Viktor politikája, döntései jelentős hányada messzemenően túlszárnyalja a liberális politikusok gondolkodását. Ezért nem értik meg a liberálisok.
Orbán 2010-után rendbe tette az ország pénzügyeit, pedig azok romokban hevertek 2010 előtt" .

Egy kis visszatekintés: 2002-2010-es ball-lib csapat az országot gazdasági, politikai, morális csődközeli állapotba taszította. A Nemzeti kormány 2014-re stabilizálta az ország helyzetét.
Ezért a Moody's Investors Service, Stabilra javította eddigi negatívról a magyar államadós-osztályzat kilátását 2014 november 7-én
Egyebek mellett a magyar gazdaság javuló középtávú kilátásaival indokolta a nemzetközi hitelminősítő a lépést.
Londonban bejelentette azt is, hogy a kilátásjavítással egy időben megerősítette a magyar államkötvény-kötelezettségek (befektetésre alkalmas) "Ba1" szintű – a befektetési ajánlású osztályzati sávtól egy fokozattal való – besorolását.
A Moody's az osztályzati kilátás stabilizálásának indokai között kiemelte a magyar kormány elkötelezett törekvését szakmai felkészültségét, arra, hogy az állam háztartási hiány 2010-óta nem lépte túl a hazai össztermék (GDP) 3 százalékát.
A Moody's lépése nyomán a magyar szuverén adósbesorolás mindhárom nagy nemzetközi hitelminősítő nyilvántartásában immár stabil kilátással szerepel.
Tehát megállapítható hogy 2010-óta sikereket ért el a Nemzeti kormány.
A Moody's 2016 november 4-én ismét azért javította a magyar adósosztályzat kilátásait, mert a kormány újabb sikereket ért el az adósság féken tartásában, az infláció leszorításában és a gazdasági növekedés beindításában.
Az NGM 2016 november 5-én szombat reggeli közleményében kifejti, hogy a hitelminősítő három tényezővel magyarázta a kedvező lépést.
1; Javultak a közép és hosszútávú gazdasági kilátások Magyarországon azzal, hogy a gazdasági fellendülés stabil alapokon nyugszik.
2;A hitelminősítő kiemelte, hogy az eladósodottság évek óta mérséklődik, ami hozzájárul ahhoz, hogy a kormányzati intézkedések kedvező hatása érzékelhetővé váljon.
3;A pozitív irányt az is jelzi, hogy egyre jobbak a beruházási és a fogyasztási adatok.
Ehhez hasonló gazdasági eredmények 1998-2002-közt az első Nemzeti kormány idejében voltak.
A magyar ellenzéki pártok ezek után úgy idehaza, a választók előtt mind nemzetközi viszonylatban hiteltelenné váltak. Ugyanis a Magyar ellenzék a Magyar lakosságot, valamint a világ gazdasági szereplőit ennek az ellenkezőjéről tájékoztatta, tájékoztatja a mai napig.

Az SZDSZ is támogatja miniszterelnök-jelöltként 2018-ban Surányi György korábbi jegybankelnököt.
A közgazdász számlájára írják 62 tonnányi aranykészlet "aprópénzre" váltását, valamint a botrányos CW Bank-ügyet is. Ez a CW.ügy a magyar államnak közel 100 milliárdjába került. Szakértők szerint az aranyeladás több milliárd dolláros veszteséget okozott. Ezen előzmények ismeretében az SZDSZ-szel egyeztetett. A liberálisok egyöntetűen támogatják, A Marxista közgazdász és bankár 1990 és 1991 között a független Magyar Nemzeti Bank első elnöke volt, Majd – 1995 és 2001 között – ugyanezt a posztot töltötte be. Ez idő szerint, az IMF rangsora szerint nálunk kevesebb aranytartaléka a legszegényebb afrikai országoknak van. Ez volt Surányi egyik nagy mértékű károkozása. A 2010-re 3,1 tonnásra fogyatkozott aranykészlet
Akkoriban főleg dollárt vásároltak az unciánként 370 dolláros áron eladott aranyért.
Szakértők szerint az arany drágulása miatt – több milliárd dolláros veszteséget okozott az országnak.
Surányi-ék a 65 tonnás magyar aranykészletből 62 tonnát teljes egészében értékesítettek,
Surányi nevéhez kötik a CW Bank botrányát is. A bécsi pénzintézet a Nemzeti Bank leányvállalata volt, amatőr tudása miatt kilencvenmilliárd forint veszteséget halmozott fel.
Ennek ellenére negyvenöt dolgozójának összesen 237 millió schillinget, azaz 4,7 milliárd forintot fizetett ki a pénzintézet, végkielégítés címén.
A CW Bank korábbi vezetőinek hanyag gazdálkodását az osztrák rendőrség, valamint az Országgyűlés, a botrány miatt alakított bizottsága is vizsgálta. A munka után a testület javasolta, hogy a legfőbb ügyész a bűnügyi jogsegélyegyezmény alapján keresse meg az osztrák hatóságokat, kérjen információkat, hogy szükség esetén büntetőeljárást lehessen indítani Magyarországon is. A felelősségre vonást elkerülte Surányit, bár a Nemzeti Bank elnökeként felelősséggel tartozott a leányvállalat működéséért. Surányit is megvédte az 1989-ben megkötött Rózsadombi paktum.

2010re a liberálisok hozzá nem értő gazdálkodása miatt az állami vagyon 5% alá esett, ami az EU-ban a legrosszabb.
2010-óta az ellenzék a kormány csődjéről győzködi a lakosságot.
Naponta hangoztatja hogy a kormány szétlopja az országot.
Ugyanakkor hét-ezermilliárd forinttal nőtt a magyar állam vagyona a 2010-es kormányváltás óta,
A köz tulajdonában álló ingatlanok, ingóságok, társaságok és más vagyonelemek együttes értéke jelenleg meghaladja a 17 ezer milliárd forintot.
A kormány ezután is követi eddigi politikáját, s a jövőben is a vagyon növelését.
A köz gyarapodását tartja szem előtt.
Így ha a piaci viszonyok, illetve az állam üzleti érdekei ha azt diktálja, a kormány újabb társaságokat vásárolhat fel. Ez bizony nagyon idegesíti az ellenzéket.
Ezzel a 2018-as választási esélyeik a minimálisra zsugorodnak
Alaposan megváltozott az állami vagyon kezelése, gondozása a 2010-es kormányváltást követően.
A fejlesztés, az építés, a tudatos hasznosítás került előtérbe, nem pedig a közvagyon hűtlen kezelése, szétlopása.
Az jó gazdálkodás eredményei egyre látványosabbak.
A jelentős emelkedés okai közül: Fontos ez ügyben az Európai Unió támogatásával létrehozott épületek, utak, más fejlesztések sorsa.
Egy új vasútvonalszakasz például megépítése után állami tulajdonba kerül, de a köz vagyonát gyarapítja a legtöbb hasonló beruházás is.
Ugyanilyen lényegesek a hazai költségvetési forrásból megvásárolt vagy kialakított vagyonelemek.
Az utóbbi években az állam több feladatot is magára vállalt, ezek ellátásához pedig cégeket vett, fejlesztéseket hajtott végre.
A kormány döntése nyomán a magyar állam manapság garantálja polgárainak, hogy a rezsidíjak nem szabadulhatnak el.
Minél nagyobb a vagyon, annál inkább csökkenthető az ország vagy a lakosság kiszolgáltatottsága, miközben könnyebben érvényesíthetők a szociális szempontok és jobban meg lehet védeni a magyar fogyasztókat.
A 2010 óta alkalmazott vagyonpolitikai elvek nem változtak meg, így a kormányzat most is figyeli a piaci folyamatokat
Ez azt jelenti, hogy bármikor elképzelhetők újabb cégfelvásárlások.
Az anyagi fedezet megvan az ilyen lépésekhez.

1970-óta, 1990-után a szoc-lib 12-éves kormányzások (álmok futása) alatt a lakosság bérei és fogyasztás növelését az állam és a lakosság eladósításával, állami vagyonok privatizálásából eredt. 1988-2002-közt a nemzeti kormány ezeket a pénzeket a termelés és a jobb gazdálkodással oldotta meg, a fogyasztás bővülése nem a lakosság aránytalan eladósodásából ered. Ez azt is jelenti, hogy míg az 1970 és 2010 közötti időszakban – 40 év alatt – a nettó reálbér 28 százalékkal nőtt Magyarországon, addig 2010 és 2018 között, 8 év alatt reálértelemben várhatóan összesen 40 százalékkal emelkedik, figyelembe véve a családi adókedvezmény bevezetését is.
A magyar gazdaság a 2016-os 3,6 százalékos növekedés után 2017-ben és 2018-ban is ennél jelentősebb bővülést érhet el a növekedés motorja 2017 és 2018 is a fogyasztás, valamint a beruházás lehet. A fogyasztás bővülését a lakosság rendelkezésre álló jövedelmének növekedése okozza, ami a kedvező munkaerőpiaci folyamatokra (csökkenő munkanélküliség, növekvő bérszínvonal) vezethető vissza.
2016-ban a bérek jelentős, átlagosan 10% feletti növekedéséhez hozzájárul az egyre több ágazatban megjelenő munkaerőhiány mellett a minimálbér és a garantált bérminimum idei 15%, illetve 25%, valamint 2017 évi 8%, illetve 12%-os növelése, valamint a munkát terhelő járulékok idei 5%, illetve jövő évi 2% vagy 2,5% százalékpontos csökkentése. Így a fogyasztás bővülése idén 5,1%, míg jövőre 4% lehet.
A beruházások 2016-ban is folytatódnak. 2017-re és 2018-ra is jelentős bővülést várunk. Ezt egyrészt az új uniós költségvetési ciklushoz kapcsolódó források ésszerű felhasználása, másrészt pedig a társasági adó kulcsának csökkentése okozza. Az előrejelzése szerint az export volumene 2016-ban 5,1%, míg 2017-ben 5,8% növekedhet. Ezt meghaladó mértékben, 5,7%, illetve 6,3% növekedhet az import.
Bár az infláció 2017 februárban már majdnem elérte a jegybank 3% inflációs célját, ehhez azonban az üzemanyagárak alacsony bázisidőszaki értéke járult hozzá jelentős mértékben. Összességében 2017-ben 2,5% , de a 2% szintet egész évben meghaladó, míg 2018-ban 2,9% inflációt várunk.
A Magyar Nemzeti Bank – hasonlóan az Európai Központi Bankhoz – 2017-ben nem változtat az alapkamat szintjén. Ezzel szemben a Fed már több lépésben emelte az amerikai alapkamat szintjét, és ez a tendencia folytatódik is. 2018-tól a növekvő infláció és a külföldi jegybankok kamatemelései miatt már lehet, hogy szigorításra kényszerülhet a hazai jegybank is. Az esetleges kamatemelések ellenére az alapkamat szintje továbbra is alacsony maradhat.
A társasági adó, valamint a munkát terhelő járulékok csökkentésére a kedvező költségvetési helyzet teremtette meg a fedezetet: Így további költségvetési lazításról még korai beszélni, hiszen továbbra is fontos cél a szigorú költségvetési politika fenntartása, tehát a 3% alatti deficit elérése, és a GDP-arányos államadósság csökkentése. A 2016 év végére előrehozott kiadásokat, idén az ESA módszertan szerinti GDP-arányos deficit 2,3%, jövőre pedig 2,4% lehet. Mivel azonban a 2018-as költségvetés még nem ismert, ezért az erre vonatkozó becslést is meglehetősen nagy bizonytalanság veszi körül.
Minden bizonnyal, a várakozás szerint a növekedés 2017-ben a vártnál nagyobb, akár 4% is meghaladó lehet, míg egy kedvezőtlenebb pálya esetében (például kedvezőtlen időjárás miatti rosszabb mezőgazdasági teljesítmény, vagy a vártnál magasabb olajárak miatt) az előrejelzettnél szerényebben alakulhat.
Az alappályánál kedvezőbb növekedéshez hozzájárulhatnak például a következő tényezők:
A fogyasztáshoz kapcsolódó belső kínálat felfutása és az importhatás csökkenése.
Ezt támogathatja, ha a magyar háztartások a korábban vártnál nagyobb arányban vásárolnak magyar termékeket és szolgáltatásokat;
A kormányzati beruházások kedvező alakulása: amennyiben a jelentős, és a gazdaság működése szempontjából is fontos kormányzati fejlesztések (például útépítések, metrófelújítás) gyorsabban haladnak, az szintén növelheti a gazdaság teljesítményét;
Az állami alkalmazottak fizetésének vártnál nagyobb növelése: ez magasabb fogyasztást eredményezhet. Azonkívül a 2017-es eredményesség esetén várható egy magasabb nyugdíj korrekció is.

Kína a Matolcsi közgazdasági munkáját követendőnek és példaértékűnek tartja.
Ennek elismeréséért:  
A sanghaji Fudan Egyetem és a Sanghaji Fórum nemzetközi tanácsadó testületének tiszteletbeli tagjává nevezték ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnökét. Matolcsy György a Sanghaji Fórum idei konferenciáján vehette át az elismerést szombaton.  
A tisztségre eddig többek között olyan nemzetközileg is elismert szaktekintélyeket kértek fel, mint a Nobel-díjas Robert Shiller amerikai közgazdász, Robert Zoellick a Világbank volt elnöke, Joseph Stiglitz Nobel-díjas amerikai közgazdász, Zhu Min, az IMF volt vezérigazgató-helyettese, vagy Enrico Letta volt olasz kormányfő.Idén Matolcsy György mellett többek között Christopher Pissarides Nobel-díjas közgazdász is hasonló elismerésben részesült.
Az Ázsia fejlődésével és a világgazdaságban betöltött szerepével foglalkozó Sanghaji Fórum idei konferenciáján Matolcsy György Hszu Ning-senggel, a sanghaji Fudan Egyetem elnökével közösen aláírta azt a megállapodást, amelyben a Magyar Nemzeti Bank és a neves kínai felsőoktatási intézmény tovább bővítette a két fél között már eddig is meglévő együttműködést.
Az  intézmény tananyagként oktatja a Matolcsy  közgazdasági  tételeit.
Matolcsy György, aki találkozott a kínai központi bank elnökével, a jegybank elnöke gratulált Matolcsy kimagasló közgazdasági munkájához.  
Kína jelentős mértékben megváltoztatta a globális gazdasági rendet, az Új Selyemút létrehozására vonatkozó kezdeményezés pedig kiemelkedő lehetőségeket jelent Magyarországnak és a közép-európai országoknak.

Amikor megjelenik a földön egy intelligens ember,
arról lehet felismerni,hogy az összes hülye ellene szövetkezik.
/ Jonathan Swift /