Amikor per lesz egy Facebook-os bejegyzésből

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down

Amikor per lesz egy Facebook-os bejegyzésből

Témanyitás  erdeklodolakos on Szer. Feb. 01, 2017 1:03 am




Az internet, különösen a közösségi oldalak az emberi kapcsolatokra gyakorolt pozitív hatásai mellett számos veszélyt is rejtenek az egyének személyiségi jogainak megsértése tekintetében. Könnyedén belefuthatunk egy perbe emiatt, még mesehősnek sem feltétlenül ildomos nevezni beszélgetőpartnereinket.
„Ha alaposabban megvizsgáljuk a közösségi oldalakon folytatott kommunikációt, e jogok nagy részét érintheti a A közösségi oldalak regisztrált felhasználói ugyanis sokkal szabadabban, meggondolatlanabbul fogalmaznak, mivel a címzett nincs közvetlenül jelen, mint egy személyes beszélgetés során, vagy osztanak meg egy posztot vagy töltenek fel képeket. Többek között ennek is köszönhető, hogy napjainkban a személyiségi jogok megsértésére gyakran az interneten, kerül sor.
A bírósági gyakorlatban felmerült esetek többsége szerint leggyakrabban a személyes adatok védelméhez való jog, a képmáshoz való jog, az emberi méltóság, a becsület és a jó hírnév kerül megsértésre a közösségi oldalakon. Valójában nagyon könnyű ilyen jogsértést megvalósítani. A személyes adatok védelme tekintetében irányadó az adatvédelmi törvény azon rendelkezése, miszerint a személyes adatok csak az érintett beleegyezésével használhatóak fel. A Facebook-on a személyes adatok védelméhez való jog megsértése megvalósítható például azzal, ha valaki más nevében más személyes adatainak jogellenes felhasználásával regisztrál.
A képmáshoz való jogot sérti más személy fényképének felhasználása, például, ha közzéteszünk egy fényképfelvételt a legutóbbi céges összejövetelről, amelyen például olyan személy is szerepel, aki nem kívánt felkerülni az internetre. A rosszul megválasztott szavak, üzenetek sérthetik az emberi méltóságot, a becsületet és a jó hírnevet. E körben kiemelendő, hogy a becsület és a jó hírnév védelmének jogával gyakran konkurál a véleménynyilvánítás alaptörvényben is rögzített joga, amely a véleményt annak érték- és igazságtartalmára tekintet nélkül védi és biztosítja a jó, a káros, a kellemes és a sértő vélemény közlését is.
A bírósági gyakorlat egységes azonban abban, hogy a véleménynyilvánítás alapjoga csak felelősséggel gyakorolható, így nem terjed ki a becsületsértésre alkalmas, valótlan tények közlésére, az indokolatlanul bántó, lealázó véleménynyilvánításra. Ennek fényében a Polgári Törvénykönyv is kifejezetten kimondja, hogy a becsület megsértését jelenti különösen a más személy társadalmi megítélésének hátrányos befolyásolására alkalmas, kifejezésmódjában indokolatlanul bántó véleménynyilvánítás. „Egy konkrét ügyben például a Fővárosi Ítélőtábla egyetértett azzal is, hogy egy személynek egy negatív mesefigurához történő hasonlítása is indokolatlanul bántó és megalázó, az emberi méltóságot, a becsületet sértő”- mondja a szakértő.
Személyiségi jogok
A Polgári Törvénykönyv példálózó jelleggel a következő személyiségi jogokat nevesíti: az emberi méltóság védelmét, az élet, a testi épség és az egészség védelmét, a személyes szabadság, a magánélet és a magánlakás védelmét, a személy hátrányos megkülönböztetését, a becsület és a jóhírnév védelmét, a magántitokhoz és a személyes adatok védelméhez való jogot, a képmáshoz és a hangfelvételhez való jogot, valamint az elhunyt személy hozzátartozóit megillető kegyeleti jogot.
A Polgári Törvénykönyv szerint a jó hírnév megsértését jelenti különösen, ha valaki más személyre vonatkozó és e személyt sértő, valótlan tényt állít vagy híresztel, vagy valós tényt hamis színben tüntet fel. E körben kiemelendő, hogy a jó hírnév megsértésére híresztelés útján is sor kerülhet, amelyre figyelemmel elfogadott a bírósági gyakorlatban, hogy a másoktól származó információ, tartalom közlése sem mentesít a személyiségi jogsértés miatti felelősség alól, így más személy posztjának megosztása is sértheti a jó hírnévhez való jogot. A jogsértés megállapítható abban az esetben is, ha a jogsértő poszt saját profiloldalunkon való megosztás útján csak néhány száz emberhez vagy egy zárt csoportban való megosztás útján több tízezer emberhez is eljut , a megosztás helye a kár bizonyítása esetén legfeljebb csak a sértettet megillető kártérítés mértékét befolyásolhatja.
A Kúria egy 2016-os eseti döntésében tovább szélesítette a közösségi oldalakon elkövethető személyiségi jogsértésekért való felelősséget azzal, hogy kimondta, hogy a közösségi oldalon a profiloldal létrehozója (függetlenül attól, hogy magánszemély vagy jogi személy, illetve szervezet profiloldaláról van szó) is felelősséggel tartozik a saját oldalán megjelenő hozzászólások, kommentek esetleges jogsértő tartalmáért.
Többet tűrhet a közszereplő - csak nem mindenki az
A közszereplőknek a magánszemélyeknél a személyiségi jogok megsértése tekintetében többet kell tűrniük azzal, hogy a súlyosan bántó, megalázó véleménynyilvánítást azonban a közszereplő sem köteles tűrni. Közszereplőnek egyébként az a személy minősül, aki tevékenységével vagy nyilvános fellépésével befolyásolja a szűkebben vagy tágabban értelmezett társadalom életét, helyi vagy országos viszonyok alakulását, illetve aki közéleti kérdésekben érintettként szerepel. A közszereplői minőség legfontosabb ismérve a közvélemény formálásának szándéka, így az a személy, aki pusztán saját érdekei védelme érdekében passzív alanya az eseményeknek és tesz e körben nyilvános kijelentéseket nem minősül közszereplőnek, tehát a személyiségi jogai esetleges megsértése esetén sem köteles a többet tűrni.
Az, akit személyiségi jogában megsértenek, a jogsértés ténye alapján az eset körülményeinek figyelembevételével követelheti a bíróságtól a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását vagy a jogsértés abbahagyását és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől. Emellett kérheti azt is, hogy a jogsértő adjon megfelelő elégtételt, és ennek biztosítson saját költségén megfelelő nyilvánosságot. További jogkövetkezményként követelhető a sérelmes helyzet megszüntetése, a jogsértést megelőző állapot helyreállítása és a jogsértéssel előállított dolog megsemmisítése vagy jogsértő mivoltától való megfosztása. Továbbá az is, hogy a jogsértéssel elért vagyoni előnyt engedje át a sértett részére a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint.
Aki a személyiségi jogainak megsértéséből eredően kárt szenved, a fentiek mellett követelheti a jogsértőtől kárának megtérítését. „A Facebook-ra feltett tartalmak gyorsan, hatalmas tömegekhez eljutnak, így a fentiek szerinti, illetve számos egyéb módon elkövethető személyiségi jogsértések rövid idő alatt akár nagy károkat tudnak okozni az érintettnek. A sértett az őt ért nem vagyoni sérelemért pedig sérelemdíjat is követelhet. „Különösen fontos e körben, hogy az, akit személyiségi jogaiban megsértenek, a fenti igényeit az öt éves elévülési időn belül érvényesítheti” - hangsúlyozza Dr. Parázsó Helga.
Irány a bíróság
A jogsértés miatt igények érvényesítése iránti peres eljárásban egyrészt bizonyítékul szolgálhatnak a közösségi oldal üzemeltetőjétől származó információk, az oldal üzemeltetője ugyanis a felhasználók hozzájárulásával számos adatot gyűjt a felhasználókról, így például az arra vonatkozó adatokat, amikor a felhasználó létrehoz, megoszt valamit, a felhasználó által elérhetővé tett tartalmakat, bejegyzéseket, fényképeket, a felhasználó üzeneteit. Ezen információkat a Facebook adatkezelési szabályzata szerint a közösségi oldal üzemeltetője hivatalos megkeresésre jogosult és köteles is kiadni, amennyiben annak célja valamilyen illegális tevékenység felfedezése, így jogsértés miatt igények érvényesítése iránti eljárásban egyrészt ezek szolgálhatnak bizonyítékul.
„E körben felmerül az a kérdés is, hogy mit tehet a sértett a jogsértés bizonyítása érdekében abban az esetben, ha attól tart, hogy a jogsértő törli a jogellenesen feltöltött fényképfelvételt vagy a jogsértő üzenetet, és hogy bizonyítható-e ilyen esetben is a jogsértés? Ilyenkor az alatt az idő alatt, amíg a jogsértő tartalom elérhető a közösségi oldalon érdemes közjegyzővel ténytanúsítványt készíttetnünk, e dokumentum ugyanis hitelt érdemlően rögzíti, hogy a jogsértő tartalom a ténytanúsítvány készítésének időpontjában a közösségi oldalon elérhető volt, így egy későbbi peres eljárásban a bizonyítást nagymértékben megkönnyíti” - emeli ki a szakértő.
A közösségi oldalak felhasználóinak tehát érdemes megfontolniuk, hogy milyen tartalmakat tesznek közzé vagy osztanak meg annak érdekében, hogy ne kövessenek el személyiségi jogsértést.

erdeklodolakos

Hozzászólások száma : 94
Join date : 2011. Jul. 13.

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére

- Similar topics

 
Permissions in this forum:
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.